(ejtsd: chichon), város Ovideo spanyol tartományban, 32 km.-nyire Ovideotól, az Atlanti-oceán egy kis öble mellett, (1887) 35.170 lak., asztalosiparral, üveggyártással, egy dohánygyárral és agyagedénykészítéssel. A rendesen épült várost Ovideoval és a közeli bányaterülettel, különösen Langreóval, vasut köti össze. Kis kikötője élénk forgalom szinhelye. Nyáron át igen sok idegen használja itt a tengeri fürdőket. G. egykoron egész Asturiának volt fővárosa.
v. Gilib, növénynevek mellett Gilibert János Emánule (1741-1814) francia botanikus nevének rövidítése.
(ejtsd: dsila), mintegy 800 km. hosszu K-i mellékfolyója a Coloradónak az É-amerikai Egyesült-Államokban. Uj-Mexiko a Mimbres-hegyek lejtőjén, 1600 m. magasban ered? miután átlép Arizonába és keskeny, mély hegyszakadékban folyik Kny-i irányban, nagyobbára hegyes vidéken; a Salado fölvétele után kopár pusztaságban folytatja utját és végre Arizona-citynél torkollik. Ámbár folyamterülete 150-170.000 km2, csakis alsó részében mintegy 150 km.-nyi hosszuságban járhatnak rajta kis hajók.
nagyközség Temes vármegye csákvári j.-ban (1891) 3562 oláh, német és magyar lak.
v. Ghilan, persa tartomány a Káspi-tenger DNy-i részében; D-en az Elburz, ÉNy-on Talids, amelytől a Csapszera, K-en pedig Mazenderan, amelytől a Szefid-Temis Szurkhán választja el, a határai. G. 30-70 km. szélességben elhuzódó partmelléki sikság, amelynek D-i szélén az Elburz gerince huzódik el: területe (becslés szerint) 11.013 km2. A tartomány rendkivül esős és azért a nyár kellemetlen; ellenben a tél enyhe és kellemes. G. rendkivül termékeny; a főtermék a rizs; azonkivül a különböző gabonanemüek és mindenféle gyümölcsfa, meg a szőllő mindenfelé megteremnek. A főbb háziállatok: a kövérfarku juh, a szarvasmarha és a ló; a vadállatok (sakál, leopárd, medve, szarvas, stb.) száma nagy. A lakosok, akiknek számát 200000-re becsülik, mindannyian persa dialektust beszélnek és siita mohammedánusok. Rajtuk kivül néhány ezer kurd is telepedett itt le. A tartomány 5 kerületre oszlik; ezek: Raneku, Lahidsán, Rest, Fumen és Geszker. A főváros Rest (l.o.). A gilekekről Geles néven már a régi görögök is tesznek említést; ezek függetlenségöket a középkorban föntartották és csak a XIII. sz.-ban hódoltak meg Dsagatainak, Dsingisz-khán fiának. A persa uralom alá végleg a XVI. sz.-ban kerültek. V.ö. Fraser, Travels and adventures on the southern banks of the Caspian Sea (1826); Chodzko, Le G. (Nouv. Annal. des Voyages 1849 és 1850); Dorn, Obs. sur l'extér. et la langue des habitans stb. (u.o. 1865).
néven két szentet tisztel a r. kat. egyház, 1. G., Sempringhami Joselin fia, szül. Lincolnban 1083., megh. 1189. Tanulmányait Párisban végezte. Pappá szenteltetvén a lelkipásztorkodás mezején működött Sempringhamban és Tyringtonban. Ő alapította 1135. a Gilbertinek rendjét 1202. avatták szentté - 2. G., francia építette a neuffontaini kolostort. Résztvett megelőzőleg az 1147. kereszteshadjáratában. megh. az általa épített kolostorban 1152.
1. János sir, angol festő szül. Blackheathben 1817. 1836. aratta első sikerét egy aquarellképpel, mely Hasting lord elfogását ábrázolja Richard. Gloucester hercege által. Történeti olajfestményei: Don Quixote és Sancho Pansa; Gil Blas nevelése; Becket Tamás meggyilkolása;A nasebyi ütközet; Rubens és Teniers Az orléansi szüz bevonulása Orléansba; A keresztesek. Aquarellképei: II. Rikárd lemond a trónról; Othello, Desdemona és Brabantio a doge előtt Angolországban nagy népszerüségre tettek szert. Sok illusztrációt készített a Don Quixotehoz, Gil Blashoz, Tristram Shandyhoz, Hudibrashoz, de különösen elterjedtek a Shakspearehez rajzolt képei.
2. G. Józsiás, angol festő és művészetani iró, szül. Roterthamban 1814 okt. 7. A londoni kir. akadémián tanult és egy ideig Londonban mint képmásfestő működött. 1843. Maiden Ashba költözött. Irodalmi művei: Art, its scope and purpose (1858); Cadore, or Titian's country (1869); Atr and religion (1871), landscape in art before Claude and Salvator (1885) és Churchill J.-vel Excursions among the dolomite mountains (1864).
3. Miklós József Lőrinc, francia költő, szül. Fontenoy-le-Chateauban (Lothaia) 1751-ben, megh. Párisban 1780 nov. 12. Nagyon éles szatirákat intézett az enciklopédisták ellen, minők p. Le carnaval des auteurs (1773); Le dix-huitieme siecle (1755). Sivár korának egyedüli költője, ki igazán érezni tudott. Összes műveit (Oeuvres) Nodier Károly (Páris 1840) adta ki. 1894. jelentek meg: Oeuvres choisies. Kiadta Huot P.
4. Vilmos Schwenk, angol vigjátékiró, szül. Londonban 1836 nov. 18., megh. u.o. 1890 jan. 1857 -1862. az államtanácsban hivataloskodott, 1864 óta mint ügyvéd élt Londonban. Művei: Dulcamara (1866); An old score, The princess, The palace of truth, Ages ago, Rondall's Thumb, Pygmalion and Galatea, The wicked world, Broken hearts. Drámái közül: Charity, Sweet-herats, Gretchen (1879). Legjobbak komikai operái (melyekhez leginkább Sullivan Artur irt zenét.) The Sorcerer, H. M.S. Pinafore, The pirates of Penzance, Patience, Jolanthe, Princess Ida, The Mikado stb. Irt komikus költeményeket, melyeket Bab' ballads cim alatt adott ki (1869, 1873, 1877, 1878). Original plays c. Összegyüjtött drámai munkái 1875-81. (2 rész) jelentek meg.
5. G. Vilmos, angol természettudós, szül. Colchesterben 1540., megh. Londonban 1603 nov. 30. Erzsébet királynő fényes javadalmazással udvari orvossá nevezte ki, mely állását I. Jakab alatt is megtartotta. G. használta először az elektricitás szót s ő volt az első, ki a Földet nagy mágnesnek tekintette. Főmunkája: De magnete magneticisque corporibus et de magno magnete Tellure (London 1600).
(Gislebertus Porretanus), francia skolasztikus, szül. Poitiersban 1070 körül, megh. u.o. 1154 szept. 4. Eleinte Chartresban tanított filozofiát és teologiát, majd Párisban és Poitiersban. Utóbbi helyen 1141. püspök lett. A szent háromságról szóló tana miatt bevádolták III. Jenő pápánál és az 1147. párisi és 1148. reimsi zsinat ügyének megvizsgálását rendelte el. De G. alávetvén magát a zsinatok határozatának, visszatérhetett püspökségébe. Irt egy kommentárt Boetius: De Trinitate c. művéről és egy De sex principiis c. munkát. Ő utána nevezték el a porretánusok nevü skolasztikus-realisztikus filozofiai pártot.
l. Gerbert de Montreuil.
l. Gilbert.