olasz város, l. San Gimignano.
(ejtsd: dsiminyánó) Vince, da San, tkp. Tamagni, olasz festő, szül. San Gimignanoban 1490 körül, megh. 1530 után, 1510-12. Rómában Rafael segédje lett és résztvett a Vatikán loggiáinak kifestésében. Mestere halála után visszatért szülővárosába és az ottani templomok számára szentképeket festett.
(növ.,) l. Disznókömény.
olyanok, kik tornagyakorlatokat végeznek; manapság azokat a művészeket nevezik igy, akik tornászati mutatványaikkal keresik kenyeröket. Ezek közt vannak aztán légben-tornázók, akik nyujtón, trapézen, stb. végzik mutatványaikat és parterre-tornázók, akik minden eszköz nélkül a puszta földön produkálják magukat. - Gimnasztika, l. Torna.
(gör.-latinosan gymnasium), a régi görögöknél az az árnyékos és szellős helyiség, ahol a testgyakorlás (futást, közdést) stb. végezték. Neve onnan ered, hogy az ifjak (eféboszok) mezítelenül v. legföllebb könnyü trikóban végezték testgyakorlásukat a küzdő téren. A tornát a gimnasztérek és paidiatribészek tanították a gimnaziarkosz vezetése és a szofronisztész felügyelete alatt. Később a G.-okat csarnokokkal, mulató helyekkel, fürdőkkel vették körül, amelyek aztán előadásokra szolgáltak s a későbbi filozofus iskolának rendes, tehát a szellem gyakorló helyei lettek. Athénben három ily G. (árnyékos liget) volt: az Akadémia (akadémos hérosz ligetében, ahol Platón tanított), a Likeion (ahol Aristotelés tanított) és a Kinzoszargész a (cinikusok iskolája). A ásatások több G. helyét és képét tárták fel... Olimpiában, Hierapoliszban, Alexandriában és Efezusban.
A XVI. század második felében a G. szót felkapták Németországban oly iskola elnevezésére, mely a görögök és rómaiak irodalmával való foglalkozás alapján a növendékeknek magasabb műveltséget törekedett adni. A G. mellett még a liceum s pedagogium név is járta, jóllehet az e neveken nevezett tanintézetek szervezete egyben-másban a G. szervezetétől eltért. Azóta Európa több államában és nálunk Magyarországon is G. a neve oly iskoláknak, amelynek feladata növendékeit tulnyomólag az ó-klasszikai nyelvek és irodalmak segítségével általános műveltség birtokába juttatni s őket az egyetemi tanulmányokra előkészíteni. Az ilyféle tanintézet Angolországban public school, v. gramar school, Franciaországban lycée, Belgiumban Athénée nevet visel. A XVI. sz.-beli G. a középkori kolostori és latin iskola örököse volt. A kolostori iskolák épp úgy, melyeken tulnyomólag papokat neveltek és képzetek, valamint a városok által alapított latin iskolák is az egyház vezetése alatt állottak. kevés kivétellel papok tanítottak mindenütt latin nyelven. Ez iskolák tantárgya az ugynevezett hét szabad művészet volt, amelyeket két csoportra osztottak, a triviumra (grammatika, dialektika és retorika) és a quadriviumra (aritmetika, geometria, zene és asztronomia). Bennök a skolaszticizmus uralkodott formális szómagyarázataival mindaddig, mig a klasszikai ókor tanulmányainak ujjászületése, kivált a humanisták és reformátorok uj szellemet nem vittek belé. L. Középiskola.
(gör.) a.m. vértezetlenek, a görögöknél a persa hadjáratok óta parittyákkal vagy nyilazó ijjakkal harcolókönnyü gyalogság, amely, hogy fürgébben mozoghasson, vértet és paizsot nem használt.
a spártaiaknál minden év juliusában a Thiera mellett (Kr. e. 550 körül) elesettek tiszteletére több napon át megült ünnep, melyen zenei, orkesztrális és gimnasztikai mutatványokat adtak elő.
(gör.) a.m. meztelen bölcsek, igy hivták az indekról iró görögök az erdőben remetéskedő aszkétákat, kiket Megasthenes ulobioi, erdőben élőknek nevez, mely kifejezés a szánszkrit vánaprasztha hű fordítása. Ezek nyáron többnyire egészen ruhátlanul türték a forróégövi nap perzselő hevét. Az életmegvetést a szélsőségig vive, sokszor máglyán égettették el magokat, hogy hamarább megtisztuljanak a földi salaktól. Ilyen volt Kalanos, ki nagy Sándor jelenlétében tüzhalállal vált meg az élettől. Mint bölcs emberek az akkori ind királyok előtt nagy tiszteletben állottak.
(növ., Scolopendrium Sw.) éplevelü páfrány, spóracsoportja a nyelvalaku, lándsás v. nyilalaku lombnak két-két szomszédos mellékerén páronként van. (faja közül hazánkban a S. vulgare Sym. (S. officinarum Sw., Asplenium Scolopendrium L:) terem. Harasztja lándzsás- nyelvalaku, az alja szivmódjára kimetszett. Magasabb vidéken és völgyekben elég gyakori, különben Ausztrálián kivül más világrészben is terem. A S. Hemionitis Sw. harasztja hosszaslándzsás, mélyen szives v. nyilalju. A mediterrán vidéken terem, a régiek lépbaj ellen és sebre használták.
[ÁBRA] Gímnyelv.
(ejtsd: zsimon), 310-140 km. hosszu baloldali mellékfolyója a Garonnenak. Hautes-Pyrénées és Haute-Garonne határán ered, átfolyik Gersen és Tarn-et-Garonneban a belleperchei függő hid közelében torkollik. Nyáron alig van vize.