és Gímtüz (növ.) l. Elaphomyces.
l. Szarvas.
(ang. ejtsd: dsin, Irországban készített pálinka.
v. ginaikonitisz (gör.) a. m. a nők lakosztálya a gör. házban. L. még Gynoeceum.
(gör.) a nő nemi szervei valamelyik nyilásának: a hüvelynek vagy a méh szájának összenövése. A hüvelyben az elzárás a himen helyén lehet (hymen imperforatus), vagy a hüvely egyik magasabb helyén; ez fejlődési hibától eredhet, azaz vele született hiba lehet; vagy szerzett baj, ha fertőző betegségek folytán hüvelyben fekélyesedés volt s azután az érintkező falak összenövése jött létre. A méh szájának összenövése is lehet vele született v. szerzett baj, Ez összenövések következményeiképen az elzáródási hely fölött vérnek, genynek stb. meggyülése történik s látszólagos daganatok keletkeznek.
Antal, cseh-német történetiró, szül. Prágában 1829 szept. 3., megh. u. o. 1892 okt. 24. Családja magyar eredetü volt, atyja hazánkból költözött Prágába, hol állandóan megmaradt. G.-t tanulmányai befejeztével a prágai cseh reáliskolához nevezték ki, mint a német nyelv és irodalom tanárát. 1857. tanulmányutat tett a külföldön s különösen Párisban és az Escurialban gyüjtött anyagot a 30 éves háboru történetéhez. Visszatérése után kinevezték a világtörténelem rendkivüli, 1867. pedig rendes tanárának a prágai egyetemhez és egyuttal a levéltár igazgatójának. Művei: Geschichte der böhmischen Brüder (1857, 2 köt.); Rudolf II. und seine Zeit (1862-65, 2 köt.); Monumenta historiae bohemica (1864-76, 4 köt); Die Berichte über die Schacht auf dem Weissen Berge (a bécsi akad. értekez. 1878); Böhmische Landtagsverhandlungen seit 1526 (I-V. köt.). Főmunkája a Gesch. des 30 jährigen Krieges, melyből 1869 - 1880-ig 4 köt. jelent meg. Ebben a tulságos széles alapra fektetett munkában még negyedrészét sem fejezte be a felölelt témának. Négy évvel később azonban 3 kötetnyi népies művecskében irta meg az egész háboru történetét (1884. 2. kiad.). Tanulmányait később magyarországi levéltárakban is kiegészítette és kétszer utazta be hazánkat e célból; ezzel kapcsolatban különösen Bethlen Gábor személyiségéről sokkal kedvezőbb véleményt nyert mint régibb műveiben. Ugyanakkor Szilágyi Sándor biztatására Bethlen Gáborról is irt külön monográfiát, melynek eredetijét Acsády Ignác fordította le magyarra: Bethlen Gábor és udvara (Történ. Életrajzok). Ezzel a munkával beillesztette Bethlent a világtörténetbe és kimutatta, hogy hazánk e nagy fejedelemnek köszönheti, hogy Csehország sorsára nem jutott. Bethlen Gáborra vonatkozólag még egy másik negybecsü publikációt is köszönünk neki: Okmánytár Bethlen Gábor uralkodása történetéhez (Budapest 1890). melyhez ő maga hozta össze az anyagot többnyire külföldi levéltárakból. I. Rákóczi György korára is gyüjtött sok anyagot, de az már nem értékesíthette. További dolgozatai: Bethlennek Brandenburgi Katalinnal kötött házassága és III. Ferdinándnak megválasztatása (Ungar, Revue X. köt) Wallensteins Vertrag mit dem Kaiser bei der Übernahme de II. Generalats (a cseh akad. értekezése 1889; Die Gegenreformation in ober-Österrech (a bécsi akad. értek. 118 köt.); Maritime Pläne der Habsburger u. die Antheilname Kaiser Ferdinand II. am polnisch-russ. Kriege (a bécsi akad. értek. Denkschriften 39. köt.); Dektery jednoty bratrské (Prága I. rész 1889), a cseh testvérek alapszabályainak uj lenyomata): Die Prozessierung der Häretiker in Böhmen unter Karl VI. (a prágai akad. értek. 1887). Kéziratban pedig a Gesch. der Gegenreformation in Böhmen c. munkát hagyta hátra, melyet Tupetz T. adott ki (1894). Végül említendő, hogy a bécsi kormány kérelmére az osztrák tarka-barka viszonyoknak megfelelő, teljesen szintelen világtörténeti tankönyveket is irt középiskolai használatra, melyeket több nyelvre lefordítottak. G. tagja volt a prágai, bécsi és budapesti akadémiának és a magy. tört. társulatnak. (V.Ö. Századok 1892, 774. l. és einer Zeitung 1892, 267-68. sz. melléklet).
nagyközség Tolna vármegye dunaföldvári k.-ban (1891) 2267 magyar lak.
(gör.) a. m. nőuralom; oly állam, amelyben az uralkodásra törvény szerint a nők is jogosítvák.
(gör.), az orvostudomány ama része, amely a nő nemi szerveinek és kóros állapotát irja le s e betegségek orvoslását is tárgyalja. Szorosan nem tartozik ide e szerveknek a terhesség és szüléssel járó elváltozása, ami a szülészet körébe esik. A. G. alig e század elején kezdett csirázni, de a század közepén már erős gyökeret vert és most virágzása tetőpontját érte el, kiválóan operativ irányánál fogva. Magyar kézikönyvünk e tudományszakról még nincs. Fordításban megvan Sims, Schoeder és legujabban Fritsch könyve a női betegségekről. Nálunk Semmmelweis foglalkozott először irodalmilag és operative a G.-val, de csak Taufer honosította meg valósággal e szakmát s ő és Kézsmárszky tanítja most az egyetemen.
l. Nimfománia.