(gör.), férfi a nőkéhez hasonló mellel.
(gör.), Athénben olyan hivatalbeli személy, akinek a nőkre öltözködésük és csinosításuk szempontjából kellett felügyelnie; a G.-ok intézményét valószinüleg Demetrios Phalereus honosította meg.
l. Fűolaj.
(lat.) a. m. iny.
(növ., Gingko Kämpf., Salisburia Sm.), a tiszafélék génusza, egyetlen egy faja (G. biloba L., Salibs, adiautifolia Sm.) Khinában és Japánban honos, de vadon ott sem találják. 30 m. magas v. magasabb, kétlaki. Bár a tűlevelü tobozosok közé tartozik, de azért a levele széles, két v. négy karéju v. szabálytalanul csipkés-karéjos, legyezőalaku, 3-5 ével csoportosodik. Magva nagy, a külső héja sárga, husos, különben a csonthéja gyümölcshöz hasonló szerkezetü. Nálunk a legkeményebb hideget is kiállja, azért mint a legérdekesebb fát disznek gyakran ültetik. Nagyon lassan nő, de nagyon soká él. Bunge Peking mellett egy 13 m. kerületü fának korát 2000 évre becsülte. A japánok szent fája, templomuk köré ültetik. Diónagyságu s a sárga tojásszilvához hasonló gyümölcseért is termesztik, magvát orvosságnak, csemegének és olajnak használják s a piacon pa kvo néven árulják. Európába 1754. jutott, 1812. Montpellierben egy himfa virágzott, a termőpélda csak később gyümölcsözött. Khinában és Japánban többcsirás magvaiból keletkező hajtásokat eggyé növesztik. Ősvilági növénymaradék, ásatagon is ismeretes.
(ejtsd: zseng'né) Péter Lajos, francia iró és zenész, szül. Rennesben 1748 ápr. 25., megh. Párisban 1816 nov. 16. Hirlapokba irt: a Gluck elleni elkeseredett polemiáját Lettres et articles sur la musique (1783) c. gyüjtötte össze; Picciniről (1800) külön könyvet is irt. A francia akadémiának tagja és miniszteri osztályvezető tanácsos lett; főműve a Salfi által befejezett 14 kötetes Historie de l'Italie (1811 óta), mely a zenére vonatkozólag is érdekes dolgokat tartalmaz. Frameryvel együtt dolgozott egy Dictionnaire de musiquet-et (1791, 2 köt.): önálló műve: Rapport sur une nouvelle exposition de la notation musicale des Grecs. (1815).
a skandináv mitológiában annak a tátongó örvénynek a neve, amely egyedül létezett, mikor még se föld, se ég, se tenger, se part nem volt. Szó van róla a Voluspó c. eddai dalban és a Snorra Eddában is több helyen.
(ejtsd: dsinoza), város Lecce olasz tartományban, 54 km.-nyire Tarantotól, a Latepza mellett, (1881) 8013 lak., G.-nak Plinius Genbusiumának földjében antik vázákat és érmeket találtak.
v. ninsi (növ.) l. Panax.
1. Gyula Vilmos, osztrák fizikus, szül. Prágában 1804 nov. 12., megh. u.o. 1883 dec. 22. Prágában és Bécsben tanult, 1836. a grazi egyetemen a fizika tanára lett és 1848 óta a bécsi akadémia tagja; 1847 óta az állami telegráf felügyelőjévé, 1849 óta annak igazgatójává lett. 1863. nyugalomba vonult. Számos értekezést irt a termometrikus magasságmérésről, a hőmérői alappontok eltolódásáról, meteorológiáról, a mágnességről, földáramokról. G. kimutatta az egymás irányában egyidejüleg egy dróton való telegrafozás lehetőségét.
2.G. Vilmos Frigyes, osztrák kémikus és technologus szül. Prágában 1843 aug. 5. A prágai német politechnikán a kémia tanára. Kickkel együtt a Karmarsch-Heeren-féle technikai műszótár kiadója, másik munkája a Handbuch der Weissgerberei (1872).