l. Giro-forgalom.
kisközség Temes vármegye központi j.-ban (1891) 1299 oláh és magyar lakossal, vasuti megálló.
(ejtsd: zsirodé-triozon) Anna Lajos, francia festő (tkp. G. de Roussy, a Trioson nevet akkor kapta, mikor az ilyennevü orvos adoptálta), szül. Montargisban 1767., megh. Párisban 1824. 1785. David tanítványa lett. József fölfödözi magát fivéreinek c. festményével elnyervén a római díjat, 1792. Rómában festette meg az alvó Endymiont és Hippokratest ábrázoló festményét (Páris, Louvre). Hazatérte után keletkeztek: Osszián, A vizözön (1806, Louvre), amellyel David Szabin női elől elnyerte a dijat, Atala temetése (1808, Louvre), amely mint a romantikus festők elsejét tünteti föl: Napoleon átveszi Bécs kulcsait (1808); A kairói zendülés (1810, mindkettő Versaillesban). Utolsó képei: Bonchamp és Chatélineau tábornokok képe és Szt. Lajos Egyiptomban. Sok illusztrációt rajzolt ókori irók műveihez. Halála után jelentek meg Oeuvres posthumes, poétiques et didactiques (Páris 1830) cimü hátrahagyott iratai.
Az ujabb banküzlet egyik, az utóbbi években nagy lendületet vett ága. Majdnem valamennyi magánbankár és nagyobb kereskedő v. az ezen üzletággal különösen foglalkozó girobankoknál, v. pedig a jegybanknál mint giro-conto-tulajdonosok szerepelnek. Ezen giroszámlatulajdonosok az illető banknál helyezik el pénzeiket és a bank teljesíti tagjai számára az azok által utalványozott fizetéseket és bevételezi a javukra befolyó összegeket. Az egyik giroszámlatulajdonos által egy másikra utalványozott fizetések egyszerüen az egyik számláról a másikra iratnak át. A girobankok (l. Bank) azonkivül a számlatulajdonosok számára átveszik az esedékes utalványokat, számlákat és nyugtatványokat, eszközlik a tőzsdén általuk eladott értékek és váltók átadását a vevők kezeihez, s egyszersmind átveszik ezeknek vételárát. A bankárok egymás között csak a legritkább esetben fizetnek készpénzzel; hanem az összes értékeket, melyeket a tőzsdén eladtak, egyszerre átküldik a girobankhoz, mely azokat a vevőkhöz átszármaztatja s a vételárakat átveszi és éppen igy az általuk vásárolt értékeket a girobank juttatja el hozzájuk. Ezen szervezet által az egész pénzforgalom rendkivül megkönnyítettetik, s amellett költségei rendkivül csekélyek: a giroszámlatulajdonos a javára irt összeg után rendesen nem kap kamatot és azonkivül mérsékelt közbenjárási dijat fizet, a bank azonban ellenszolgáltatás nélkül végzi a giro-ügyleteket. A szoros értelemben vett G.-nál a bank nem hitelez a giroszámlatulajdonosnak, azaz nem teljesíti a magáéból a számlatulajdonosok utasításait, nem eszkomptálja az incasso benyujtott váltókat, hanem amennyiben a váltóösszeg befolyt, a giro-conto javára irja. Szabadságában áll persze a banknak, hogy a számlatulajdonosok számláin azonnal megtegye azon átirásokat, melyek valamely ügylet folytán szükségesekké válnak, tehát a diszkontált váltók értékét javára irni. L. még Check és Cliring.
Ferenc, a budapesti gazdasági muzeum nyug. igazgatója és a tanszermuzeum felügyelője, szül. Jután (Somogy vármegye) 1816 jul 23. A gazdasági pályán nevelkedett s az 50-es évek végén Kemény Sámuel gróf gazdatisztje volt. Később Pesten, az országos m. gazdasági egyesületnél kapott alkalmazást. Számos kertészeti és gyümölcsészeti cikket irt a különböző szaklapokba. Főbb önálló munkái: Magyarország gyümölcsészete szinezett rajzokban (Pest 1862-63, 6 füzet); Gyakorlati dinnyetermesztés (Budapest 1886); A fák alak- és fejlődéstana (u.o. 1881, Korocsa Tivadarral együtt). Több gazdasági lapot és naptárt is szerkesztett. V. ö. Szinnyei, Magyar irók.
(gör.) a középkorban divatos jóslás egy körből, melyet a jós mindenféle formaságok közt huzott meg, azután körüljárva benne, varázsigéit mondogatta el.
(gör.), forgó testek szögsebességének megítélésére szolgáló készülék. Donkin G.-e egy higannyal töltött edény. A higany felszine a centrifugál erő következtében forgási paraboloid lesz, melynek csúcspontja annál mélyebben van, minél gyorsabb a forgás. Brown G.-e (1. ábra) két közlekedő csőből áll: a a vascsőből, mely felül a c edényben végződik s a b üvegcsőből. A d kar csak a egyensulyozására szolgál. A közlekedő csövekbe higany van öntve. Ha a G. nyugszik a-ban és b-ben, egyenlő magasan van a higany. Ha ellenben a G. forog akkor b-ben a higany leszáll. A másik ágban, minthogy c jóval szélesebb, a higany csak kevéssel fog emelkedni. Minél gyorsabban forog a G., annál mélyebbre sülyed b-ben a higany. Wier hidrogirometere két vizzel töltött közlekedő csőből áll, melyek egyikében egy propellercsavar forog. Minél gyorsabban forog a csavar, annál nagyobb a két csőben a vizszint különbsége.
[ÁBRA] Brown girometere
(ejtsd: dsirometti) József, olasz drágakőmetsző és éremkészítő, szül. Rómában 1780., megh. u.o. 1850 nov. 17. Először a szobrászatra, majd különösen intagliók készítésére adta magát. Legkiválóbb művei: két nagy kamea, mely a XIII. Kelemen pápa siremlékén levő geniuszt és Canova Perzeusának fejét ábrázolja; Canova Terpsichoréja, Magdolnája és Tenerani Psychéje után készített intagliók. Hebe nektárt nyujt Zeusnak (önálló mű). Antik után két nagy kamea a gigászokat leverő Zeus és Perseus meg Andromeda ábrázolásával; tiz gyönyörü gemma a vatikáni könyvtárban, u. m. Medusa, Juputer, Herakles, Paris, Minerva, Antinous, Arethusa, Bacchánsnő, Jupiter harca a titánokkal, Apolló; Napoleon császár, Sándor orosz cár, Washington és mások képmásai. Rendkivül ügyes volt az éremkészítésben is és azért a pápai pénzverde igazgatója lett. VII. Pius pápa megbizásából elkészítette azt az érmet, mely a Piazza de Popolót, annak környezetét és szt. Ferenc holttestének feltalálását ábrázolja, XII. Leo pápa megbizásából pedig a jubileumi évre vert emlékérmet.
Péter, a szabadságharc katonája, szül. Aachenben (Poroszország) 1798-ban. 1848 okt. a bécsi forradalom kitörésekor egy munkáscsapat parancsnoka lett, Bécs bevétele után Magyarországba menekült s a halálfejet viselő német légiót alapította meg. Végig küzdötte a szabadságharcot, melynek leveretése után elfogatván, 1849 okt. 20. az Újépület mögött felakasztották.
(ejtsd: zsirond), 1. a Garonnenak (l.o.) 75 km. hosszu torkolata, amelyben, bár szigetek takarják és az eliszapodás veszélye is fenyegeti, a nagy tengeri hajók is fölevezhetnek.
2. G., département Franciaország Dny-i részében, az Atlanti-oceán, Charente-Inférieur, Dordogne, Lot-et-Garonne és Landes départementok között, 9749 (a vizeket is beleszámítva 10467) km2 területtel. (1891) 793528 lak., 1 km2-re 71 lak. A partok 149 km.-nyi hosszuságban, kevés változatosságot nyujtanak; homokbuckák szegélyezik, amelyeket befásítanak. A département egész D-i része a Landes (l.o.) vidékéhez tartozik. A Landes és a G. folyó balpartja közt két, bortermeléséről ismeretes vidék terül el, amelyeket egymástól Bordeaux választ el. A département főfolyója a G., amelyről nevét is kapta és amely itt veszi föl a Dordognet az Islelel és Dronnenal, továbbá a Ciron, Gua-Mort és Dropt (Drot) nevü kisebb folyókat. A parti folyók közül a legjelentékenyebb a Leyre. Ny-i részében, a Landes-vidéket kivéve, a föld mindenütt termékeny. 1892. 69365 ha.-nyi területen 832380 hl. buza, 166060 hl. rozs és 141952 hl. zab termett. G. kitünő fehér és vörös borokat termel, amelyeket nagyobbára bordeauxi bor néven hoznak kereskedésbe; 1881-90. átlag évenként 1479583 hl. termett. Jelentékenyebb mezőgazdasági termékek még a kukorica, burgonya, kitünő zöldség, gyümölcs és sok len. Az erdőségek tekintetében a francia départementok közt a második helyet foglalja el 27000 ha.-nyi erdőségeivel, amelyek a fán kivül terpentint és kátrányt is szolgáltatnak. Az állatállomány 81887) 129218 darab szarvasmarha, 210265 juh, 61586 db. sertés és 45178 ló, azonkivül a méhtenyésztés (13000 kas) is jelentékeny. A halászat, az osztriga- és a pióca-tenyésztés is sok kezet foglalkoztat. Bányászati kincsekben G. szegény, egyedül a caudroti és begueyi kőbányák jelentékenyebbek. Az ipar virágzó, a legjelentékenyebb iparágak: a hajófölszerelések készítése (különösen Libourneban, Fronsacban és Blayeben), terpentin- és kátránygyártás, cukor-, üveg-, fayence-, papir- és bőrgyártás, a keramikus és a szövő-fonóipar, végül a hordókészítés. A kereskedelem igen élénk, a vasutak hossza 484 km. G. département, amelyet Guyenne kormányzóságnak Bordelais (7540 km2), Bazadais (2100 km2), Périgord (450 km2) és Agenais (alig 140 km2) nevü részeiből alakítottak, 6 járásra oszlik; ezek: Bordeaux, Bazas, Blaye, Lesparre, Libourne és la Réole. Fővárosa Bordeaux. Julius Caesar idejében nagyobbára a Bituriges Vivisci voltak a lakói. A középkorban Aquitania sorsában osztozott. Sokáig állott angol uralom alatt éls a száz éves angol-francia háboruban az angoloknak itt volt a fővárosuk. V.ö. Joanne, Géogr. de la G. (1877); Féret, Stat. de la G. (1874-89); Gabriel, Géogr. de la G. (1882); Brissaud, Les Anglais en Guienne (1876); Mém. de la Société arch. de Bordeaux 1873 (1880).