Károly, dán regényiró, szül. Roholteban 1857 junius 2. Első műveiben a dániai realisztikus iskola hive volt. E0 művek: En Idealist (1879), Det unge Danmark (1880), Rödtjörn (1882). Később hütlen lett eredeti irányához, s a dán olvasóközönséget előbb Antiigonos (1880) regényével, majd a Vandreaaret folyóiratban megjelent leirásaival lepte meg, melyekben tisztán látszott az uj irány, amelynek Drachmannal együtt egyik megteremtője lett. A drámairodalom terén legnevezetesebb munkái: Brynhild (1884), St. Just (1886); 1887. jelent meg hatalmas drámai költeménye: Thamyris. A naturalisztikus iskola benne egyik leghatalmasabb támaszát vesztette el, mig a romantikus irány ma is legderekabb követői közé sorolja. Legujabb műve Pastor Mors, a legsajátságosabb regények egyike. Megjelent Drezdában, német nyelven. 1892 óta Drezdában lakik.
(ejtsd: -ics) Ignác, horvát költő, szül. Raguzában 1676 febr. 13. meghalt u.o. 1737. jan. 21., mint a bencés kolostor apátja. Mint iró igen termékeny volt, költeményei többnyire tanköltemények vagy vallásiak. Legjobb munkái: Uzdasi Mandaljene pokornice (A bünbánó Magdolna sóhajai 1827, ujabb kiadás Zára 1851); Saltjer slovinski (Szláv zsoltárok, 1729, 1851) és humorisztikus költeménye: Marunko i Pavica. Azonkivül hátrahagyott sok olasz és latin munkát. Munkáit Mažuranić adta ki Zágrábban 1855.
22 km2 területü dán sziget a Limfjordban, Hjörring dán járásban; töltés vezet róla a szárazföldre.
falu Tekke kisázsiai vilajetben, a Myra melletti fensik egyik (866 m. magas) dombján. Schönborn I. A. 1841-ben itt fedezte föl Trysának, egy kis lykiai városnak maradványai között egy görög fejedelem számos faragvánnyal diszített családi sirját (heroon). Följegyzései alapján Benndorf Ottó 1881. osztrák expediciót vezetett a helyszinére, s ott megtalálva a sirt és a faragványokat, 1882. mindent a bécsi muzeumba vitt. A fejedelem, akinek a sirját fölfedezték, a domborművekről itélve Kr. e. az V. sz.-ban élt és nemzetségét Bellerofosztól származtatta el. Ez a siremlék mutatta meg először, milyen volt az ó-görög «hősök sirja» fekvése, beosztása. A feltalált és finom kompozicióról tanuskodó dombormű-faragványok a kérőknek az Odysseából ismeretes legyilkolását, Theseus és Perseus tetteit, az amazonok és centaurok harcát, a hétnek küzdelmét Theba ellen, a görögök partraszállását Trója előtt, az Ilion körüli harcokat stb. ábrázolják. V.ö. Benndorf és Niemann, Das Heroon v. Giölbaschi-Trysa (Bécs 1889).
(Gyulaves), község Horvát-Szlavon-országban, Pozsega vármegye daruvári j.-ban (1891) 585 német, magyar és olasz lakossal, vasuti állomással. Mint politikai községnek 2268 lakosa van, közte 324 magyar.
(Szt. György), község Horvát-Szlavon-országban, Belovár-Kőrös vármegye gjurgjevaci j.-ban, (1891) 1181 házzal és 7246 horvát-szerb lakossal; a járás székhelye, járásbirósággal, postahivatallal; postatakarékpénztárral. Van itt állami amerikai szőllőtelep és homoki minta-szőllőtelep. G. politikai községnek 12565 lakosa van (közte csak 73 magyar). G. a középkorban Susica, Castrum Zuzicha, Szt.-Gywrgh nevek alatt fordul elő s a Nádasdy-család tulajdona volt., mely itt 1397. Zsigmond király ellen küzdött. A régi Castellum S. Georgii romjai ma is látszanak. Midőn 1746. a horvát-szlavon határőrvidék felállíttatott, G. az 5-ik határőrvidéki gyalogezred székhelye lett, később azonban a 6-ik (szt.györgyi) ezred széke lett. Az ezred területe 2092,37 km2 volt és lakóinak száma (1870) 93061 volt.
(g. u Krapini) község Varasd vármegye krapinai járásban, (1891) 1586 horvát lakossal. Mint politikai községnek 13570 lakosa van.
az összes zenészeti kulcsok közt a leggyakrabban használt s a legelterjedtebb. Azt jelenti, hogy alulról fölfelé számítva, az ötvonalas rendszernek, amely sorára e kulcsjegyet teszik, az arra irt hang az egyszer vonalzott G-nek felel meg, melytől aztán a többit számítják.
v. glabrum (lat.), az anatomiában a két szemöldök közötti szőrtelen homlokrész neve. Glaber a. m. kopasz.
(franc. ejtsd: glász) a. m. jég, tükörüveg, fagylalt.