a Nahenak 68 km. hosszu jobboldali mellékvize; a bajor Rajnai-Pfalzban, Waldmohrtól Ny-ra ered és Obernheim alatt torkollik; jobbról a Lauter ömlik belé.
(lat.) a. m. mirigy. - G. coccygea, l. Farmirigy. - G. parotis, l. Nyálmirigy.
Fribourg svájci kanton egyik járása 169 km2 területtel, 13930 lak., Romont székhellyel.
ókori neve a Gariglianonak (l.o.)
(lat., több. glandes) a. m. makk.
Henrik (voltakép Loriti), svájci humanista, szül. a Garus kantonbeli Mallisban 1488., megh. Fribourgban 1563 márc. 27. 1512. I. Miksa császár költővé avatta. Határozottan Reuchlin (l.o.) pártjára állt s a reformáció mellett buzgólkodott, hanem aztán elfordult tőle s 1529. a reformáció felülkerekedése után kivándorolt Baselből Fribourgba, ahol 1560-ig a történelem és költészet tanára volt. Főbb munkái: Helvetiaedescriptio (Basel 1514), De geographia liber (u.o. 1527), Isagoge in musicen (u.o. 1516), Dodecachordon (u.o. 1547), ebben kimutatja, hogy az addig elfogadott 8 egyházi hangrend mellett még 4 létezik, s ezzel uj világot nyitott meg a zenének: a mai kromatikus skála (félhang-sor) mindegyik hangját egy-egy uj hangrendnek alaphangjául hirdette. A három könyvre osztott műnek az az eredménye is megvan, hogy Hobrecht, Josquin, Ockenheim s más nagy zeneszerzők egyes műveinek egyetlen fentartója volt, sőt az is fontossá teszi, hogy a hangjegynyomtatásnak egyik legelső emléke. Annotationes több latin és görög irókhoz, leginkább Liviushoz.
Briss. (állat), a gázló madarakhoz tartozó lilefélék egyik neme, melynek két faja él hazánkban, l. Lilefélék.
2921 m. magas hegy a glarni Alpok csoportjában (Svájc), melynek lábánál Glarus városa terül el. Hat glecsere között leghiresebb a G.-firn. Csúcsán 1885. menház épült. V.ö. Baltzer, Der G. (Zürich 1884).
(Galris, Glarunna), Svájcnak egyik kantonja St. Gallen, Grabünden, Uri és Schwyz között, 691 km2 területtel, (1888) 33800 nagyobbára német és evangélikus lakossal. A kanton, kivéve az alsó-Linth kis lapályát, csupa hegy; Ny-on van a Glänisch-lánc, az Ortstock (2715 m.) a Glärnisch (2921 m.) és a Wiggis (2284 m.) legmagasabb csúcsokkal; D-en a Glarni-ALpok a Tödivel (3623 m.), Lifertenstockkal (3246 m.), a Hausstockkal (3156 méter) és a Sardonastockkal (3056 m.); ez utóbbitól É-ra vonul a Spitzmeilen (2505 méter) és a Mürtschenstock (2442 m.). Az összes folyóvizek a Linthbe gyülnek össze, amely a Gross-Thalon folyik végig, legnagyobb mellékfolyói a Sernft, amelynek völgye az Alpokban egyike a legszebbeknek és a Loentsch. Az éghajlat a körül fekvő glecserek miatt hüvös; mindamellett a gyakori föhn miatt korábban tavaszodik, mint néhány kevésbbé magas kantonban. A kanton területének csak 64,9 %-a (448,6 km2) termékeny; ebből 123,8 km2 erdő és 324,8 km2 szántóföld, rét és legelő. A föld termékei a lakosság élelmezésére nem elégségesek; a gyümölcsfák igen jó gyümölcsöt szolgáltatnak; a mélyebb helyeken a szőllő is megterem. Az állattenyésztést különösen a hegyeken üzik. 1886-ban volt 11307 darab szarvas-marha, 329 ló, 3386 sertés, 2015 juh, 6530 kecske és 1508 méhkas. A Foenum graecummal készítik a Schabzieger nevü sajtot. Ércbányászat teljesen hiányzik; ellenben Engi mellett kitünő palát törnek. Ásványvizforrások vannak: Stachelbergnél, Wichlennél és Mollisnál. A klimatikus gyógyhelyek: Vorauen és Richisan, Linththal és Obstalden. A lakosság 55 %-a foglalkozik iparral; a legfontosabb iparágak: a pamutipat, ami 22400 munkást, a gyapju- és selyemszövés, amely 8560 munkást foglalkoztat, továbbá a sörgyártás (1891. 17950 hektoliter) A kiviteli kereskedelmi cikkek: pamutáruk, pala és sajt. A népiskolák száma 96; G.-ban van középiskola, azonkivül több helyen mester- és ipariskolák és felsőbb népiskolák. Az alkotmány egészen demokratikus; a törvényhozó hatalmat a Landsgemeinde, azaz az összes szavazásra jogosítottak együttvéve gyakorolják, akik minden év május havában a fővárosban gyülekeznek össze. A törvényjavaslatokat a Landrat (minden 500 választó 1 tagot küld hozzá) vitatja meg. A végrehajtó hatalmat a Landsgemeinde által 3 évre választott, 7 tagu kormánytanács (Regierungsrat) gyakorolja, ennek elnöke, aki a Landsgemeinde ülésein is elnököl, Landamman cimet visel. 1890. a kanton bevételei 856000, kiadásai 774000 frankot tettek ki.
Történelem. A rómaiak idejében Rhaetiához tartozott. Az V. sz.-ban az alamannok szállották meg. Miután lakóit állítólag Fridolin a keresztény vallásra térítette, Säckingen klastrom uralma alá került. A világi biráskodás joga a XIII. sz. óta a habsburgok kezében volt, akik azután a territoriális uralmat is meg akarták maguknak szerezni. Emiatt a G.-iak 1352. a svájci szövetséghez csatlakoztak és 1388. a näfelsi ütközet után teljesen függetlenekké lettek a Habsburgoktól. 1395-ben Säckingen kolostornak minden jogai alól magukat megváltották és 1450. a svájci szövetségnek teljes jogu tagjaivá váltak. A kanton legnagyobb része Zwingli behatása következtében a reformációhoz csatlakozott, amiatt 1683. két kerületre, egy református és egy kat. kerületre oszlott, amelyeknek külön-külön közigazgatásuk volt. 1798. a helvét köztársaság Linth nevü kantonjához csatoltatott; 1803. visszanyerte önállóságát és a kat. és reformáltak ujra visszanyerték külön-külön közigazgatásukat, ami csak 1836. szünt meg. A mai alkotmány az 1836., 1842., 1851., 1866., 1873., 1880 és 1887-ki landsgemeindei határozatokon alapszik. A főváros G. V. ö. Escher v. d. Linth, Gebirgskunde d. Kantons G. (1847); Herr és Blumer, Der Kanton G. (1846); Jahrbuch d. hist. Vereins d. Kantons G. (1865-93).
2. G., az ugyanily nevü svájci kanton székhelye a Klönthal kijáratánál a Linth és vasut mellett, (1888) 6045 lakossal (1720 kat.), pamutiparral, könyvsajtóval, szivarkészítéssel és sörgyártással; élénk különösen sajtkereskedéssel. A Glärnisch (2331 m.), a Schild (2286 m.) és Wiggis (1184 m.) nevü magas hegyek közt, kies völgyben fekvő városnak szép, széles utcái vannak; a legjelentékenyebb épületek: a 3 tornyu román izlésü templom, a kormányépület, egy másik kantoni ház, amelyben egy nyilvános könyvtár és természetrajzi gyüjtemény különösen szép kövületekkel van elhelyezve, végre a posta. Környéke igen szép. 1861. a várost egy tüzvész csaknem teljesen elpusztította.
county Georgia észak-amerikai államban, mintegy 3000 lakossal, Gibson falu székhellyel.