(ejtsd: -kó), 16 km. hosszu völgy Argyle skót grófságban, Loch Linnhetől K-re; Ballahulish falutól Buchael Etiveig nyulik. Függőleges, 1000 m. magas sziklafalak közt, amelyeket csaknem egész éven át hó takar, a Cona folyó folyik keresztül. A komor völgyben emberi lakást alig látni, 1692 februárban itt gyilkolták le Macdonaldot. A monda szerint pedig itt született Ossian.
l. Ower Glendower.
71 km. hosszu völgy, amely Inverness skót grófságot ÉK-DNy-i irányban szeli át a Loch Linnhetől Moray-firthig. A Ness, Olich és Locky tavak vannak bennök, amelyeket a 160 km. hoszu Kaledóniai-csatorna köt össze. Ha a tenger itt csak 30 m.-rel emelkednék, Skócia D-i része a Highlandstól keskeny tengerszoros által különíttetnék el.
1. 40 km. hosszu rohamos folyásu jobb oldali mellékvize a felső Rajnának (Vorderrhein), a Piz Terri-n (2424 m.) ered és Ilanztól K-re 1 km.-nyire torkollik.
2. G. járás Graubünden svájci kantonban, 698 km. területtel, (1888) 10566 lak., Ilanz székhellyel.
(ejtsd: glensz falsz), város New-York É.-amerikai állam Warren countyjában, 75 km.-nyire Albanytól, a Hudson balpartján, festői vidéken, vasut mellett, (1890) 9509, South G.-szal együtt 11115 lak. A Hudson 18 m. magasságról lezuhanó vize számos gépet hajt, amelyeket fa és igen szép márvány fürészelésére használnak föl, azonkivül papirt gyártanak és téglákat égetnek.
(ejtsd: glenvúd szpringsz), gyorsan fejlődő helység Colorado É.-amerikai államban, a Grand-river völgyében, 1580 m. magasban, kitünő ásványvizforrásokkal és antracitbányákkal.
gelét (a német Glätte szóból), ólomház, ólom salakja, mely üvegsimává alakul s kivált edények mázául alkalmazható. Van sárga G., máskép arany G., fehér G. vagy ezüst G.
(gör.), a. m. mustmérő (l.o.)
(franc., ejtsd: glev), 5-6 m. hosszu lándsa, melynek végére hosszu, hegyes, kétélü, az oldalukon több éles kampót képező, egyenes kardalaku vascsúcs volt erősítve. A G.-et lovagfegyvernek tekintették, amelyet csakis lovasított szolgákkal kivonuló nemes használt. A franciák a G.-vel harcoló lovag és fegyveres kisérete által képezett egész csoportot is «une gleve»-nek (német Spiess v. Glevner) nevezték.
(ejtsd: gler), Károly, francia festő, szül. Chevillyben (Svájc) máj. 2., megh. Párisban 1874 máj. 5., először Hersent festő tanítványa volt, 1830. Olaszországba ment és ott a görög szobrászok remekeit, az etruszk vázákat és nagy olasz festők, különösen Rafael műveit tanulmányozta s másolta. 183-38. a Keleten, Egyiptomban, Abessziniában, Sziriában, Görög- és Törökországban utazott, és a látottakról számtalan vázlatot készített. 1840. lépett föl János apostol Patmos szigetén c. képével, de első sikerét csak 1843. az Est c. képével (Louvre) aratta. Festett történeti (Davel őrnagy halála, 1850, Lausanne; A helvét Divico győzelme a rómaiaik fölött, 1858, u.o.), vallásos tárgyu (Az apostolok bucsuja a kereszttől 18845, Montargis, Boas és Ruth) és ézékies, klasszikus tárgyu képeket (Echo nimfa, 1846; a bacchánsnők tánca, 1849; Herakles Omphale lábainál, 1863; A bacchánsnőktől széttépett Orfeus, 1864, Basel; A büvésznő, 1868, Sappho) V. ö. Ch. Clement, G., étude biographique (Páris 1878); Fr. Berthoud, Charles G. (Genf 1874); Hofmeister, Das Leben des Kunstmalers Karl G. (Zürich 1879); Ch. Berthoud, Charles (Lausanne 1880).