l. Glossza.
(gör.), igy nevezik a római jogban azokat a jogtudósokat, akik a Corpus juris civilishez u. n. glosszákat (l.o.) vagyis szöveget felvilágosító rövid tárgy- és nyelvészeti jegyzeteket készítettek. Első glosszátor volt a XII. sz. elején élt Irnerius. Kivüle különösen nevezetesek Bulgarus, Martinus, Hugo de Porta Ravennate és Jacobus, állítólag mind a négy Irneus tanítványa, akiket Irneus a következő - szerénységre éppen enm valló - distichonnal jellemzett: «Bulgarus os aureum (arany száj); Martinus copia legum (a törvényeknek bősége); Mens legum (a törvények szellem est Hugo; Jacobus id quod ego (az, ami én vagyok). Az utolsó G. volt Accursius, a glossa ordinaria (l. Glossza) szerzője. Ez a glossza (Glossa magistralis is) a törvényszöveggel egyenlő tekintélyt nyert, innen a szabály: quod agnoscit glossa, agnoscit curia; quod non agnoscit glossa, non agnoscit curia. A G. után a római jognak középkori mivelőit scribentes, consiliatores, commentatoresnek nevezték. Gracian Decretumának nevezetesebb glosszátora Paucapalea (1150-1159).
(görög) a. m. nyelvgyuladás. Ha a nyálkahártyára szorítkozik a bajh, ugy az rendesen részleges jelenségre szokott lenni a szájnyálkahártya diffuz gyuladásának, mint azt nagymérvü hurutoknál, croupnál és difteritisznél látjuk; ha mélyebbre terjed a baj, ugy az sulyos megbetegedésnek a kifejezése, mely többek között genyvérüség, hagymáz, lépfene stb. kiséretében jelentkezik. legtöbbször a gyuladás visszafejlődik, máskor azonban a nyelvnek duzzadása folytán nehéz légzés, sőt fulladozás állhat be, mi rövid idő alatt halált okozhat, ha idejekorán légcsőmetszést nem végeznek. Könnyü esetekben a kellő lobellenes eljárás van javalva.
(gör.), orvabeszélő készülék, feltalálója Gentilli lipcsei mérnök, ki készülékének megszerkesztése előtt kiválóan azt tanulmányozta, hogy mikép megy végbe a hangképzés a szájüregben. A G. két részből áll. Az egyik, a beszélő szájában van elhelyezve és a mozgások a szájból kivezető igen finom sodronyon közöltetnek a G. másik alkatrészével, a tulajdonképeni irókészülékkel. Az irást hegyes irón jegyzi s a leirt részletek ugy olvasandók, mint a hangjegyek. E készülék a gyorsirás (l.o.) helyettesítését célozza, de eddig sikertelenül.
(gör.), a. m. beszéd idegen nyelveken, különösen az apostolok cselekedeteiben előforduló csoda az apostolokkal, mely szerint pünkösd napján egyszerre idegen nyelveken kezdettek beszélni.
(gör.), a nyelvről v. a nyelvekről szóló tan, továbbá kicsapongás a beszédben; glosszomania, fecsegés-szenvedély; glottomania, idegen nyelveknek előszeretettel használása.
(gör.), a. m. nyelvbénulás. Előfordul mint tünet a tovahaladó nyultvelő-bénulásnál, a nyultvelő vérzésénél, összenyomatásánál, az agyalapi ütér eldugulásánál és a sokszoros ideglobnál. Jóslata és kezelése az említett betegségek szerint igazodik.
(gör.), a.m. hangrés, a hangszalagok közötti tér, melynek tágassága és alakja a hangszalagok állása szerint változik. Rosszul táplált, angolkóros gyermekeknél gyakran fordul elő a gége-, illetőleg hangrésgörcs (spasmus glottidis, laryngismus stridulus). A gégeizmok görcsös összehuzódása folytán a hangrés záródik, miáltal a lélegzetvétel fennkadása áll be. A rohamok fulladozásig fokozódhatnak. A gyermekek a roham alatt, mely rendesen csak pár pillanatig tart, elkékülnek, legnagyobb foku nyugtalanságot és félelmet keltenek és a legnagyobb erőfeszítéssel igyekeznek lélegezni. A baj fellépését elősegítik a szük, nedves és rosszul ventillált lakások. Roham alatt a gyermek hidegvizzel vagy ecettel dörzsölendő, az arc lelocsolandó. Későbbre a gyermek jó táplálkozási viszonyok közé helyezendő.
v. Glocester (ejtsd: gloszter), 1. grófság Angolország Ny-i részén Momouth, Hereford, Worcester, Warwick, Oxford, Wilts és Somerset közt, 3171 km2 területtel, (1891) 599974, 1 km2 -re 189 lak. Az Alsó-Severntől két egyenlőtlen részre osztott grófságban 3 vidéket különböztetnek meg: a Hill (dombos), a Val (völgy) és Forest (erdős) vidéket. Cotsvoldnak is hivják azon dombláncot, amely a Severn völgyét K-ről határolja és a Themsetől elválasztja; 300-340 m.-nél magasabb emelkedés nincs benne. A Ny-i, vagyis erdős vidéket Dean-forestnek is hivják; nagy kiterjedésü szén- és vasérctelepei vannak. A völgyvidék a Severn mentén terül el. Ebbe a folyóba számos kisebb folyó torkollik, de egyiknek sincs nagyobb jelentősége. Azon két patak közül, amelyekből a Themse ered, az egyik, a Churn, G.-ben van; ugyanitt folynak első mellékvizei: a Coln, a Leach, és Windrush. A legtermékenyebbek és a legelőkben a leggazdagabbak a völgyek; ezekben sok gyümölcsöt, különösen almát és körtét termesztenek, amelyekből alma- és körtebort csinálnak. Virágzó az állattenyésztés (ismeretes a Berkeley-völgyben készített G.-sajt.). Szenen és vasérceken kivül cinket, ólmot és márványt is bányásznak. A jelentékenyebb iparágak: a pamut- és vászonszövés, a sörgyártás és fémipar. A főváros G., a legnépesebb pedig Bristol.
2. G., county Virginia É.-amerikai államban, 725 km2 területtel, 13870 lak. és G.-court-House székhellyel.
3. G., tengermelléki város Massachusetts É.-amerikai államban, 45 km.-nyire Bostontól; az é. sz. 42° 34' 47" alatt, vasut mellett, (1890) 24651 lak., gránitbányával és hajófölszerelés-készítéssel. 1624 óta az Egyesült-Államok egyik legjelentékenyebb halászkikötője. Több mint 400 hajó és mintegy 7000 ember áll e foglalkozásnak szolgálatában.
4. G., az ugyanily nevü angol grófság fővárosa, 165 km.-nyire Londontól, a Severn balpartján, több vasuti vonal találkozásánál, (1891) 39444 lak., harangöntéssel, szappanfőzéssel és vágóeszköz-készítéssel; jelentékeny gabona- és fakereskedéssel. 12 temploma közül a székegyegyház a legjelentékenyebb; ezt a XI. sz.-ban kezdték építeni és a XIV. sz.-ban fejezték be; 128 m. hosszu és 34 m. széles; tornya 68 m. magas; külseje a gót, belseje pedig a normann izlésre vall; a kórusán 22 m. magas ablak van pompás üvegfestményekkel. Hódító Vilmos és II. Eduárd angol királyok egy-egy fia itt van eltemetve. G. helyén egykoron egy római tábor, Castra Claudia állott; a város muzeumában őrzik a környékén talált római régiségeket. III. Henriket itt koronázták meg. A Severn a városnál alkotja az Alney nevü szigetet, amelyen 1016. Edmund a dán Kanuttal az angol trónért küzdött.
angol grófok és hercegek. E cimet a királyi család legfiatalabb hercegei v. örökbefogadott gyermekei viselték. Legkiválóbbak e néven:
1. G. Róbert gróf, I. Henriknek természetes fia. Az I. Henrik pártján állott s 1141 febr. 2. az ellenkirályt, Blois Istvánt, legyőzte és elfogta. Később eonban ő is fogságba esett s csak Blois István kiadásával nyerte vissza szabadságát. Meghalt 1147 okt. 31.
2. G. Gilbert de Clare. G. és Hetfort gróf, 1264. a lewes-i csatában a fellázadt Montford Simon oldalán harcolt III. Henrik ellen, de 1264. a király pártjára állott s Eduárd herceggel egyesülve kivivta a diadalt Evesham-nél Montfort Simon fölött. III. Henrik és I. Eduárd alatt kiváló állást foglalt el. meghalt 1295.
3. G. Humfred, herceg, IV. Henrik király legifjabb fia, született 1391., meghalt 1447 febr. 23. Testvérének, V. Henriknek halála után 1422-ben, mivel az uj király VI. Henrik kiskoru volt, átvette a kormányzóságot, de a franciákkal e korban folytatott nagy háboru sikerét kétségessé tette a Jakobeával, Holland és Zeeland grófnőjével kötött házassága által. E házasság ugyanis elidegenítette az angoloktól becses szövetségesüket, a burgundi herceget. Hatalmát az ifju király fölött mindazonáltal megtartotta mindaddig, mig ez Anjou Margitot nőül vette; ekkor azonban a királyné kegyencének, Suffolk grófnak igazgatására felségsértési vádat emeltek ellene s 1447 február 18-án börtönbe vetették. Néhány nap mulva, febr. 23. halva találták ágyában. V. ö. Pauli, Bilder aus Altengland (2. kiad., Gotha 1875).
4. G. Rikárd, herceg, l. Rikárd.
5. G. Henrik, herceg, I. Károly angol király fia, szül. 1640., megh. 1660 szept. 13. Atyja kivégeztetése után Cromwell őt Wight szigetén neveltette, honnan később Hollandiába került. 1658. részt vett a Dünkircheni csatában s 1660. bátyjával, II. Károllyal visszatért Angliába.
6. G. Vilmos Henrik, herceg III. György testvérének, Frigyes Lajosnak fia, szül. 743., megh. 1805 aug. 25. 1766. titokban nőül vette Walde grófnét, mi nagy parlamenti vitára adott alkalmat.
7. G. Vilmos Frigyes, herceg, az előbbinek fia, szül. 1776 jan. 15., megh. 1834 nov. 30. 1806. nőül vette Mária hercegnőt, III. György leányát s ezen alkalommal a királyi család tagjának ismertetett el s királyi fenség cimet kapott. Gyermektelenül halt el.