(Viga- Glumr), izlandi skald, szül. 940 körül, megh. 1003. Fiatal korában hosszu időn át Norvégiában élt és kevéssel halála előtt a keresztény hitre tért át. Különösen hires azokról a harcokról, amelyeket mint vezérnek Izland délnyugati részén kellett megvivnia és amelyek a Viga-Glumrsaga-nak: a költő XIII. sz. elején irt életrajzának tartalmát teszik. E művet Thorlaksson adta ki az Islenzkar Fornsögur-ban (Kopenhága 1879).
C5H10O3N2, a glutaminsav amidje. Szintelen, tűalaku kristályokból áll, vizben könnyen oldódik. Az aszparaginhez hasonló.
(Amido-piroborkősav) C3H5(NH2) (COOH)2 A répacukor-melászban fordul elő; fehérjékből hig kénsav hatására képződik. Szintelen, kristálykákból áll, op. 202° C. Kétalju sav, sóinak oldata a poláros fény sikját balra térítik, savanyu oldatban jobbra térít.
(norm. piroborkősav) C3H6 (COOH)2. A norm. propiléncianid C3H6(NH2)2 lugokkal való főzésekor képződik. Tiszta állapotban előállítva szintelen, pikkelyes kristályokból áll, vizben igen könnyen oldódik, op. 97° C, fp. 299° C.
l. Enyv.
v. agglutinanta (lat.), ragasztó, összetartó szerek sebek számára, milyen a közönséges ragasztó tapasz (aparadrap), az amerikai kaucsuk, stb.
1. Erzsébet, Betty Paoli álnév alatt ismert német költőnő, szül. Bécsben 1815 dec. 30., megh. 1894 jul. 3. Mint nevelőnő Oroszországban, Sziléziában és több más helyen járt. 1843-48. Schwarzenberg hercegné társlgónéja volt Bécsben, ahol irodalmi munkásságot kifejtve, 1850 óta állandóan tartózkodott. Művei: Gedichte (Pest 1841, 2. kiad. 1845); Nach dem Gewitter (u.o. 1843, 2. kiad. 1850); Romancero (Lipcse 1845); Neue Gedichte (Pest 1850, 2. kiad. 1856); Lyrisches und Pisches (u.o. 1855); Neueste Gedichte (Bécs 1870). Irt még egy kötet elbeszélést: Die Welt und mein Auge (Pest 144, 3 köt.), azonkivül: Julie Rettich, Ein Lebens- und Vharakterbild (Bécs 1866); Wiens Gemäldegalerien in ihrer kunsthist. Bedeutung (u.o. 1865) és Grillparzer und seine Werke (Stuttgart 1875).
2. G. Keresztély Frigyes, német jogtudós, született Halleban 1755 jul. 1., megh. Erlangenben 1831 jan. 20. Halleban tanult, 1777. u. o. magántanár, 1784, rendes jogtanár lett. Főműve: Ausführliche Erläuterungen der Pandekten (Erlangen 1790-1830, 34 rész; folytratta Mühlenburg, 35-43. köt., 1831-43; 44. köt. Feintól, 1851;45-48. köt. Arndstól, 1853-75; 3 rész Leistól, 1870-1875. és 2. rész Burkhardtól 1870-75; regiszterrel a 45. kötetig. 1822-68, 4 köt.).
3. Fia, G. Keresztély Vilmos, német nyelvész, szül. Erlangenben 1810 dec. 31., megh. Münchenben 1866 jun 13. A müncheni udvari és állami könyvtárban volt alkalmazva. Ismeretes kelta tanulmányairól, minők: Die bei Julius Cäsar vorkommemden keltischen Namen (München 1857); Renos, Moinos und Mogontiacon, die gallischen Namen (u.o. 1865) stb.
falu és tengeri fürdő, Slezvig porosz kerületben, 11 km.-nyire Flensburgtól, erdős vidéken, vasut mellett, (1890) 981 lak., gyenge vastartalmu ásványvizforrással, egy nagyobb hotellel és gyógyteremmel, évenként mintegy 2600 vendéggel. Közelében van a vizzel körülvett G. kastély, amely 1866-ig a dán királyi családé volt, jelenleg pedig a német császárné egyik fitestvéréé.
város Slezvig porosz kerületben. 46 km.-nyire Altonától, a Rhin és Elbe összefolyásánál, vasut mellett, (1890) 5958 lak., hajóépítéssel, bőrcserzéssel, butor-, kocsi-, cipőkészítéssel, vasöntéssel. Mély fekvése miatt a várost a szökőár több izben (különösen 1756. és 1825. elöntéssel fenyegette). Külső kikötőjét két molo védi, a belsőt hatalmas zsilippel dock-kikötővé alakították át. G. azelőtt vár volt; 1620. VI. Keresztély dán király látta el erődítményekkel. 1649 után egyideig a holsteini hercegség legfőbb hatóságainak volt székhelye; 1627-28. Tilly, 1643-44. Torstenson sikertelenül ostromolta. Erődítményeit 1814-ben kezdték meg lerombolni.
1. Adolf, porosz tábornok, szül. Lengefeldben, 1814 jun 5. 1831-ben lépett a hadseregbe, 1832. tiszt lett, s mint táborkari tiszt vett részt az 1849-iki badeni hadjáratban. 1866-iki hadjáratban mint dandártábornok a majnai hadseregben működött. A francia hadjáratban (187071) több ütközetben kitüntette magát, kiválóan a badeni hadosztály élén, a Belfort környékén vivott Csatákban. 1873. Metz parancsnokává nevezték ki s 1874. nyugalomba vonult.
2. G. Claire, német irónő, szül. a harzi Blankenburgban 1825 okt. 18-án. Ifjusága nagy részét Franciaországban töltötte, 1848-ban visszatért Németországba. Francia, német, angol és orosz fordításain kivül megjelent tőle: Aus den Pyrenäen (Dessau 1853); Errinerungen an Wilhelmine Schröder-Devrient (Lipcse 1862); Aus der Bretagne, Novellen (Bécs 1867); Frau Domina (Stuttgart 1873); Alteneicehn (Berlin 1877); Aus dem Béarn (u.o. 1878); Dönninghausen (Drezda 1880); Vom Webstuhl der Zeit (u.o. 1882); Lutin und Lutine (Lipcse 1884).