(franc., ejtsd: goblé, igen alacsony száru vagy szár nélküli serleg. Régebben csakis a fémből készült serleget, a mult században pedig csakis a csokoládéhoz használt serleget nevezték igy. G. az a serleg is, melyből a kockát vetik. Gobeleterie, általán ivópoharak és üvegből készült minden edény.
(ejtsd: goblen) Gilles, XV. sz.-beli francia kelmefestő, Párisban a Mouffetard-utcában kelmefestő műhelyt alapított és megkisérté az akkor általánosan uralkodó olasz festési eljárással versenyre kelni, amit oly képtelenségnek tartott a világ, hogy a Mouffetard-utcabeli műhelyt Gobelin bolondházának (Folie Gobelin) nevezték; midőn pedig a skárlátszinnel való festés módját megtalálta, azzal vádolták, hogy az ördöggel kötött szövetséget. Utódai a kelmefestés mellett a képszövést is üzték. Azóta franciául Gobelins a neve általán a szövött képnek, különösen pedig annak, mely a Gobelin-család eljárása szerint készül. XIV: Lajos minisztere, Colbert 1662. megvásárolta az állam számára a Gobelin-család műhelyét. Ekkor keletkezett belőle a Manufacture royale des meubles de la couronne (királyi butorok műhelye). A művészi ipar minden ágának, az asztalosságnak, a bronzöntésnek stb. jól berendezett műhelyei voltak e nagyszerü intézetben; itt készültek a királyi kastélyok butorai és egyéb készletei. Az intézet XIV. Lajos idejében Lebrun építész vezetése alatt állott; ebben dolgoztak a francia és a külföldről behívott művészek, kik megvetették alapját a francia művészet felsőségének, mely ma is egyik fő forrása Franciaország gazdagságának. A Gobelin-műhely Párisban a Mouffetard-utcában ugyanama helyen, ahol Gobelin Gilles alapította, ma is fönnáll. A művészies kivitelü gobelin-szövetek a mintás szövetek legkitünőbb faját képezik és fonalmozaiknak mondhatók. Ily szövet készítésmódja a következő: A lánc- és szövethenger függélyes keretben van elhelyezve. A láncfonalak felülről lefelé haladnak s közéjük a mintának megfelelő helyeken a kivánt szirányalatu vetülékfonalat bordás kötésben helyezik el. A vetülékfonalak tehát körülövezik és teljesen elfödik a lánczfonalakat, miáltal a szövet szine és fonákja egyforma lesz. A vetülékfonalak nem haladnak párhuzamosan, hanem a minta hatásirányának megfelelőn és beverésük ép ezért csak fésükkel történhetik.
német születésü történetiró a XV. sz.-ban, szül. Paderbornban 1358., megh. Böddecken kolostorban 1420 körül. Szülővárosában és Bielefeldben lelkészkedett. Főműve a Cosmodromium (a. m. világ folyása), melyet Meibom adott ki először (Ss. rerum. German. I. 1688). Ezt a kortörténetet 1390 körül kezdte irni és 1418. befejezte. Csak a VI. rész bir önálló beccsel. Ujabban Scheffer-Boichorst az elveszett, de G. által alaposan felhasznált Annales Patherbrunnenses Paderborni (évkönyveket) G. művéből ügyesen rekonstruálta. V. ö. Lorenz Ottok., Deutschlands Geschichtsquellen stb.,; Bayer, G. P. (Lipcse) és Hagemann, Über die Quellen des G. P. (1874).
Ferdinánd gróf l. Aspremont.
(Samo), a Mongol-felföld nagy részét alkotó sivatag Szibéria és Khina között, körülbelül 400 km. hossuságban és ugyanoly szélességben, ami csak a nyugati részében nagyobb. Kavics és homok borítja a földet; kevés helyen zavarja meg ezt az egyhanguságot néhány dombsor, amelyeken bokrok is nőnek. A szárazság és vizhiány benne nagy; kutak, amelyek jó távol vannak egymástól, nagyobbára rossz vizet tartalmaznak. Ahol homok fedi a földet, a növényzet teljesen hiányzik; a kavicsos és még inkább a sivatagot környékező hegyek aljában füvet már találni, de fát és bokrokat nem igen. Faunája is nagyon szegény; csakis a vizek körül találhatók a vad teve, szarvas, vadkan, nyulak és antilopék. A G. első ismertetői, a jezsuiták (Gerbillon és társai) elbeszélése szerint az egyes hegyek magassága igen nagy lett volna. Régen, midőn a környék hegyeiről még sokkal több viz folyt le, Ázsia belsejét akkora tenger, mint a Földközi, foglalta el, amelynek felszine az oceáné fölött 1500 m.-nyi lehetett; mélysége pedig sok helyen 900 m. Ennek a tengernek kiszáradt feneke Ny-i részében Han-hai, K-i részében pedig a G. nevet viseli. A Han-hait, vagyis a Tarim medencéjét egy részekre szakadt domblánc, egykoron szigetsor, amely Barkutól Khamin át Szu-csu felé huzódik, boritja. A K-i rész, vagyis G. több medencére oszlik, amelyeknek külön-külön mocsara vagy vizrendszere van. A G.-n az éghajlati különbségek igen nagyok; nyáron rendkivüli forróság, télen pedig dermesztő hideg van. A lakosok nomád mongolok. A főbb utak, amelyek rajta keresztülvezetnek, a következők: 1. Kjachtából Urgán, Kalganon és Csang-kia-kun át Pekingbe; ez utat az orosz posta 12-14 nap alatt teszi meg; 2. Nercsinszkből a Dalai-nortól Ny-ra fekvő Kupei-khadon át Pekingbe; 3. A Dalai-nortól K-re Khalkán át Khailarba; 4. Kvei-hva-csöngből Uliasszutaiba; 5. Urgából Szair-Usszun át Uliasszitaiba stb. A G.-ről az első hirek Marco Polotól származnak. Részletesebb adatokat közölt Gerbillon jezsuita práter (1688-98), azután Ysbrand Ides. hollandi férfiu 1692-94., Timkovszkij, Burage botanikus, Fuchs csillagász (1830-31), orosz uatazók, Grant (1860) főképen pedig Prsevalszkij és Pjecov, Szosznovszkij, Mattuszovszkij. V. ö. Grant, Route from Pekin to S. Peterbourg via Mongolia (proc. 1871); Ney Eliás, On a journey through Western Mongolia (Proc. vol. XVII. no. 5.).; Richthofen, China. I. köt. 23. és köv. I. 1877).
Imre iró, szül. Hódmező-Vásárhelyen, 1846 dec. 1. Az ág. ev. tanfolyam végzése után a jenai egyetemet látogatta másfél évig. 1872., pozsonyi, 1879. soproni tanító lett, 1884 óta a budapesti ág. ev. gimnázium tanára. Ore a magyarhoni ág. ev. egyház-egyetem levéltárának. Tanulmányokat és ismertetéseket irt; magyar irod. tankönyvei (stilisztika, retorika, poétika, irodalomtörténet) elég elterjedésnek örvendenek.
(állat), a tüskeparás halak egyik családja, ahová 21, többnyire tropikus és mérsékelt égövi tengeri faj tartozik.
(állat), a zártuszóhólyagu tüskeparáshalak egyik családja, ahová mintegy 300 faj tartozik. L. Tüskeparásuak.
(ejtsd: gobinó) József Arthur gróf., francia orientalista, szül. Bordeauxban 1816., meghalt Torinóban 1882 okt. 13. 1855-59. követségi titkár, 1861-64-ig rendkivüli követ Teheránban. 1864. mint teljes hatalommal felruházott miniszter Athénba, 1869. Rio de Janeiroba, 1872. Stockholba ment és 1877. nyugalomba vonult. V. ö. Trois ans en Asie cimü érdekes utleirását (1859). Műveinek nagyobb része az asszirologia körébe vág; megemlitjük: Essai sur l'inégalité des reces humaines (Páris 1853-55, 4 köt.; 2. kiad. 1884. 2. köt.); Les religions et les philosophies dans l'Asie centrale (2. kiad. 1866); Histoire des Perses d'apres les auteurs orientaux, grecs et latins (18969, 2 köt.); L' abbaye de Typhaine (regény, 1867); Souvenirs de voyages (novellák, 1872); Les Pléiades (1874); Mouvelles asiatiques (1876); La Renaissance, Savonarole, César Borgia (1877); Histoire d'Ottar Jarl (1879) stb.
Cuv. (állat), a nyilthólyagu halak alrendjének pontyfélék családjába tartozó halnem. L. Küllő.