L. (állat), a tüskeparás alrendjének gébfélék családjába tartozó halnem L. Géb
(ejtsd: goblé René, francia államférfi, szül. Aire-sur-la-Lysben (Pas de Calais) nov. 26. Jogot végzett és azután mint ügyvéd élt Amiensben. Már a 2-ik császárság alatt isfeltünt szabadelvüségével, melyet a Le Progres de la Somme c. lap hasábjain is hirdetett. III. Napoleon bukása után az amiensi törvényszékhez került mint államügyész; 1871. a nemzetgyülésbe választották; 1877. a képviselőháznak lett tagja, 1879. pedig az igazságügyminisztériumban másodállamtitkár lett. 1882 jan. 31. a belügyi tárcát vállalta el a Freycinet-kabinetben, de már 1882 jul. 29. az egész kabinettel visszalépett. Három év mulva (1885 ápr. 6.) ujra miniszter lett a Brisson-féle kabinetben és ekkor a közoktatásügyi tárcát vállalta el, melyet az 1886 jan. kinevezett Freycinetféle kabinetben is megtartott. E hivatalban különösen a klerikálisokkal éreztette hatalmát és nem késett, hogy az elemi iskolákat a papság befolyása alól kivonja. Freycinet bukása után (1886 dec.) Grévy elnök ő reá bizta az uj kabinet alakítását, melyben az elnökségen kivül még a belügyi tárcát is magára vállalta. Négy hónappal később az egész kabinetnek vissza kellett lépnie. 1888 ápr. 3. negyedszer lett miniszter, amidőn a Floquet-féle kabinetben a külügyi tárcát nyerte el. 1889. (febr.) azonban ez a kabinet is visszalépett. Az 1889. (szept.) választásokban G. nem jutott mandátumhoz, kárpótlásul 1891 máj. 3. a szenátusba választották, hol a szélső radikális frakciónak lett a vezére. Egyuttal Lockroy és már társaival a Petite République Française-t indította meg. Az 1893 aug. általános választásokban ujra mandátumhoz jutott Párisban. Azóta a radikális párt ama frakciójának a vezére, mely nem idegenkedik a szocialisták programmjától, kiknek segélyével kapta egyébiránt mandátumát. A jelenlegi képviselőházban minden fontos kérdéssel szemben állást foglalt, a radikális-szociális elvet hangoztatva és mint már előbb is többször tette, 1894 márc. 16. az alkotmány revizióját sürgette. A többség azonban ezt az indítványt, mint rendesen elvetette. Az 1894. (jun.) beterjesztett anarkista-törvényt hevesen ellenezte.
Jenő, brüsszeli egyetemi tanár s volt országgyülési képviselő, szül. 1846 aug. 10. Beutazta a Szaharát (1872) s Indiába kisérte a walesi herceget 1875. Művei: Sahara et Laponie (1876); Inde et Himalaya (1877); L'évulution réligieuse contemporaine chez les Anglais, les Américain et les Hindous (1884, mely művet angol nyelvre is lefordították); Partie perdue (regény, 1877). Ő szerkeszti a Revue de Belgique c. folyóiratot.
erdélyi püspök 1376. Nagy Lajos király 1382. királyi biztosul küldte Szeben céhszabályainak felülvizsgálására és javítására. 1383. Mária királynő hű szolgálataiért vele együtt öccsét és hugait földbirtokkal ajándékozta meg. 1382. a szentmihálykövi kolostort építette (Gyulafehérvártól nem messze), a pálosok számára. 1386. már utódja ül Erdély püspöki székén. V. ö. Pór A., N. Lajos kir. 572; Rupp, Magy. helyrajzi tört. (III., 178. 235. I.); Pauer, Az egyh. rend. érd. (188. I.), Szeredi A., Notitia Cap. et Ep. Transs. (II., 116-125 II.).
(Goberling), kisközség Vas vármegye felsőőri j.-ban, keskeny s szép völgyben, (1891) 692 német lakossal. Savanyuvizforrása a szomszédos antimónbánya (l. Bánya 2.) furásai következtében elapadt.
(persa nyelven Gaubruva), a hét előkelő persák egyike, kik az ál-Szmerdeszt megbuktatták.
város Düsseldorf porosz kerületben, 12 km.-nyire Clevetől, a Niers balpartján, vasut mellett, (1890) 6729 lak., plüsszövéssel, margaringyártással, üvegfestéssel, enyv- és szappanfőzéssel és kefekötéssel.
János, valódi nevén Pupper, a reformáció előkészítője, szül. Gochban a XV. sz. elején, megh. Mechelnben 1475 márc. 28., ahol előbb szerzetes volt, azután pedig igazgatója és gyóntatóatyja az általa itt alapított és Szt. Ágoston nevéről nevezett apácakolostornak. Kora vallásos és egyházi irányával elégedetlen lévén, szóval és irással erősen küzdött a mellett, hogy a kereszténységnek ágostoni felfogását és a szentirás tanulmányozását diadalra juttassa. Munkái közül különösen nevezetesek voltak: De libertate Christiana és De quatour erroribus circa legem evangelicam. Ezeket Cornelius Grapheus adta ki 1521.
l. Gyujtópont.
folyó, l. Godavari.