város Surrey angol grófságban, 53 km.-nyire Londontól, a Wey és vasut mellett, (1891) 2797 lak., harisnya-, kesztyü- és pergamentkészítéssel. Mellette van egy dombon a Charterhouse School, Anglia egyik legkiválóbb nevelőiskolája, amelyet Londonból 1870. helyeztek ide át.
folyó, l. Godseb.
(ejtsd: godár), Benjamin Lajos Pál, francia zeneszerző, szül. Párisban 1849 aug. 18. A conservatoire-on főleg Reber és Vieuxtemps voltak tanárai; csakhamar ő maga is tanár lett. Már 1865 óta sürün jelennek meg világhirre jutott kisebb-nagyobb művei: kamara- és versenyművek (hegedüre: Concerto romatique), szimfoniák (S. gothique, S. orientale, S. légendaire; Le Tasse, S: dramatique), operák (Pedro de Zalaméa, Jocelyn, Les Guelfes, Ruy Blas), 100-nál több dal, zongoradarabok, tanulmányok ének- és hangszerkari művek stb.
(angolul: Godavery), 1. a Dekan legnagyobb folyója Kelet-Indiában. A Ny-i Ghats K-i lejtőjén, Nassziktól 40 és az Arab tengertől 80 km.-nyi távolságban, az é. sz. 19° 58' alatt ered; eleinte K-nek, azután KDK-nek folyik. Toka mellett átlép a Nizam országába, fölveszi balról a Dudnával bővült Purnát, jobbról pedig a Mandserat, a nizam országának határán pedig a vele egyforma nagyságu Pranhitát. Ennek belétorkollása után hirtelen DK-nek fordul és 160 km.-nyire a tengertől, a Dekan K-i széléhez ér; keskeny érvölgyben áttör a K-i Ghatson: Daolesvaramnál két ágra oszlik; az egyik a Godaveri-foknál, a másik pedig Madapollamnál ömlik a Bengáliai öbölbe. Deltáját számos csatorna és mellékág szeli át. A G. hossza, kanyarulatait is beleszámítva, 1437 km., vizterülete pedig 290600 km2. Mivel vizterülete természeti kincsekben igen gazdag, az angol kormány nagy erőfeszítéseket tesz, hogy egész hosszában hajózhatóvá tegye; mindeddig azonban csak deltáját sikerült mélyebb hajókra nézve is járhatóvá tenni; ezt azonkivül mintegy 100000 ha.-nyi terület öntözésére is használják. A hinduk hite szerint a G. is szent folyó.
2. G., kerület (district) Madrasz indo-brit presidencyben, Vizagapatam és Dseipur kerültek, a nizam országai, Krisna-kerület és a Bengáliai-öböl közt, 19023 km2 területtel, (1881) 1791512, nagyobbára hindu lak. Földje, amelyet mesterségesen öntöznek, főképen rozst, kukoricát, kölest, juhét, olajos magvakat, pamutot, indigót, dohányt és cukornádat terem. Fővárosa Kokanada (l.o.).
(ang., ejtsd: goddem) a. m. teringette, veszettadta; szitkozódó kifejezés.
(Fru Gode, Gaude, Wode), a német mitologia egy nőalakja; mint Brechta, Harke, Holda (l.o.) ő is a felhők istennőjének egy külön alakulása. A róla való hit főkép Észak-Németországban él. A G. név maga valószinüleg a Wodan név tövének nőnemű továbbképzése.
(ejtsd: godó) Antal, francia iró, szül. Dreuxben 1605., megh. Venceban 1672 ápr. 21. A Hôtel-Rambouilletbeli bel esprit-k köréhez tartozott (kis termete miatt nain de la princesse Julie, azaz Rambouillet kisasszony törpéjének nevezték); Conrart rokona volt és tagja az ő elnöklete alatt levő tudós társaságnak, majd 1635. az akadémia legelső tagjainak egyike. Benedicite parafrázisáért Richeliutől a grassei püspökséget kapta. Művei nem olyan értéküek, amekkorára kora becsülte őket. Megemlítjük: Oeuvres poétiques (1660-63, 3 köt.); Saint paul, les fastes de l'église (több mint 15000 verssorból álló költemény); Histoire de l'église jusqu'a la fin du VIII. siecle (Páris 1653-78, 5 köt.). V. ö. Tisserand, A. Godeau (Páris 1876).
l. Godibert.
(ejtsd: godfroa) Frigyes, francia irodalomtörténész, szül. Párisban 1826. Nevezetes Lexique comparé de la langue de Corneille et de la langue du YVII. siecle en général (Páris 1868. 2 köt.) c. műve, valamint 1861. az akadémiától pályadijjal jutalmazott irodalomtörténete: Histoire de la littérature française depuis le XVI. siecle jusqu'a nos jours (u.o. 18859-76, 5 köt.; 2 kiad. u. o. 1879-től eddig 9 köt.); továbbá: Dictionnaire de l'ancienne langue française et de tous ses dialectes du IX. au XV. siecle (u.o. 1880-tól eddig 5 köt.) szótára.
1. a vandalok királya, aki népének egy részét 406. Pannoniából a Rajna felé vezette, ahol azonban a frankoktól nagy vereséget szenvedett és maga is halálát lelte.
2. G., burgund király. Gundioch fia, Gundobad és Hilperik testvéreivel megosztozott az országon s Genfben ütött tanyát. Hilperik halála után Gundobad ellen támadt, azt Chlodvig segélyével Dijonnál megverte (500); Chlodvig távozása után azonban Gundobad Viennenél G.-re támadt s megölte.