a Délmagyarországi hegyvidék (Bánsági hegység) legmagasabb és legtömegesebb hegycsoportja, Krassó-Szörény vármegye K-i határán, ahonnan az Romániába is átcsap. A hegység gerince ÉD-i irányban huzódik, e nem képez határt, miért is a K-felé aláfolyó vizek mind magyar földön erednek. A G.-nek hegységet É-on a Vaskapu (Marmara) s ennek folytatásaként a Bisztra völgye választja el a Pojána Ruszka csoportjától, Ny-on a Temes s a Porta orientalis nyergén tul a Mehádia és Béla völgye különíti el a Szemenik csoporttól és a Szretinye-hegységtől, DK-en a Cserna völgye a Domogled csoportját választja el tőle, mig ÉK-en a hegység Romániába csap át. Kiterjedése ÉD-i irányban 75 km., legnagyobb szélessége 30 km. Főcsucsai É-ról D-felé haladva a Magura Marga (1509 m.), Muntye mik (1806 m.,). Pojána Nedjei (1939 m.), Vurvu Negojo (2152 m.), Szárkó v. Szárku (2190 m.) s a romániai határon emelkedő párhuzamos hegysorban a Gugu (2294 m.), mint az egész csoport legmagasabb emelkedése, továbbá a Muriáru (2231 m.), Godján (2229 m) és Dobri Ver (1934 m.). A hegységet keskeny, mély völgyei, meredek hegyoldalai s álalában zordsága jellemzi, széleit s helyenként belsejét is rémítő hegynyilások és feneketlenségek hasogatják. Az egyes hegyeket nagy mélységek választják el, de a főgerinc meglehetős összefüggű vonalat képez. A gerincek többnyire szélesek és gyepesek s az azokból kimagasló tetők kúpalakuak v. meredek sziklaszálakba végződnek. A hegység belsejében járható ut és emberi lakás alig van. Geologiai alkotásában főleg a kristályos palák, gnájsz, csillámpala és gránit uralkodik, de a hegység egy részét a kőszénképződményhez tartozó palák és homokkövek alkotják, melyek Mehádia felé kristályos palákra és neokom homokkövekre támaszkodnak s Ny-felé neogén képletek által határoltatnak.
Péter, l. Gouoduli.
Sidney gróf, angol államférfiu, szül. 1635., megh. 1712 szept. 15. Mint apród nőtt fel a Whitehallban. II. Károly 1678. hollandi követté, 1680. kincstári biztossá, 1680. titkos tanácsossá nevezte ki, mi azonban nem gátolta G.-t abban, hogy az alsóházban York hercegnek trónöröklése ellen szavazzon. 1684. kincstárnokká, peer-ré és G. báróvá nevezték ki s II. Károly utolsó éveiben Sunderlandel és Protsmouth hercegnővel ő vezette a kormányt. III. Jakab trónralépése után elvesztette ugyan kincstárnoki állását, de megtartotta nagy befolyását a titkos tanácsban s mivel a katolikus egyházzal szemben előzékenységet tanusított, 687. ismét kincstárnokká nevezték ki. 1688. II. Jakab távozása után a konventben a kormányzóság mellett és III. Vilmos trónralépése ellen nyilatkozott, de mivel pénzügyi nagy szakismereteit nem nélkülözhették, továbbra is ő maradt a pénzügy vezetője. 1690. rövid időre visszavonult, de még ugyanazon évben ismét kinevezték a kincstér lordjává. Bár Vilmos király kitüntetőleg bánt vele, a Jakab-pártiakkal mégis folytonos összeköttetésben állott. 1696. elbocsátották, de 1701-ben ismét visszanyerte hivatalát s Anna királynő uralkodása alatt Malborough mellett főképen ő vezette az államot. 1710. Malborough-vel együtt ő is elbukott: azon vád alól azonban, melyet ellene emeltek, hogy az államkincstárt hütlenül kezelte volna, felmentették. Mint szakember a pénzügy terén nagy szakértelmével, pontosságával és lelkiismeretességével tünt ki, de mint politikus a legnagyobb mérvben megbízhatatlan, sőt jellemtelen volt. A G. grófi cim 1766. fiának, G. Francisnak halálával megszünt. A G. bárói cimet 1832 óta a Leeds hercegek viselik, kik leányágon a G. grófi családból származnak. V. ö. Elliot, The life of S. earl of G. (London 1888.).
a burgundok királya, Gundobad fia,. A trónon Zsigmond bátyját követte 524., kinek gyilkosát, Chlodomer frank királyt, elfogta és lefejeztette. Miután tiz évig uralkodott, megint a frankokkal keveredett háboruba, melyben halálát lelte. Benne kihalt a burgund kir. Család; népe pedig a frankok főhatósága alá került.
herceg l. Alcudia.
(francia, ejtsd: godron), gömbölydeden kiemelkedő diszitmény, mely lehet bütyök-, ovál-, fonatos- stb. alaku.
Abissziniának egy része, amely tágabb értelemben a Kék-Nilustól körülfolyt Csok-fensikot és annak lejtőit, szorosabb értelemben pedig Begemeder, Soa és a gallák országa közti részeket foglalja magában. Nagyobbrészt a degavidékbe esik; jó legelői vannak, de szántóföldjei hiányzanak. Kormányzója Monkoierben lakik.
(ang., ejtsd: god szév-), az angolok nemzeti himnusza. Szövegét és zenéjét 1743. Carey Henrik irta. Dallama épp oly erőteljes mint egyszerü és könnyen felfogható. A himnusz-irodalomban kevés van, mely vetélkedhetik vele. Komoly, ünnepélyes és megható. Szélesen ismert s el van terjedve az egész világon. Számtalan s minden alaku feldolgozásban is részesült a legkiválóbb zeneköltők által.
(Godapa), folyó Afrika keleti részében, Abisziniától D-re. A gallák országának hegyeiben ered; nagy félkörben körülfolyja Kaffát: a Voso-hegytől 55-60 km.-nyire egyesül a Gibével. Alsó folyása és torkollása ismeretlen. Abaddie azt hitte, hogy a Nilus vizmedencéjéhez tartozik. Barelli és Teleki fölfedezései után azonban valóbbszinü, hogy a Rudolf-tóba torkolló folyóval azonos.
1. dán gyarmat Grönland Ny-i partvidékén, 287 km. hosszuságban, 914 benszülött és 32 európai lak.
2. G., az ugyanily nevü dán gyarmat főhelye a Davis-szoros partján, a Nook-félszigeten, a közelében fekvő hittérítő állomást is beleszámítva, 110 lak., könyvsajtóval. 1888. Nansen utazása Grönlandon való átkelése után itt ért véget. G.-ot 1721. Egede Hans alapította.