Henrik (Goltz), németalföldi festő és rézmetsző, szül. Malbrachtban (Limburg) 1558., megh. Haarlemben 1616 dec. 29. Haarlemben Coornhert és Galle Fülöp tanítványa, utóbb beutazta Németországot, majd négy évig Olaszországban tartózkodott. Különösen a rézmetszés terén szerzett érdemeket; festeni csak 42 éves korában kezdett. Festményei az oldenburgi, rotterdami, hágai és utrechti gyüjteményekben középszerü, modoros mester gyanánt mutatják be. Annál kitünőbbek, modorosságuk dacára is, rézmetszetei, különösen technikájuk szempontjából,
l. Kolumbács.
politikai község Szerém vármegye ó-pazovai j.-ban (1891) 4146 horvát-szerb lak., vasuti állomás, takarékpénztár, postahivatal- és postatakarékpénztár,. Lakói selyemtermeléssel foglalkoznak.
fensik a Timok és Morava közt Szerbiában (l.o.).
Novák, szerb iró, 1848-49. nemzetőri kapitány volt a felkelő szt. tamási nemzetőrségnél és végigküzdötte szt. tamási harcokat. 1893. adta ki számos szemtanu közléseivel bővített emlékiratait (Uspomene iz narodnog pokreta 1848 i 1849. godine, Ujvidék). Megtudjuk ezekből, hogy a szt. tamási szerbek eleinte a magyar zászlót tüzték ki s örültek, hogy a németekkel egyenjoguakká lettek; a karlócai gyülés után azonban elpártoltak. G. megerősíti a Mészáros ügyetlenségéről és Bechtold árulásáról szóló hireket. G. Ujvidéken él nyugalomban. (V. ö. Thim cikkét a Századokban 1893, 814).
Agenor gróf, osztrák államférfiu, szül. 1812 febr. 8., megh. 1875 aug. 3. A galiciai helytartótanácsnál kezdette meg szolgálatát s már mint helytartótanácsos kitünt nem közönséges erélyessége által. 1849-59. Galicia helytartója volt s ezen idő alatt az igazságügy szervezése, iskolák alapítása, utak építése stb. által nagy érdemeket szerzett. Bach lemondása után 1859 aug. 22. belügyminiszterré neveztette ki s közreműködött a monrakia ujjászervezésében federalisztikus irányban, minek eredménye az 1860-iki októberi diploma lett. Mivel törekvésének sok akadály állotta utját, 1860 dec. 13. kényes állását Schmerlingnek engedte át s az 1861 febr. 26-ki centralisztikus alkotmányt nem helyeselvén, a politikai élettől egyidőre teljesen visszavonult. 1866. ismét Galicia helytartója lett, de 1867. a polgárminisztérium idején elbocsátották. 1871. harmadizben kinevezték Galicia helytartójává s haláláig buzgón működött a lengyel érdekek előmozdításán a rutén nemzetiségi törekvésekkel szemben. - Fia, G. Agenor gróf, 1849 márc. 25. született. Sok ideig a párisi osztrák-magyar követségnél szolgált, mint követségi tanácsos. Ausztria-Magyarország követe Bukarestben s egyszersmind a bécsi urakházának örökös tagja, 1894 októberben bukaresti állásáról visszahivták.
(állat, Ciconia L.), a gázlómadarak közé tartozó gólyafélék családjának egyetlen neme, melynek két faja nálunk is tenyészik. A fehér G. (C. alba L.) piszkos fehér szinü, elsőrendü evezőtollai, nagy felső szárny- és hosszu válltollai feketék, csőre és lábai vörösek. A fekete G. (C. nigra L.) barnásfekete, zöldes és biborfénnyel alsó mell-, has- és combtollai fehérek; csőre és lábai fiatalkorban zöldek, öregkorban vörösek. Mindkettő vándor madár, hozzánk tavasszal jön és ősszel elvándorol. Békákkal, kigyókkal és halakkal táplálkoznak, de néha elfogdossák a kacsafiókákat is.
l. Gólyaorr.
l. Gólya.
sárvirág, kácsavirág, gólyavirág, mocsárvirág, vizi sárga viola (növ., Caltha L.) a boglálkafélék hunyornemüinek többnyári mocsári füve, 9-12 fajjal a föld kerekségén elszórva, Afrika kivételével. Sárga viráglevele tulajdonképen nem a szirom, hanem a szines kehelylevél, pártája nincs. Tavaszi virágzásával mintegy a gólya megérkezését hirdeti, de nálunk gyakran őszkor is épp oly bőséggel virít, mint kikeletkor. Most már tavaszi virágbokrétának is viselik. Levele széles, veseképü s különböző módon fogas és fénylő.
[ÁBRA] Gólyahír, mellette a tüszőgyümölcs
Tipusa a C. palustris L. (l. az ábrát), jó takarmány, virágától a vaj megsárgul. A németek fiatal virágbimbóit összegyüjtik, csipősségét ecetben kivonatják s azután kápri helyett eszik (német kápri). Fiatal, leves levelét is lehet salátául enni, de a vén ártalmas lenne. Timsóval sárga festéket is lehet belőle csinálni. V. ö. Beck G., Versuch einer Gliederung des Formenkreises der Caltha palustris, a bécsi állat- és növénytani társaság Verhandlungen-jében 1886; Borbás, Engler Jahrbücher 1887, VIII. 177. stb.; Huth, Monogr. der gattung Caltha (Berlin 1891).