község Horvát-Szlavonországban, Modrus-Fiume vármegye ogulini j.-ban (1891) 1928 horvát-szerb lakossal, vasuti állomás, posta és távíróhivatallal, postatakarékpénztár. Mint politikai községnek 2522 lakosa van. G. lakóit Lenković tábornok 1600. Korenicából telepítette ide. A községben és környékén régi vár és sáncok romjai látszanak.
áros Magdeburg porosz kerületben. 8 km.-nyire Magdeburgtól, az Ehle és vasut mellett, (1891) 4409 lak., cukor-, sörgyártással és gőzmalommal; I. Henrik által alapított erősséggel, mely ma börtönül szolgál.
(franc., ejtsd: gomóz basziller) a. m. bacillus okozta gummifolyás. A szőllő egyik betegsége, melyet csak nemrég, 1893. fedeztek fel D.- Franciaországban, Var départementban, s azóta már Franciaországnak több, egymástól messze eső vidékein, sőt Tuniszban is észlelték. A betegség épugy mint a filloxera, foltokban jelenik meg, melyek egyre nagyobbodnak. A megtámadott szőllőtőkék gyengülni és száradni kezdenek; a hajtások elcsenevészednek, a kacsok elhalnak, a levelek alakjukat vesztik, gyakran élénk szinekben megtarkulnak, elrongyolódnak s időelőtt lehullanak. Egyik kiváló jellege a betegségnek az, hogy e beteg tőkék a metszés után sürü mézganemü anyagot izzadnak ki, s hogy ilyen mézganemü anyag a beteg hajtások, venyigék vagy idősebb szárrészek belsejében is, egyes barna vagy vöröses foltokon felhalmozódik. A betegséget Prillieux, a párisi növénykórtani állomás vezetője és munkatársa Delacroix vették vizsgálat alá, ők állapították meg annak ragályos voltát, s azt, hogy a betegség bakteriozus jellegü. Mivel a betegség gummifolyással van összekötve, s ezt bacillusok okozzák, innét nevezték el a betegséget G.-nek. A G mind az európai, mint az amerikai szőllőket, a direkttermőket s az ojtottakat egyaránt megtámadtja, s rövid idő alatt több hektárnyi területet tett már tönkre Franciaországban. Ellene a védekezés még nem ismeretes. L. még Szőllőbetegségek.
(növ.), l. Bogvirágzat és Csembőkvirágzat.
l. Turó.
l. Felhőalakok.
(héber, a. m. elárasztás), hajdani város Palesztinában, a Sziddim völgyében. Kedor Laomor elfoglalta, kifosztotta, majd Sodomával együtt a tüz áldozata lett, azután elsülyedt a Holttengerben.
Tódor, német filologus, szül. Brünnben 1832 márc. 29-én. Tanulmányait Bécsben végezte, ahol 1867. habilitált, 1869. a klasszika-filologia rendkivüli és 1873 rendes tanára lett. 1868-ban a bécsi tudományos akadémia levelező tagjává választotta, 1882-ben pedig rendes tagjává. G. főképen az angol bölcsészet empirikus iskolájával foglalkozott és lefordította Mill S. J. összes műveit (Lipcse 1869-80, 12 kötet). nevezetes munkásságot fejtett még ki az antik élet megismertetése körül; főművei ez irányban: Philodemi Epicurei de ira liber (Lipcse 1864); Herkulanische Studien (u.o. 1865-66); Über ein bisher unbekanntes griechisches Schrifftsystem aus der Mitte d. vorschristlichen Jahrhunderts (Bécs 1884); Zu Philodems Büchern von der Musik (u.o. 1885); Demosthenes der Staatsmann (u.o. 1864); Beiträge zur Kritik u. Erklärung griechischer Schriftsteller (u.o. 1875-76); Die Bruchstücke der griechischen Tragiker und Cobets neueste kritische Manier (u.o. 1878); Herodoteische Studien (u.o. 1883); Platonische Aufsätze (1887); Über die Charaktere Theophrasts (1888); Apologie d. Heilkunst (1890); Philodem (1891); Die Schrift vom Staatswesen der Athener (1891); Die jüngst entdeckten Überreste einer den Platonischen Phädon enthaltenden Papyrus (1892). Legujabb műve: Grieschische Denker, eine Geschichte der antiken Philosophie (eddig I. köt., 1893).
(növ.), l. Biborka.
(Conches), Wallis svájci kanton járása. 529 km2 területtel, (1888) 4166 lak., Arnen vagy Ernen székhellyel.