Gonolobus

Mchx. (növ.), l. Kondurangó.

Gonorrhea

(gör. Blennorhoea, blennorrhagia, ném. Tripper, takár, kankó), a nemi szervek legelterjedtebb ragályos bántalma, mely ugy a nőnél, mint a férfinál a nemi szervek nyálkahártyáinak sajátlagos megbetegedése folytán genyes kifolyásban nyilvánul. A G.-t egy hasadógomba, a boroszlói Neisser által 1879. felfedezett és leirt Gonococcus Neisseri okozza. Ezen élősdi tkp. a diplokokkusz fajhoz tartozik, minthogy mindig párosával található (l. az ábrát és a Bakterium cikket). Neisser leletét 1880. Bókai Árpád hazánkfia is megerősítette. 1885. Bumnak sikerült a gonococcust mesterséges talajon tenyészteni s annak 20. nemzedékével is a női nyálkahártyán tipikus G.-t előidézni. Ezen kisérlet a tudományos mai állása szerint kétségtelenné tette, hogy a G.-t tényleg a Gonococcus Neisseri okozza.

[ÁBRA]

A heveny G. rendszerint közösülés utján terjed át egyik egyénről a másikra s a fertőző közösülés után 24 órával, esetleg - bár igen ritkán - 2 hét mulva jelentkezhetik. Leggyakrabban a 2-ik vagy 3-ik napon lép fel oly módon, hogy a beteg a hugycső nyilásán önként v. a vizelés alkalmával fellépő melegséget, csiklandozást vagy égetést érez s észreveszi, hogy a hugycsőnyilás hosszabb vizelési szünet után be van tapadva. 1-2 nap mulva, tehát többnyire a közösüléstől számított 3-ik, esetleg 5-ik napon, nyákos, illetőleg tejszerü, az első hét végef elé pedig már sürü zöldes geny ürül, mely éjjel-nappal vastag cseppekben bőven ömlik a csőből. Egyszersmind kisebb-nagyobb foku bágyadtság, étvágyhiány, sőt - bár ritka esetben - láz is szokott fellépni. A hugycsőnyilás duzzadt, vörös, a csiklandozó érzés helyett nyilaló fájdalmak gyötrik a beteget, melyek főleg az éjjelenként gyakran jelentkező merevedések alkalmával a türhetetlenségig fokozódnak. A betegnek vizelés alkalmával is erősen égető fájdalmai vannak, ugy hogy kevés folyadékot vesz magához, csakhogy ritkábban vizeljen. Ha a baj nemcsak a hugycső mellső részében van, hanem a hátsó részre is elterjedt, akkor gyakori vizelési ingerek a vizelés vége felé jelentkező görcsös fájdalmakkal bántják a beteget. A második hét vége felé mindezen tünetek - kivéve a gyakori vizelési ingert és a görcsös fájdalmakat, melyek később is jelentkezhetnek - a leghevesebbek, de azután kezd a váladék higabb lenni, kevesbedni, a lob látható tünetei is fokozatosan csökkennek s a fájdalmak alábbhagynak s a 4-6-ik hét vége felé a bántalom jelenléte csak abból állapítható meg, hogy reggelenként még mindig látható egy kis csepp hig szürkés váladék, mely a bántalom 6-8-ik hetében végre szintén eltünik. Ha a beteg a bántalommal szemben követendő eljárásokat szem elől téveszti, akkor a reggelenként mutatkozó csepp (goutte militaire, utókankó) hetekig, sőt hónapokig fennállhat, minden legkisebb megerőltető járásnál, esetleg étrendi hiba folytán, vagy közösülés után ujabb fertőzés nélkül is erősebb folyással kiujulhat és évekig eltarthat (idült kankó).

Ezen általános leirástól vannak azután eltérések annyiban, hogy a tünetek a leirtaknál sokkal csekélyebbek, de néha oly hevesek is lehetnek, hogy a bántalom a szomszéd szervekre is elterjedhet, mellékherelobot, hólyaghurutot, düllőmirigylobot, a nyirkutak lobját, sőt - bár ritkán - genyedő lágyékmirigylobot is okozhat. Az elhanyagolt vagy rosszul kezelt G. következménye igen sok esetben csak évek mulva jelentkezik hugycsőszűkületek (Strictura) alakjában. A heveny G. gyógykezelésénél elsősorban csak arról kell gondoskodnunk, hogy helybelileg a lobot hideg vizes borogatások alkalmazása által enyhítsük s oly élet- és étrendet előirjunk, mely által a betegtől minden izgalmat távol tarthatunk. A beteg - eltekintve attól, hogy a közösülést nemcsak a gyógykezelés céljából, hanem további fertőzés elkerülése végett, mindaddig kerülnie kell, mig az orvos a bántalom teljes elmulását meg nem állapította, - lehetőleg keveset mozogjon s szigoru étrendet tartson be, amennyiben csak könnyen emészthető ételekkel (leves, tej, friss sültek, zöld főzelékek) táplálkozzék, szesztartalmu italoktól lehetőleg, sörtől azonban teljesen tartózkodjék. Kevés könnyü bor élvezete, ha az illető különben is élt vele, sok savanyuvizzel keverve megengedhető. A savanyuvizek közül csak azok ajánlatosak, melyek aránylag kevés szabad szénsavat tartalmaznak, p. Salvator, luhi Margit-viz. A helybeni kezelés oly oldatok befecskendéséből áll, melyek a gonococcus szaporodását meggátolják. (Zincum sulfocarbolicum 0,5 - 1%, Zincum sulfuricum 0,1 - 0,3 %, Cuorum sulfuricum 0,3‰, sublimat 0,05 - 0,1‰, Argentum nitricum 0,5 - 1,0‰ vizes oldatban). Az éjjeli fájdalmas merevedések ellen brómkálium, lupulin; a görcsös vizelési ingerek ellen lágymeleg ülőfürdők, belladonna-morphin végbélkupok alkalmazása van javalva. Mindenesetre ajánlatos ezen bántalmat szakorvos kezelésére rábizni, mert, bár sok esetben enyhe lefolyásu, elhanyagolás folytán következményi bántalmainak makacssága miatt évekig fenálló idült betegséggé fajulhat. Az idült G. gyógykezelésénél is nagyon fontos a bántalom székhelyének pontos megállapítása. Első sorban eldöntendő, vajjon a bántalom csak a mellső vagy a hátsó hugycsőrészletben van-e, vajjon a nyákhártya mirigyei vagy a nyákhártya alatti kötőszövet is meg van-e támadva, vajjon a kötőszövet tultengése folytán szükületek vannak-e jelen. Ezen kérdések eldöntésére részben a vizelet vizsgálata, részben a hugycsőnek gobos kutatóval, illetőleg hugycsőtükörrel való tüzetes és többszörös vizsgálata alapján juthatnak s a leletnek megfelelően a gyógykezelés igen változatos. Az idült G. gyógykezelése céljából végezhetünk alkalmas eszközzel hugycsőmosásokat, a bántalom helyére deponálhatunk töményebb oldatokból néhány cseppet (Ultzmann-féle vagy Guyon-féle csepegtetővel), alkalmazhatunk megfelelő eszközön, (tubus) keresztül erős oldatokkal ecseteléseket, fém- és ruggyantakutatókkal (bougie) való tágításokat, massge-t, stb. A gonorrheás endometritiszt, l. Endometritisz.

Gonosz

a jellemfestés egyik főtárgya, az erény árnyéka, mely a költészetben époly nélkülözhetetlen, mint a festészetben a tárgyak által vetett vastagabb vagy gyengébb árnyékok. Költemény, mely csupa jó elemekből volna szerkesztve, csak a legnaivabb közönségre számíthatna, de éppen ellenkezőleg a naiv költészetben, a népdalban, népmesében, a nemzeti eposzban leginkább találjuk a gonoszságot egyénítve, mint az erény irigyét, akadályát és mint a jó diadalának kiemelőjét. A G. a keresztény fölfogásban plasztikus alakot ölt és megtestesül mint sátán, mint a kisértő, mely még istenfiát is magához akarja levonni. A sátán számtalan alakban fordul elő a középkori költészetben, a pokol egész hierarkiát teremt magának és pompával lép fel. A modern költő a G.-t sem mint elvet, sem mint tipust nem állítja többé az erénnyel szembe, hanem vegyes jellemeket fest; a társadalmi korrupciót és hazudozást korbácsolja ugyan, de sem erényhősöket nem ismer, sem pedig elvont gonoszságot nem ábrázol.

Gonsalvo

de Cordova, l. Cordova.

Gontard

Károly, német építész, sz. Mannheimban 1731 jan., megh. Boroszlóban 1791 szept. 23. Blondel alatt tanult Párisban, beutazta Italiát, Hollandiát és 1765-ig a bayreuthi akadémián működött. 1765. nagy Frigyes szolgálatába állott s több nevezetes épületet és templomot készített Potsdamban, Berlinben stb. Építészeti modora a klasszikus irányhoz tartozott. V. ö. Wallé Péter, Leben und Wirken Karl von G.-s (Berlin 1891).

Gontaut

Károly, herceg, l. Biron.

Gontaut-Biron

(ejtsd: gontó-biron) Anna Armand Elie vicomte, francia diplomata, szül. Párisban 1817 nov. 9., megh. u. o. 1890 jun. 3. A második császárság alatt nem igen vett részt a politikai életben. 1871. azonban képviselőnek választatta magát és a köztársasági zászlóhoz szegődött. Thiers még ebben az évben követnek nevezte ki Berlinbe, ahol kényes helyzete dacára tapintatosan és sikerrel járt el feladatában. Különösen a hadisarc-kérdésnek sima megoldása körül szerzett érdemeket, amiért 1873. a becsület-rend nagykeresztjét kapta. 1877. a szenátusban a Broglie-Frourtou minisztériumot támogatta; e miatt a győzedelmeskedő köztársasági párt őt állásától elmozdította és Saint-Valliert nevezte ki helyébe (1878). Azóta haláláig a monarkista jobbpárttal tartott: az 1882-ik évi választásokban azonban a szenátusból is kimaradt.

Gonten

falu és primitiv berendezésü fürdő Appenzell-Innerrhoden svájci kantonban, 5 km.-nyire Appenzelltől, (1888) 1503 lak. A fürdő a falutól 2 km.-nyire van vastartalmu ásványvizforrással.

Gonzaga

járási székhely Mantova olasz tartományban, a Po és Secchia közti termékeny sikságon, vasut mellett, (1881) 2661, mint község 7492 lak., amaz erősség romjaival, amely a G. családnak volt ősi fészke.

Gonzaga

1. olasz hercegi család, mely Lothár császárra vezette vissza eredetét. G. Lajos (1267-1360) a Mantova feletti uralmat szerezte meg véres kézzel és Bajor Lajos császár kegyéből helytartóvá lett e városban. Utódai 1707-ig uralkodtak Mantova fölött, még pedig: G. Guy (megh. 1369), I. Ferenc (megh. 1407.), János Ferenc (meghalt 1444; ez Zsigmond császár kegyelméből mantovai őrgróf lett), III. Lajos (megh. 1478.); ez Velence és Firenze szolgálatában a törökök ellen harcolt; onnan mellékneve: II turco. Idősb fia, I. Frigyes (megh. 1484.), az 1591. kihalt sabbionetai hercegi és az 1703. kihalt bozzoli ágnak volt törzsatyja, mig frigyes másodszülött fiától, Rudolftól, a castiglionei hercegi ág származott, mely 1819. halt ki. I. Frigyes unokáját, II. Frigyest, V. Károly császár mantovai herceggé tette és azonfelül a montferrati őrgrófsággal (majd hercegséggel) ajándékozta meg. Ettől a II. Frigyestől származtak a mantovai és azonfelül a guastallai hercegek, kiknek nemzedéke 1746. kiveszett. A mantovai hercegi főág pedig II. Vincében halt ki (1627), kinek örökségéért azután I. Károly neversi és II. Ferdinánd quastallai herceg között harcias versengésre került, mely a 30 éves háboru bevezetetésének tekinthető. Amazt Richelieu, illetőleg Franciaország és Velence pártolta, emezt Velence és Spanyolország. Elvégül a francia párt győzött és azzal együtt. I. Károly. Az ő fia, II. Károly még atyja életében meghalt; leánya pedig, G. Anna hercegnő (a rajnai pfalzgrófnak, Eduárdnak neje), XIV. Lajos udvarában befolyásos szerepet játszott és emlékiratokat is hagyott hátra. I. Károlyt unokája, III. Károly követte (megh. 1665.), ezt pedig ennek fia, IV. Károly, kiben a család 1708. kihalt. A spanyol örökösödési háboruban I. József császár megfosztotta IV. Károlyt Mantovától, mig Mountferratot II. Viktor Amadeus szavójai herceg ragadta magához. A guastallai, solferinói, sabbionetai és castiglionei hercegségeket és birtokokat pedig utóbb Mária Terézia kapta.

2. G. Alajos, szent, l. Alajos.

3. G. Anzelm, l. Guerrieri.

4. G. Tamás Antal (mint a portugál Arkádia tagja: Dirceu), portugál költő, szül. Oportóban 1744 aug., megh. Mosambiqueban 1809. Coimbrában jogot tanult és a törvényszék tagja lett Villa Ricában, Minas Geraes braziliai tartományban. Mariliához (Maria Joaquina de Seixas-hoz, aki kedvese volt) irt, nagy tetszést aratott szerelmes versei, melyek Marilia de Dirceu (Rio de Janeiro, 1811, 1812 és 1819., 2 rész: hagyatékából a 3. kötet u. o. 1800) cimmel jelentek meg, sokszor Petrarcára emlékeztetnek, akit G. mintául vett. Utóbb egy a Brazilia függetlenségére törekvő összeesküvésben való részességgel gyanusították és 1792. Mosambiqueba számüztek, ahol G. megérkezésekor forrólázba esett és felgyógyulása után mind haláláig elmebeteg maradt.


Kezdőlap

˙