(ejtsd: chur), város Overyssel németalföldi tartományban, 15 km.-nyire Almeótól, vasut mellett, (1891) 2898 lak., vászon- és pamutszövéssel. 1572. a spanyolok, 1597. pedig orániai Móric foglalta el.
Károly, dán államférfiu és jogtudós, szül. Bornholm szigetén, 1835 jan. 3. Jogot végzett; 1861. a kopenhágai egyetemen a jogbölcselet és büntető jognak tanára lett; 1868-788-ig uj perrendtartást dolgozott ki. 1884. a börtönügyet reformálta, 1891. pedig igazságügyi miniszter lett. Ebben az állásban jelenleg is működik.
1. Károly, tanár és országgyülési képviselő, szül. 1815., megh. 1848 dec. 31. (öngyilkos lett). 1845. Denndorf ev. lelkésze lett; e minőségében Segesvár városa a kolozsvári egyesítési országgyülésre küldte, ahol képviselőtársait arra birta, hogy beleegyezzenek Erdélynek Magyarországgal való egyesítésébe. Később képviselőnek Pestre küldték, ahol a látottak nagy befolyással voltak rá, ugy hogy jogosítottnak tartotta az országgyülésből való kilépését. A szász nép ma is nagy tiszteletben tartja.
2. Fia G. Károly, főgimnáziumi tanár, szül. Segesvárt 1844 ápr. 9., megh. 1881 jun. 23. (öngyilkos lett). A gimnáziumot szülővárosában járta, aztán a heidelbergai egyetemet látogatta és teologiát, filologiát, történelmet hallgatott, 1863. Jenában, 1865. Berlinben tanult. Hazájába visszatérvén, tanár lett Segesvárott; 1867. a régészeti muzeum, 1869. a könyvtár kezelését vette át. Számos becses régiségtani és történelmi dolgozatot és önálló munkát irt Dácia történetéről a rómaiak korában. Mommsennel és Torma Károllyal is szoros összeköttetésben állott. A megfeszített munkásság megtörte idegzetét és ez vitte sirba. V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.
László, iró, szül. Szamosujvárt 1865 jan. 10. Középiskolái végeztével a kolozsvári egyetemen folytatta tanulmányait, hol előbb az állam-, később a jogtudományok tudorává avatták. Irodalmi müködését 1886-ban kezdette s ez idő óta számos tanügyi, jogi, néprajzi és ismeretterjesztő cikke jelent meg a lapokban és folyóiratokban. Önállóan megjelent művei: A magyar gyorsirás modern irodalmának negyedszázada (1887); Örmény közmondások (1888); Büntető-jogi elvek a legrégibb népeknél (1891); A magyar gyorsirás története (1893). 1888. közoktatásügyi fogalmazó-gyakornok, 1892. segédfogalmazó lett s mint ilyen 1893. az ezredéves országos kiállítás tanügyi csoportbizottságának jegyzőjévé neveztetett ki. 1894. fogalmazó lett. E lexikonba a gyorsirászati és örmény dolgokat irja.
Spiridion, montenegrói származásu politikai és katonai iró, szül. Triestben 1855 jul. 9., ahol montenegrói eredetü atyja nagykereskedő volt. A melki konviktusban nevelték és azután főleg katonai és földrajzi tanulmányokkal foglalkozott. 1875. a montenegrói fejedelem szolgálatába lépett, aki a sok nyelvet beszélő ügyes fiatal embert főleg a külföldön folytatott politikai és financiális alkudozásokra alkalmazta. Sokat irt német lapokba s ezenkivül megjelent tőle: Montenegro u. die Montenegriner (Lipcse 1877 és franciául Páris 1877); továbbá Die Türken und ihre Freunde u. die Ursachen der serbisch-bulgarischen Erhebung (Bécs 1877 és 1878); Ober-Albanien und seine Liga (Lipcse 1881); Bulgarien u. Ostrumelien (Lipcse 2. kiad. 1886); Beitr. zur neuern Kriegsgesch. der Balkan-Halbinsel (1887); The conquest of Britain (1887); Serbien u. die Serben (1888), Makedonien und Altserbien (1889); Die Wahrheit über Makedonien (1890). Azonfelül elbeszéléseket is irt.
Posen porosz tartomány legnagyobb tava; 30 km. hosszu és 4 km. széles. Azelőtt alkalmasint még nagyobb volt; a Warthet a Visztulával kötötte össze.
(ind.) az indus pagodáknak magas toronyalaku főbejárója.
(csehül hora), több szláv nyelvben a. m. hegy, hegység.
politikai község Zágráb vármegye petrinjai j.-ban (1891) 805 horvát-szerb lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Mint politikai községnek 6964 lakosa van. G. a XIII. sz.-ban várispánság széke volt s mint ilyen még 1256. említtetik; azon időben még G. megyéről is történik említés. A község közelében Miljangrad vár romjai látszanak. V. ö. Pesty Frigyes. A magyarországi várispánságok története (Budapest 1882.).
fővárosa az ugyanily nevü, sik és termékekben igen gazdag brit indiai járásnak, Benaresz kerületben az észak-nyugati tartományokban, a hajózható Rapti mellett, (1891) 63820 Imam-bara nevü szép mecsettel, élénk rizs- és gabonakereskedéssel.