az ugyanily nevü járás székhelye St. Gallen svájci kantonban, 10 km.-nyire St. Gallentől, vasut mellett, (1888) 5408 lak., pamutszövőkkel, karton- és sörgyártással.
(ejtsd: gosz) 1. Fülöp Henrik, angol természettudós, szül. Worcesterben 1810 ápr. 6., megh. Londonban 1888 aug. Kereskedői pályára lépett, de aztán az entomologiával kezdett foglalkozni; 1827. kereskedelmi célokból utazott Uj-Foundlandban, majd Canadában és 1838. Alamabában és ez alkalommal sok rovart gyüjtött. 1840. adta ki: The Canadian naturalist c. művét. Hosszabb ideig tartózkodott Jamaicában és itt szerezte az anyagot két művéhez: The birds of Jamaica (1847, atlasszal) és A naturalists sejourn in Jamaica. G. életrajzát fia, G. Ede irta meg (London 1891).
2. G. Miklós Lajos Ferenc, francia festő, szül. Párisban 1878 okt. 4., megh. Soncourtban 1878 febr. 9. Vincent vezetése alatt és a párisi École des beaux-artsban képezte ki magát. Legismeretesebb művei: A királyok imádása: Krisztus születése; IV. Eduárd angol király fiai; V. Károly igazságossága; Paulai szt. Vince a tunisziak fogságában megtéríti hitehagyott urát (Páris, Luxembourg muzeum); Ferrerai szt. Vince halála (Vannes, székesegyház); falfestmények a St. Nicolas du Chordonnet templomban; A lisieuxi püspök a Bertalan-éjen védelmezi a hugenották életét; I. Napoleon 1807. Tilsitben fogadja Lujza porosz királynét; Napoleon és Sándor cár összejövetele Erfurtban és Lajos Fülöp visszautasítja a fiának. Nemours hercegének fölajánlott belga koronát (mind a három a versaillesi történelmi muzeumban).
3. G. Ödön Vilmos, angol iró, szül. Londonban 1849 szept. 21. Tanulásai elvégeztével a British Museum segédkönyvtárnoka, s később fordító lett a kereskedelmi minisztériumban. Dolgozik a Saturday Review, az Academy, Cornhill Magazine c. lapok számára s mint költő és kritikus jó nevet szerzett. irodalmi tanulmányok céljából hosszabb ideig tartózkodott Skandináviában és Hollandiában. Első művei: Madrigals, songs and sonnets (1870) és On viol and flute (1873); ezt követték drámái: King Erick (1876) és The unknown lover (1878); egyéb munkái: Studies in the literature of northern Europe (1879, 2. kiadás 1882); New poems (1879); English odes (1881); Seventeenth century studies: History of English poetry 81883) stb.
(ejtsd: gosszek) Ferenc József, belga zeneszerző, szül. Vergniesben (Hainaut) 1734 jan. 17., megh. Passyban 1829 febr. 16. Antwerpenben szerezte zenei tudását, 1751. Rameau szerzett neki Párisban karnagyi állást, itt irta 1754. első szimfoniáját, 1759. első vonósnégyeseit. 1770-ben megalapította s hiressé tette műkedvelői hangversenyeit, 1773. ujjászervezte az egyházi zenei előadásokat (concerts spirituels). 1780-82. a nagy opera másodigazgatója volt, 1784. az énekiskola (1795 óta Conservatoire) szervezésével s igazgatásával bizatott meg. 1815 óta visszavonult. Szimfóniák, misék, oratóriumok, 17 dalmű (A halászok, 1766. első nagy sikere), hazafias dalok (Chant du 14. juillet) messze földre vitték hirét. V. ö. Gregoir, Notice sur G. (1878); Hedouin, G., sa vie et ses oeuvres (1852).
(ejtsd: gosszli) v. Gochelies, város Hainaut belga tartományban, 7 km.-nyire Charleroitól, a Piéton és vasut mellett, (1891) 9118 lak., szénbányával, vászonszövéssel, és a hajók számára vasdrótkötélgyártással.
tiroli falu, a brixeni kerületben, 1062 m. magasságban, a Brenner-szoros déli lábánál, a Pfercs-völgy torkolatánál, fölséges vidéken, 437 lakossal. É-ra kezdőik a Brenner-vasutnak merész fordulattal egybekapcsolt, műszaki szempontból legérdekesebb része. Nyáron G. el van lepve turistákkal. 1892. az itt elhunyt Redwitz költő emlékszobrát leplezték le.
Gusztáv, porosz kultuszminiszter, szül. Naumburgban 1838 ápr. 13. Mühler volt porosz kultuszminiszternek az unokája. Jogot végzett s azután a birói pályán szolgált. 1879. Puttkamer miniszter a kultuszminisztériumba hivta mint helyettes államtitkárt. Ebben az állásban a porosz képviselőházban mint referens legelőször tünt fel, amidőn az Elbing város által saját költségén emelt elemi iskoláknál követelt felekezetiség nélküli jelleg ellen kardoskodott. A német birodalmi gyülésnek már 1878 óta volt tagja, még pedig mint a konzervativ zászlónak hive, melynek tulzott követelésit azonban annyira-mennyire mérsékelni iparkodott. 1881 febr. 17. a birodalmi gyülés klerikális-konzervativ többsége az elnöki székbe ültette, 1881 jul. 18. pedig I. Vilmos császár kultuszminiszterré nevezte ki. Elődjének (Puttkamer) rendszerét és elveit is örökölte és első sorban a klerikálisok és konzervativek közötti béke helyreálltásán fáradozott. Ez nagyobbrészt sikerült is, amidőn 1882 tavaszán a liberális párt heves ellenzése dacára Falk miniszter örökségének, a májusi törvényeknek javarészét elejtette és a papságot a világi hatóságok és tanárok befolyása alól megint felszabadította. Azonfelül néhány elitélt és fogvatartott kat. püspöknek megkegyelmezett, avagy előbbi állásukba ültette azokat vissza. 1886-87. a kispapok nevelésének ellenőrzésére hozott törvényeket is enyhítette és több, Németországból kizárt szerzetesrendet fogadott vissza. Az elemi iskolákat ugyan meghagyta az állam befolyása alatt, de másrészt sürgette az intenziv hitoktatást, az u. n. felekezeti jelleg nélküli iskolák alapítására pedig nem adott engedélyt. Az egységes középiskola tervéről hallani sem akart és a klasszikus nyelvek beható tanítása ellen irányuló mozgalommal szemben is rideg álláspontra helyezkedett. A testgyakorlatra több sulyt fektetett elődeinél. A lengyel ajku vidéken eréllyel folytatta a népiskola germanizálását és 1887. a lengyel nyelv tanítását is megszüntette, mi a lengyelek között nagy elkeseredést szült. 1890. hozzáfogott a népiskolai törvény alapos reformjához. Az előterjesztett javaslatot azonban a középpárt és a lengyelek hevesen ellenezték. Amennyiben pedig Caprivi kancellár ezeknek szavazatait a vámszerződések fölötti vita alkalmával nem nélkülözhette, G. belátván helyzetének tarthatatlanságát, 1891 márc. 12. beadta lemondását. Jul. 7. II. Vilmos császár Ny.-Poroszország tartományi főnökévé nevezte ki. V. ö. Anpsrachen und Reden des preussiscgen Staatsministers G. (Berlin 1890).
Firderika, német szinésznő, szül. Würzburgban 1838 márc. 23. A müncheni udvari szinházban lépett fel először (1853) és nagy sikert aratott. 1854-55. a königsbergi városi szinház tajga volt, játszott Danzigban, Elbingben, Gumbinnenben is; 1855. a hamburgi Thalia-szinházhoz került, 1857-61. a bécsi Burg-szinházban működött. 1861. Prokesch-Osten Antal báróhoz ment nőül s azóta rendesen Gmundenban laki. 1862 - 1867. a nagyobb német szinpadokon és Amsterdamban, Pétervárott vendégszerepelt. Főszerepe Grille volt, melyet Birch-Pfeiffer asszony G. számára irt.
János Evangelista, német teologus. szül. Augsburg mellett Hausenben 1773 dec. 14., megh. Berlinben 1858 márc. 20. Teologiai tanulmányait Dillingenben Sailer és Zimmer alatt végezte, azután az ingolstadti kollégiumba lépett be 1793., ebből 1796. kilépve, segédlelkész lett; kegyes és mélyebb vallásos lelkülete Boos ismeretes pietista kat. teologussal való levelezés, majd személyes érintkezés által ujabb táplálékot nyert s ezen mélyebb iránytól a jezsuita zaklatások sem térítették el. 1804. Dirlewangban lett plébános, de ezen állásától, a papuralom iránti ellenszenvétől indíttatva, 1811. megvált, hanem Münchenben egy jelentéktelen lelkészi állást foglalt el, hogy itt prédikációi és iratai által munkáljon az áltata követett teologiai irány terjesztésén; ezen állásából hittani nézetei miatt 1817. kitétetett; pár évvel később a düsseldorfi gimnáziumnál lett vallástanár, 1820-24. a szt. pétervári és odessai kat. egyházakban szolgált, azután Lipcsében élt, ahol 1826. a protestáns egyházba tért át s a berlini Bethlehem-templom lelkésze lett, s egyszersmind vezetője az itteni pogányokat-térítő társulatnak és az innen kiküldött 140 hittérítő, valamint vallásos iratai által - melyek között nevezetesebbek: Schatzkästlein (1824); Gold körner (1859) - éreztette vallásos lelkülete hatását.
L. (növ.), l. Gyapot és Pamut.
(Gostin), az ugyanily nevü járás székhelye Posen porosz kerületben, 13 km.-nyire Kröbentől, vasut mellett, (1891) 3632 lak., sör- és ecetgyártással. K-re egy dombon csinos templom áll, amely bucsujáró helyül szolgál.