az ugyanily nevü járás székhelye Varsó orosz kormányzóságban, 21 km.-nyire Kutnótól, a Szkriva mellett 81888) 5457 lak.
(ejtsd: goscsinszki), Szevér, lengyel költő, szül. Ilinceben (kijevi kormányzóság) 1803., megh. Lembergben 1876 febr. 25. Humanban és Varsóban tanult. Első nagyobb költeménye: Zamek Kaniowski (A kaniovi vár, Varsó 1828), mely Byron modorában az 1768-iki ukrajnai felkelést és a kozákok életét rajzolja. G. részese volt a lengyel összeesküvéseknek s közte volt azoknak, akik 1830 nov. 29. Konstantin orosz nagyherceget a Belvedereben megtámadták; azután a lengyel hadseregbe lépett, azt lángoló dalaival lelkesítette és több csatában részt vett. Varsó eleste után Galiciába menekült, innen Franciaországba, majd Svájcba ment. Itt és Franciaországban irta több sikerült elbeszélését, minők: Oda; Straszny strzelec, król zamczyska; Sobótka; lefordította Ossiant forradalmi dalokat adott ki Trzy Struny cimmel (Strassbnurg 1839, 3 köt.). Utolsó éveit mint a Towianski misztikus vallásos szekta követője Lembergben töltötte. utolsó nagyobb költeménye: Polslanie do Polski (Üzenet Lengyelországba, 1870). G. Malczewskivel, Zaleskivel és Grabowskival együtt az u. n. ukrajnai iskolához tartozott. Költeményeinek ujabb kiadása Poezye c. Lipcsében jelent meg 1875.
l. Gospić.
(szláv) a. m. ur, Montenegro fejedelmének cime.
nagyközség Bács-Bodrog vármegye zsablyai j.-ban (1891) 2948 szerb lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
goszpodin (orosz)a. m. ur. G. névvel csak az istent illetik; a goszpodjin kifejezés magánjogi szempontból is jelent urat, de megszólításképen is használatos.
Mihály, jogi iró, szül. Nagy-Bajomban (Somogy vármegye) 1860. okt. 20. Középiskoláit Kaposvárott, Székesfehérvárott és Budapesten végezte, a jogot a budapesti egyetemen hallgatta s 1883. jogi doktor lett. Majd három éven át joggyakorlaton volt s 1885. ügyvédi oklevelet nyert. A magyar királyi hatalom c. munkája alapján 1887. a budapesti tudományegyetemen a magyar közjogból magántanárrá habilitálták. Nyomtatásban megjelent műve: Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok alkotmánya (Budapest 1892).
(orosz) a legrégibb időkben Oroszországban a. m. kereskedő és pedig idegen, ellentétben a belföldivel, akinek kupec (l.o.) a neve. Innen gosztjba, országut v. kereskedelmi vonal; gosztinnoj dvor, bazár, árucsarnok. Jelenleg a G. a. m. vendég.
Miklós és Mihály. Gosztonyi fiai, kitüntek 267. az Uroz szerb fejedelem ellen folytatott hadjáratban s V. István ifjabb király szemeláttára többször, különösen Tirnovo alatt vitézkedtek. V. István őket azért 1269. az ország nemesei közé sorozta s három faluval - többi közt Gosztonnyal - ajándékozta meg. A nemes család őse tulajdonképen Miklós lett. Állítólag ebből a családból származott János (1397), esztergomi érsek s egy másik János (1510), győri s 1525. erdélyi püspök (megh. 1527), ki 1514. a Dósa-féle fölkelés részeseit inkább szép módjával, mint fegyverrel igyekezett visszatéríteni az engedelmességre. A család egyik ága Gosztonyról és Krencsről, a másik pedig Gosztonyról és Köves-Szarvról irta magát. A máig is használt cimert 1467. Mátyás királytól kapta.
(orosz) a. m. ur. rendesen az orosz uralkodót értik alatta, de levelezésben is használják megszólításképen (nőnemben: goszudainja).