(ejtsd: guvi) Lajos Tódor, francia zeneszerző, szül. Gattontaineben 1822 jul.21. Párisban 1840. a jogot kezdte tanulni, de csakhamar egészen a zenére adta magát; Eiwart volt mestere az ellenpontozásban. Eléggé vagyonos volt, hogy 1843. Német-, majd Olaszországban folytassa a zene tanulmányozását; hazatérve, már nagyszabásu műveket mutatott be hangversenyein. Mendelssohn zenéje volt rá legnagyobb hatással; kamarazeneművek, szimfóniák, mise, requiem, Asléga, Iphigénie, Electra, Oedipe stb., drámai jelenetei és Tavasz ébredése ének- és zenekari művei számottevők; Cid cimü dalműve, bár 1863. Drezdában elfogadták előadásra, nem került szinre.
(ejtsd: goven), város Lanark skót grófságban, 2 km.-nyire Glasgowtól, amelynek tulajdonképen külvárosa, a Kelvin és Clyde összefolyásánál, (1891) 63625 lakóval, hajógyrátással, őrlőmalmokkal, papirgyárral, kitünő selyem- és pamutszövéssel.
kisközség Hunyad vármegye hunyadi j.-ban, (1891) 300 oláh lakossal, jelentékeny kincstári vaskohóval, mely a vajda-hunyadi vasműtelephez tartozik.
(ejtsd: govó) Félix, olasz drámairó és publicista, szül. Raccognigiban 1819. Grófi családból való; Torinóban tanult, volt hivatalnok, szinész, betüszedő és népies iró, majd (Dotteróval együtt) a Gazetta del popolo szerkesztője, és később drámairó lett. Jelenleg Alpigianóban, Torino mellett él. Műveiben mindenütt a nép érzületére akar hatni; igy drámáiban: Gesu Cristo, I Valdesi, Pinto Ribeiro, L'assedio di Alessandria, Marmetto, mint nagyon olvasott anonima, La morte stb.
(olasz) a. m. kormányzó; goveno, kormány; a kereskedelemben a. m. tudósítás, mely szerint igazodni kell.
Gilberto, olasz természetbuvár és iró, szül. Mantovában 1826 szept. 21., megh. Rómában 1889 jan. 30. Jogot és természettudományokat tanult Firenzében, Torinóban, Nápolyban a fizika tanára volt. Képviselővé is megválasztották. Művei: Delle scienze nella societa(Torino 1857); Della fisica et del modo di studiarla e d' insegnarla nei tempi passati e ai di nostri (u.o. 1862); Galileo Galilei (u.o. 1864); Motodo per determinare la lunghezza del pendolo (u.o. 1866), Della proproeta intellettiale (Firenze 1867), Volta e il telegrafo elettrico (Torino 1868); Romagnosi e l' elettro-magnetismo (u.o. 1869); Leonardo letterato e scienzato (Milano 1872); Il santo uffizio, Copernico e Galileo (Torino 1872); Teoria dell elettro-foro (Róma 1882) stb
József, olasz tábornok, szül. Isola d' Astiban 1825., megh. Albában (Piemont) 1872 jan. 25. A katonai pályára lépett, melyen fokról-fokra a tábornoki rangig emelkedett. Részt vett 1848- 1849. az osztrák és 1853-55. a krimi háboruban; 1859. a törzskar helyettes főnökeként működött. Az 1866. háboru küszöbén titkos diplomáciai küldetésben Berlinben járt, hol Bismarckkal ápr. 8. véd- és dacszövetséget kötött, melynek értelmében Poroszország és Olaszország három hónappal később két oldal felől nyomultak be Auszriába. Berlinből haza küldött jelentéseit La-Marmova adta ki később (un po piu di luce, Firenze 1873). A háboruban is részt vett és a IX. hadosztályt vezényelte Custozzánál. A békekötés után a táborkar főnökévé tették. 1867. a képviselőházba választották; 1869 dec. hadügyminiszter lett és mint miniszter tetemes megtakarításokat eszközölt a hadseregben. 1870. nyugalomba vonult.
(ejtsd: gauer v. gór) János, angol költő, szül. 1325 körül, megh. megvakultan 1408. Oxfordban jogot tanult és tevékeny részt vett kora politikai mozgalmaiban. Latin, francia és angol nyelven irt költeményeket és prózát. Művei: Chronica tripartita (latin hexameterekben), amelyekben a trónjától megfosztott II. Rikárd Királyt, akinek előbb hive volt, nemtelenül kigunyolja; Speculum meditantis (franc. elveszett); Vox clamantis, latin distichonokban, kiadta Coxe (London 1850); Confessio amantis, angol nyelven irt főműve, melyet Pauli adott ki (u.o. 1857, 3 köt.). Van több franciául irt balladája (melyeket a Roxburgh-Club adott ki 1818) és latin és angol nyelven irt politikai költeményei. G. szoros barátságban élt Chaucer (l.o.) költővel. A southwarki St. Saviour templomban van eltemetve Londonban. V. ö. Pauli, Bilder aus Altengland (2. kiad. Gotha 1875); Meyer K., J. G. (Bonn 1889).
város és az ugyanily nevü departemento székhelye Corrientes argentiniai tartományban, a hajózható Parana balpartján 4230 lak., akik főképen állattenyésztéssel foglalkoznak és a környék termékeivel kereskednek. Az 1807. alapított város jól van építve, számos benne a gyümölcsös kert.
város Pernambuco braziliai államban, a Goyana jobbpartján, 50 km.-nyire a torkolatától, mintegy 10000 lak., pamut- és cukornádültetvényekkel, pamut-, bőr- és festékfakereskedéssel.