(Geoktepe), falu orosz-Turkesztánban az akhal-teke turkomanok oázisán, a Szaszikpatak mellet, (1883) 1438 lak. G. 1881 jan. 12. került orosz birtokba; ekkor még megerősített hely volt, amelyet a fentnevezett időben 40000 turkoman védett sikertelenül Szkobelev orosz csapatai ellen. Az ugyanily nevü orosz erősség a falutól kissé távolabb fekszik.
(török) a. m. tó, állóviz. Összetételekben, főleg pedig helynevekben nagyon gyakori szó,. P. Göl-hiszár, magyarul Tó-vár.
Ferenc Vilmos Ágost báró, német katonai iró; született Sulzfeldben Badenben 1809 ápr. 28., meghalt Karlsruheban 1862 jun 10-én. Legnevezetesebb munkái: Caesars Kämpfe bei Dyrrhachium und Pharsalus (Karlsruhe 1854) és Caesars gallischer krieg (u.o. 1858, más kiadás 1880).
kisközség Somogy vármegye igali j.-ban, (1891) 2653 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(Gellheim), falu a bajor Pfalzban, 10 km.-nyire Kircheimbolandentől, vasut mellett, (1891) 1651 lak., egykori erősségének csekély romjaival. 1298 julius 2-án itt vesztett csatát és életet nassaui Adolf osztrák Albert ellenében.
a Hernád jobboldali mellékfolyója, ered Gömör vármegye É-i határán, a Királyhegy (Kralova hola) K-i tövében. Telgárttól É-ra; kanyargós folyással K-nek veszi utját s képezi a szépségéről ismeretes Stracenai völgyet, utóbb KDK-re fordul s Merény, Svedlér, Szepes-Remete érintésével, miután utóbbi községnél egyetlen nagyobb mellékvizét, a Szomolnoki patakot jobb oldalról magábavette, ÉK-nek veszi utját s Gölnicbánya elhagyásával Margitfalunál a Hernádba ömlik. Hossza 110 km. völgyének esése igen nagy. A G. völgye azelőtt a gömör-szepesi vasbányászat egyik főközpontja volt; az ujabb időben a bányászat tetemesen hanyatlott s az előbb gazdag és népes bányavárosok és községek mindjobban elnéptelenednek. V. ö. Finger Ede, Széttekintés a G. folyó alsó völgyében (Magy. Kárpátegyes. XVII. évk., 1890. 79-92. l.).
(Gölnitz, Hnilec), rendezett tanácsu város Szepes vármegyében, a Gölnic folyó kies völgyében, (1891) 3912 német és tót lak., a bányai járás szolgabirói hivatalának széke, járásbirósággal és adóhivatallal, van takarékpénztára, vasuti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára, állami vasipari szakiskolája és iparos tanonciskolája. G. azelőtt a Szepesség bányászatának egyik legjelentékenyebb központja volt, ujabb időben azonban a bányászat rendkivül hanyatlott, minek folytán a lakosság tömegesen kivándorolt, s a megmaradt pedig nagy mértékben elszegényedett. 1870. még 1170 lakott háza volt, ma már csak 871, s lakóinak száma azóta 5105-ről 3912-re száll alá. A bányászat fő tárgyai itt vas, réz és fakóérc, csekély mértékben ezüsttartalmu rézércek és sárgaréz érc, a bányák száma mintegy 50, e a bányák többnyire ki lévén merítve, a lakosság ma inkább a vasiparral foglalkozik. E nemü ipartelepei közül legjelentékenyebb az itteni öt lánc-, vas- és szerkovácsáru gyár, mely mintegy 300000 frt értékü árut állít elő s (1891) 442 munkást foglalkoztat; az ágy- és ablakvasazat-gyár, a faszög-gyár. Az előbb jelentékeny Mária-vasolvasztó (Albrecht főherceg tulajdona) néhány év óta beszüntette működését, 894 óta van villamos erőátvitele, mely kisipari célokra szolgál. Mint ilyen az első egész Magyarországon. G. határa 5820 ha. Határában néhány év előtt Thurzó-Füred (l.o.) klimatikus gyógyhely keletkezett, melyet a G.-n létező ilyen nevü részvénytársaság létesített.
G. ősrégi, hajdan várral biró mezőváros, mely már 1280. hires volt vas-, réz- és ezüstbányáiról, mely utóbbiak jövedelméből IV. László király a szegények és betegek ápolására állítandó szálló építésére évenkint 100 márka ezüstöt utalványozott; ugyan ő a városnak IV. Bélától és V. Istvántól nyert szabadalmait megerősítette s jóváhagyta azon jogukat, hogy összes pörös ügyeiket maguk közt intézhessék el. E kiváltságokat utóbb Róbert Károly és Nagy Lajos királyok is megerősítették. 1338. G. már városvolt s Nagy Lajos alatt 7 falu tartozott hozz, 1435. Zsigmond ujabb szabadalmakat adott neki. A török uralom alatt a város elveszté kedvezményeit és szab. kir. város cimét és Ferdinánd király 1527. felségsértés miatt összes birtokaival együtt Thurzó Eleknek adományozta. E család kihalta (1636) után a szepesi várhoz tartozó javakat a szepesi főispáni méltósággal együtt a gróf Csáky-család örökölte s igy G. is az ő tulajdonába került. 1693. Csáki István 10000 krtért Matyasovszky László szepesi prépostnak, ez ismét Szirmay Istvánnak adta el. 1708. Rákóczi Ferenc birta.
Hossza 33,4 km. A kassa-oderbergi vasut Margitfalva állomásáról kiindulva. Gölnicbánya és Szepes-Remetén át Szomolnokhutára vezet. Margitfalutól- Gölnicbányáig rendes, onnan Szomolnokhutáig keskeny vágányu. Alaptőkéje 2132200 frt. Ebből törzsrészvény 852900 frt; elsőbbség 1279300 frt. Az igazgatóság székhelye Budapest, az üzemet a kassa-oderbergi vasut kezeli.
(sphaera). Ha egy félkör a végpontjait összekötő átmérő körül forog, akkor egy oly felületet ir le, melynek minden pontja az említett átmérő felező pontjától egyenlő távolságra van. E felületet gömbfelületnek s azt a gömbölyü testet, melyet a térnek a gömbfelület által körülhatárolt része képez, G.-nek hivjuk. Igen gyakran a G. felületet is csak röviden G.-nek nevezzük. Az a pont, melytől e felület pontjai egyenlő távolságra vannak, a G. középpontja (centrum), a középponttól a felület valamely pontjához huzott egyenes vonaldarab a G. sugara (radius). Egy egyenes vonalnak a G.-felülettel csak akkor lehetnek (valós) közös pontjai, ha az egyenesnek a középpontól való merőleges távolsága (d) nem nagyobb mint a G. sugara (R). Ha d = R, akkor az egyenesnek a G.-bel csak egy közös pontja van. Az egyenest ekkor érintőnek s a G.-bel való egyetlen közös pontját érintési pontnak hivjuk. Az érintő merőleges az érintési ponthoz huzott sugárra. Ha dR, akkor az egyenes két pontban döfi át a G. felületet. A két átdöfési pont közötti távolság legnagyobb, ha d=0 vagyis az egyenes keresztül megy a középponton. Az ily egyenest átmérőnek nevezzük s a G.-bel való átdöfési pontjait a G. átellenes pontjainak mondjuk. Az átmérő hossza alatt az átellenes átdöfési pontok által határolt egyenes vonaldarab hosszusága értendő. Ez a sugár kétszeresével egyenlő. Valamely siknak a G.-felülettel csak akkor lehetnek (valós) közös pontjai, ha a középponttól való merőleges távolsága (D) nem nagyobb, mint a G. sugara (R). Ha D=R, akkor a siknak a G.-bel csak egy közös pontja van. A sikot ekkor érintő siknak s a G.-bel való egyetlen közös pontját érintési pontnak hivjuk. Az érintő sik merőleges az érintési ponthoz huzott sugárra. Ha DR, akkor a G.-nek a sikkal való metszete egy r = jelR2-D2 sugáru kör. Ha D = 0, vagyis ha sik átmegy a középponton, akkor r a lehető legnagyobb (=R). Az ily soknak a G.-bel való metszetét főkörnek v. legnagyobb körnek nevezzük. A G. két átellenes pontján át végtelenül sok legnagyobb kör huzható, mert a két pontot egymással összekötő átmérőn át fektetett sikok mindannyian főkörökben metszik a G.-öt. Ellenben a G. két oly pontján át, melyek nem átellenesek, csak egy legnagyobb kör huzható. E körnek a két pont között levő része megadja a két pont gömbi távolságát, melyet közönségesen fokokban (s nem hosszmértékben) fejeznek ki. Átellenes pontok G.-i távolsága 180°.
Ha valamely adott G.-öt egy félkör forgatása által akarjuk előállítani, ugy erre a célra a G. bármelyik legnagyobb körének (két átellenes pont közt levő) fele használható. Az előállításra használt félkör végpontjai lesznek (az illető előállításnál) a sarkok (polus), a félkörnek a forgás közben elfoglalt egyes helyzetei a meridiánok, a félkör egyes pontjai által leirt körök az egyenközü v. parallel körök. Ez utóbbiaknak az a jellemző tulajdonságuk van, hogy a sarktávolság, vagyis az egyik sarktól való gömbi távolság egy parallel kör összes pontjaira vontakozólag ugyanaz. Az egyenlítő, vagyis a legnagyobb egyenközü kör pontjainak sarktávolsága 90°. A G.-felületnek két meridián közé foglalt része gömbi kétszögnek neveztetik. Ha az egyenlítőnek a két meridián közé foglalt része w foku, akkor a kétszög felszine [ÁBRA], hol R a G.-nek sugára, és p = 3,14159... A G. felületnek két egyenközü kör közé foglalt része gömbövnek (zona) neveztetik s ugyanigy hivjuk magának a G.-nek (mint testnek) e körök sikjai közé foglalt részét. A két sik egymástól való merőleges távolsága az övnek magassága. ha a két egyenközü kör sugarai a és b, a magassága pedig m, akkor a zona palástjának felszine 2Rpm, az öv köbtartalma pedig mp/6(3a2+362+m2). ha az egyik kör egy polusba zsugorodik össze, akkor az öv gömbsüvegbe (gömbszelet, calotte, segmentum) megy át. Ha pedig mind a két kör a két polusba zsugorodik össze, akkor az öv átmegy magába a G.-be. Ennek felszine 4 R2p és köbtartalma 4/3 r3p. L még Gömbi szög, Gömbháromszög.
(növ., Robinia umbraculifera DC), a koronafának vagyis álakácnak kerti s a termesztés folytán támadt fajtája. Kurta és nagyon összeszorult ágait a lombozat csaknem egészen eltakarja. Kortidisz; l. Koronafa.