l. Boltozat.
l. Gömb.
l. Függvény.
l. Fürész.
(növ., Sphaeroblastus, sphaeroblastema, Kugelsprosse), a fák ducos kinövéseinek v. kisebb csomóinak héjában v. a fa testében mintegy benyomva levő burgonyagumó-, mogyoró- vagy borsóalaku és nagyságu fás képződmények, belsejökben gyakran elágazó, a rügytengely körül fonódott, összekuszált rostokból álló farétegekkel. Amint az alvó rügy csúcsa az uj farétegekkel kifelé tolódik, tengelyének a bélből eredő részével való összefüggése megszakad, de azért, mint rendesen. még nem hal e, hanem környezete nedveiből tovább élősködik; farétegek fogják körül, mi közben néha el is ágazik, különösen a burgonyagumóalaku, melynek a külszinén szemei is vannak. A G. növekedni nem képes. Leggyakoribb a fekete nyárfán, gyakori a bükkfán, de lelni a nyiren, tölgyön, sőt apróbbat a fésüs-fenyőn és más fán is.
Ha a gömbön három legnagyobb kört huzunk, akkor ezek általában nyolc részre osztják a gömb felületét. Mindegyik ily rész G.-nek neveztetik. A három kör azon ivei melyek a háromszöget bezárják, a G. oldalainak neveztetnek. Mindegyik oldallal szemben egy-egy szögpont v. csúcs van, mely alatt a másik két oldal metszéspontja értendő. Az illető csúcsban találkozó két oldal által képezett gömbi szög a G. egyik szöge lesz. A G. szögeinek összege mindig 180° és 540° közé esik. A szögek (a, b, g) összege és a 180° közti
e = a + b + g - 180°
különbség gömbi fölöslegnek (szferikus excesszus) neveztetik. Ez tehát mindig 0 és 360° közé esik. A G.-ek alkatrészei közötti kapcsolatokkal a gömbháromszögtan (szferikus trigonometria) foglalkozik. Az a, b, c oldalak s a velök szemben levő a, b, g szögek közötti kapcsolatot teljesen jellemzi a következő három képlet:
cos a = cos b cos c + sin b sin c cos a
1. cos b = cos a cos c + sin a sin c cos b
cos c = cos a cos b + sin a sin b cos g.
Minden más kapcsolat e képletek egyszerü átalakítása által nyerhető. A G.-tan egyéb fontosabb képletei:
cos a = - cos b cos g + sin b sin g cos a
2. cos b = - cos a cos g + sin a sin g cos b
cos g = - cos a cos b + sin a sin b cos c,
melyek az (1.) alattiakkal együtt a cosinus tételnek neveztetnek, továbbá
vagyis a sinus tétel, Komplikáltabbak a Gauss- v. helyesebben Delambre-féle analogiák:
cos 1/2 (a + b) cos 1/2 c = cos 1/2 (a + b) sin g
cos 1/2 (a - b) sin 1/2 c = sin 1/2 (a + b) sin g
sin 1/2 (a + b) cos 1/2 c = cos 1/2 (a - b) cos g
sin 1/2 (a - b) sin 1/2 c = sin 1/2 (a - b) cos g.
Ezek páranként egymással elosztva a Neper-féle analogiákat adják. Végre megemlítendő még Lhuiier képlete, mely szerint a gömbi fölösleg és az oldalak között ez az összefüggés áll fenn:
tg2 1/4 e = tg 1/2 s tg 1/2 (s-a) tg 1/2 (s-b) tg 1/2 s-c),
hol 2 s = a + b + c.
A gömbi fölösleg ismerte főleg azért fontos, mert belőle a háromszög területe (t) a [ÁBRA] képlet szerint adódik, hol r a gömb sugara. L. még Derékszögü háromszög.
l. Gömbháromszög.
vagy szferoidális állapot. L. Forrás.
l. Aberráció.
l. Gömbháromszög.