l. Gömbháromszög.
l. Gömb.
a gömbön levő kör. A gömb középpontjából a kör sikjára bocsátott merőleges, a gömböt két pontban döfi át, melyek a G. polusainak neveztetnek. Mindegyik polus a kör gömbi középpontjának tekinthető, amennyiben a kör valamennyi pontja tőle egyenlő távolságra van.
Ha a gömb valamely pontján át két legnagyobb kört (l. Gömb) huzunk, akkor az általuk képezett G. az a szög, melyet ama köröknek az illető pontban huzott érintői bezárnak.
l. Gömb.
l. Kereszt.
A repülő vadra való lövésnek begyakorlására igen mulatságos a hajítógépek által magasba dobott pehellyel töltött üveggömbök lövése. A gömblövésben a versenyt épp oly módon rendezik, mint a galamblövésnél.
l. Geometria.
a tavi káka (Serpus lacustris L.) népies neve, l. Káka.
(ásv.,). Sok kőzet mállás közben csupa apróbb-nagyobb gömbökké válik és szerkezetének ezt a megváltozását G.-nak mondjuk, megkülönböztetésül a gömbös kiválástól, miről akkor szólunk, ha a gömbös szerkezetü kőzet ezt az alakját eredeti képződésekor kapta. A G. folytán keletkezett gömbök legtöbbnyire héjas szerkezetüek, vagyis hagymaszerüleg több héj fejthető le róluk, csupán közepe felé találni rendesen egy még ép, szilárd magot. Legtöbbször szabálytalan alaku, nem ritkán lapos gömbök, néha 1/2 m. átmérőjüek. A G. elég gyakori különféle tömeges kőzeteknél, de legkiváltkép bazalt és augit-trachitnál, kevésbbé a porfirnál és gránitnál; egyéb kőzetek közt homokköveknél sem ritka (Kolozsvár vidéke). Bazaltjainkon és trachitjainkon elégszer tapasztalható, igy p. igen szépen Visegrád vidékén is, a Lepenz patak jobboldalán lévő kőbányákban. A gömbös kiválás nem gyakori jelenség; a külföldi irodalomban ezt a vulkáni üvegeken és szurokköveken kivül csakis quarc-profirok és dioritokban említik, ellenben nálunk trachitban fordul elő. Legnevezetesebb a selmecbányai István aknabeli, továbbá a Mátrában Gyöngyöstől É-ra a Solymos helység mellett előforduló gömbös-trachit. A külföldi gömbök közül legrégebben és legjobban ismertes a korzikai gömbös diorit vagy korzit, tovább az Altai-hegységből és az Odenwaldból valók. Felső-Elzászban Woerheim vidékén, valamint Franciaországban Les Boutiquiere mellett vannak gömbös kiválásu kőzetek. V. ö. Szterényi H., Selmeci és Mátrahegységbeli gömbös és sphaerulithos trachytok (Földtani Közlöny 1882).