l. Fütés,
l. Hajóvontatás.
régi orvosi rendeléseken a granum (szemer) latin szó rövidítése.
növénynevek mellett Gray Asa, bogárnevek mellett pedig Gravenhorst János Lajos Károly nevének rövidítése.
Regnier de, hollandi anatomus, született Schoonhavenben 1641., megh. Delftben 1675. Különösen az ivarszervek boncolástani vizsgálatai által lett hiressé. Róla nevezték el a női petefészek hólyagcsáit Graaf-féle petéknek (ovula Graaflana). Munkája: Opere omnia, Lejdában már 1677-ben, Londonban 1678. adatott ki.
grófság a Fokgyarmatban, 6972 km2 területtel, (1891) 16328 lakossal, akik közt 6187 fehérbőrü. É-i részében a Sneewberg-hegylánc néhol 2000 m.-nyi magasra emelkedik; termékeny völgyeit a Zondag és mellékvizei öntözik. A structenyésztés és földmivelés a főfoglalkozás. A főváros G., a Zondag balpartján, vasut mellett, (1891) 5946 lakosa élénk kereskedést üz.
l. Gral.
Károly, német festő, szül. Berlinben 1816 márc. 18., megh. u. o. 1884 ápr. 8. Berlinben tanult, 1838. a königstädti szinház festője lett, de csakhamar otthagyta állását és beutazta Svájcot, Dél-Franciaországot, Olaszországot és Sziciliát. Hazatérte után a táj- és építészeti festésre adta magát. 1851. udvari festő lett, 1855. tanári cimet nyert. Müvei a távlattan alapos ismeretétől, nagy építészeti képzettségről és rendkivüli művészi gondosságról tanuskodnak. Legkitünőbbek közöttük: a berlini uj muzeumban festett két falfestmény, melyek Atjén és Olimpia képzeletileg helyreállított képét ábrázolják; s porosz királyi nyaralók egyes pontjait ábrázolja 94 aquarellkép; A regensburgi székesegyház keresztfolyosója: A Pazziak kápolnája a firenzei Sta Croe-templomnál; A Scaliger-család sirja Veronában; A Mansfeld-család sirjai az eislebeni Szt. András-templomban (berlini nemzeti képtár). A halberstadti Boldogasszony-templom karzáradéka; A württembergi grófok és hercegek sirjai a tübingiai Szt. György-templom karában, stb. - Fia, G. Pál, szintén festő volt (1842-1892); apja, technikáját követte, de őt nem érte utól.
nagyközség Torontál vármegye zsombolyai j.-ban, (1891) 2644 német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
1. Keresztély Detre, német drámairó, szül. Detmoldban 1801 dec. 1., megh. u. o. 1836 szept. 12. Jogi tanulmányait Lipcsében és Berlinben végezte, hol Heinével, Uechtritz-cel és több más iróval ismerkedett meg. 1823. Tieck meghivására Drezdába ment szinésznek, honnan néhány sikertelen kisérlet után visszatért Detmoldba, hol ügyvéd lett. G.-t nagyravágyása és a tulzott genialitás hajhászata kicsapongásokra ragadta. Önérzete, mely az anyagi gondokkal, a szüklátkörü kisvárosi élettel ellentétben állott, kedélyvilágát tönkretette, ugy hogy az ivásnak adta magát, miáltal az időközben nyert állását elvesztette és neje is odahagyta. Ezek után Frankfurtba ment, honnan Immermann magához hivta Düsseldorfba; itt kezdetben rendes életet élt, de nemsokára a régi feslett mederbe sülyedt. Először drámákat és drámai vázlatokat adott ki Dramat. Dichtungen (Frankfurt 1827, 2 köt.) cimen. Ezt követték: Don Juan u. Faust (u.o. 1829, 2 kiad. Prága 1870); Friedrich Barbarossa és Heinrich VI. (Frankfurt 1829-30), merész, de részben fölséges drámák. Hasonlóak: Napoleon oder die hundert Tage (u.o. 1831. 2. kiad. Prága 1870); Hannibal (Düsseldorf 1835), mely legjobb munkája és végül: Hermannschlacht (u.o. 1838). Összegyüjtött munkáit Gottschall (2. köt., Lipcse 1870), Blumenthal (4 köt., Detmold 1874) és Bobertag (Stuttgart 1890) adták ki. V. ö. Ziegler, G.-s Leben und Charakter (Hamburg 1855); Blumenthal, Beiträge zur Kenntniss G.-s (Berlin 1875).
2. G., orosz tábornok a magyar szabadságharc idején. Paskievics hadseregében parancsnok volt. 1849. jun. 19. az akkor betört orosz hadsereg élén megszállta Rózsahegyet. 1849 jul 28. Gesztelynél megütközött Leiningen tábornokkal, de serege a honvédek fegyverei elől a Sajón át Miskolcra hátrált. G. tábornok égette fel Losoncot 1849 aug. 8., mire az adta neki az okot, hogy aug,. 1. a guerillák egy erre átutazó orosz csapatot a városban megtámadták s közülök nyolc embert leöltek. G. a várost teljesen kiraboltatta s földig porrá égette.