(mohácsi edény), fekete, mázatlan agyagedények, melyeket főképen Mohács vidékén, de az alföldön is sok helyen készítenek. A közönséges fazekas-agyagból főképen korsót, kannát stb. készítenek s mikor az áru ki van égetve, a kemence tüzhelyére nedves fát v. szalmát tesznek és minden nyilását jól betapasztják. A sürü füst redukálja az agyag vasoxidját és egyuttal grafitszerü szén is rakódik le az edények likacsaiba. Ha a nyers edényt kisimítják, a füstölt edény fényes, grafitszerüvé lesz. Némelykor rajz szerint simítják ki az edényt, miáltal fénytelen alapon fényes diszítményt nyernek. A G.-t különösen az alföldön kedvelik és a mohácsi korsókat nagy mennyiségben az aldunai államokba szállítják.
l. Tüzálló agyagáruk.
grafittartalmu agyagpala. Nálunk a Zsilvölgyben Petrozsény és Szurdok mellett. L. még Grafit.
grafittal bevont papiros, melyet másolásra és fémtárgyak (tűk) konzerválására használnak.
l. Tüzálló agyagáruk.
Simon, l. Graff (2).
Albert, német festő, szül. Freiburgban (Breisgau) 1809 máj. 2., megh. Münchenben 1889 dec. 28. Eleinte tudományos pályára akart lépni, de csakhamar festészetre adta magát és Münchenben Cornelius meg Schnorr tanítványa lett; ezután Párisban Winterhalternél tanult. Történeti és bibliai tárgyu képeket festett, melyek főleg szabatos rajzukkal tünnek ki; ilyenek: Arminius diadalmenete, Hohenstaufi Konradin bucsuja anyjától, Beethoven barátjai stb. Számos képmása közül említendő Victoria királynőé, a walesi hercegnőé, a mexikói császáré stb.
(gör.), módosított fonográf (l.o.).
a. m. rajzpala, vagyis az olyan igen finom szemü agyagpala, melyre rajzolni lehet.
v.Chirogrammatomantia (gör.), az a művészet, melynek segélyével az embernek szellemi és erkölcsi tulajdonságait saját kézirata után ismerik fel. A G. feltalálója Michon János Hipolit. A G. ismertetése és terjesztése érdekében Párisban Société de Graphologie cimen nemrég társaság alakult. E társaságnak 23 év óta szakközlönye van.