-család (Gyaraki, herceg). A család eredete homályos, állítólag a Krisakov családból eredt, melynek Gergely nevü tagja 1405. Temes és Zala vármegyékben élt. A Gergely névből származtatják sokan a G. nevet, melyre állítólag 1584. cimerlevelet kapott a család, mások szerint a család mellékneve Horváth volt. De ezen állítások mind igen kétesek. A család első kiválóbb tagja I. Antal volt, ki 1694. szül. Ürményben. Iskoláit Pécsett végzé, hol, mint a monda állítja, az ottani franciskánusok kegyelméből élt. Unokája még mutogatta Mária Teréziának, midőn ez őt Gödöllőn meglátogatta, azt a három cserépedényt, melyben nagyapja ételt szokott hordani. I. Antal szép pályát futott be, szorgalma és tehetségei folytán fokozatosan emelkedett. 1716. Budán királyi ügyész, 1720. a királyi ügyek igazgatója, 1731 okt. 31-től 1748-ig királyi személynök, időközben 1736. bárói rangot kapott, 1748. kincstári elnök, 1751. koronaőr, valóságos belső titkos tanácsos, Arad, majd Nógrád vármegye főispánja, majd főlovászmester lett, végre grófi rnagra emeltetett. Arad vármegyét 1745. ő szervezte ujra. Kamarai ügyész és királyi ügyigazgató korában a Neoaquistica korszaka alatt óriási vagyont szerzett magának, főleg a Duna és Tisza között. Háromszor nősült, első felesége Lang Ádám kamarai igazgató leánya Erzsébet volt, második neje Klobusiczky Krisztina, harmadik Klobusiczky Teréz, kitől hat leánya és egy fia született. - Fia II. Antal még atyja életében kamarás, kincstári tanácsos volt, majd Bodorog, később Zólyom vármegye főispánja, valóságos belső titkos tanácso lett, 1784. birodalmi hercegi rangra emeltetett, oly megszorítással, hogy a hercegi rang csak az első fiut illetheti meg. - Fia III. Antal, szül. 1771 szept. 12., cs. kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, aranygyapjas vitéz; birta a Szt. Istvánrend nagykeresztjét, Csongrád vármegyenek pedig főispánja volt. neje hg. Esterházy Leopoldina volt; 1841. halt meg és vele a G. család fiága kihalt. (Özvegye 1868. hunyt el Bécsben és Besnyőben temették férje mellé.) III. Antal főkép roppant pazarlásairól lett hires, hazafias adományai közül fölemlítjük, hogy ő ajándékozta a nemzeti muzeum és a nemezeti szinház telkét, valamint az akadémiának is nagyobb összeget hagyott. Halálakor roppant adóssággal terhelt birtokait eladták; a gödöllői és hatvani uradalom br. Sina Simon birtokába ment át, kitől egy belga konzorcium vette meg Gödöllőt, e konzorciumtól Gödöllő később az uralkodóház részére vétetett meg.
(lat.), a. m. kalandozás, elharapózás: grassál, elterjed, elharapózik (ragadós betegségekről), dühöng.
Nándor, osztrák geografus és bibliografus, szül. Sallingstadtban (Alsó-Ausztria) 1840 jun. 26. Teologiát, történelmet és földrajzot tanult Bécsben, 1875. őre és 1885. főnöke lett az itteni egyetemi könyvtárnak. Művei: Landeskunde von Österreich-Ungarn (Bécs 1875); Die Alpen (1879); Die Donau (u.o. 1879); Das Erzherzogtum Österreich ob der Enns (u.o. 1880); Handbuch für österreichische Universitäts- und Studien-Biblioteheken (u.o. 1883).
(ejtsd: grássz), az ugyanily nevü járás székhelye Alpes-Maritimes francia départementban, 40 km.-nyire Nizzától, vasut mellett, 325 m. magasban, (1891) 14015 lak., likör-, parfum-gyártással, hires olaj- és különböző esszenciakészítéssel, selyemfonással és márványbányával. A Roca vignon lejtőjén amfiteátrumszerüen épült városnak egészen déli vegetációja, a pálma-, narancs- és citromfák bizonyságot tesznek enyhe és kellemes klimájáról (a téli átlagos hőmérsék +8°, az évi 15,7°), amiért keresett klimatikus gyógyhely. Jelentékenyebb épületek: a régi, (XII. és XIII. századbeli) székesegyház, a városház, amely egykor püspöki palota volt, a kórház kápolnájában Rubensnek 3 értékes festménye látható. Van nyilvános könyvtára (több mint 11000 kötetben), természettudományi és történelmi társulata. G. római eredetü, 1243. a régi antibesi püspökségnek volt székhelye. 1707. Szavójai Jenő sikertelenül ostromolta. Egykori erődítményeinek helyén gyönyörü sétahelyek vannak.
János György Tivadar, német irodalomtörténész, született Grimmában 1814 jan. 31., megh. 1885 aug. 27. Filologiai tanulmányait Lipcsében végezte 1843 Drezdában kir. könyvtárnok. 1861. a porcellángyüjtemény igazgatója. 1864. a «zöld csarnok» (Grünes Gewölbe) igazgatója lett, amikor udvari tanácsnoknak nevezték ki. 1882. nyugalomba lépett. Főművei: Lehrbuch einer allgemeinen Litterärgeschichte aller bekannten Völker der Welt (Lipcse 1837-1860) és Handbuch der allgemeinen Litteraturgeschichte (Drezda 1844-50), nagyszabásu, de nem eléggé megbizható munkák. Egyéb, főleg bibliográfiai dolgozatai: Trésor des livres rares et précieux (7 kötet, Drezda 1858-59); Bibliotheca magica et pneumatica (Lipcse 1843); Bibliotheca psychologica (u.o. 1845); Die Sage vom Ewigen Juden (Drezda 1844); Die Sage vom Ritter Tannhäuser (u.o. 1846); Beiträge zur Litteratur und Sage des Mittelalters (u.o. 1850); Sagenschatz des Königreichs Sachsen (u.o. 1854-55, 2. kiad. 1874); Nord u. Süd (u.o. 1858), regegyüjtemény; Sagenbuch des preuss. Staates (Glogau 1868-71); Geschlechts-, Namen- und Wappensagen desAdels deutscher Nation (Drezda 1876); Bierstudien (u.o. 1872); Jäger-Brevier (u.o. 1857 és Bécs 1869); Jäger-hörnlein (u.o. 1861); Hubertusbrüder (2. kiadás Bécs 1875, ujabb kiad. Berlin 1885); Des deutschen Landmanns Praktika (Drezda 1858). Ezenkivül: Handbuch der alten Numismatik (Lipcse 1853); Beiträge zur Geschichte der Gefässbildnerei, Porcellanfabrikation u. s. w. (Drezda 1853); Guide de l'amateur de porcelaines et de poteries (u.o. 1864, 7. kiad. 1885); Guide de l'amateur d'objets d'art et de curiosité (u.o. 1872, 2. kiad., 1877); Beschreibender Katalog des grünen Gewölbes (u.o. 1872, 4. kiad. 1881); Beschreibender Katalog der königl. Porcellan- und Gefäss-Sammlung (u.o. 1874); Orbis latinus (u.o. 1861); Sachsens Früsten aus dem Hause Wettin (u.o. 1876); Unsere Vor- und Taufnamen (u.o. 1875). Lefordította a Gesta Romanorum-ot (Drezda 1842) és Jacobus a Voragine-nek Legenda aurea-ját, végül 1878 óta kiadta a Zeitschrift für Museologie-t.
(franc., ejtsd: grasszejeman) v. parler gras. Igy nevezik a franciák az R betünek affektált és tulzott hangsulyozását ugy a beszédben mint az énekben. A magyar nyelvben racsolás-nak mondják.
1. Angela, olasz születésü spanyol irónő, szül. Cremában (Lombardia) 1826 ápr. 2. Gyermekkorában Barcelonába került s már 15 éves korában egy ötfelvonásos drámával: Crimen y espiacion lépett fel. 1865. Madridba költözködött s ott műveivel irói hirnévre tett szert. Riquezas del alma, La goda de agua c. novellái, melyeket a spanyol akadémia megkoszoruzott; Palmas y laureles c. kötete, továbbá El hijo; Los que no siembran no cojen; El copo de nieve, El capital de la virtud; El balsamo de las penas; El primer an o de matrimonio, Marina c. elbeszélései nagyon elterjedtek. Későbbi drámái közül az Amor y orgullo, Los últimos dios de un reinado cimüek érdemelnek említést. 1868 óta a Correo de la moda c. lapot szerkeszti.
2. G. Antal, osztrák szobrász, szül. Bécsben 1755., megh. u. o. 1807 dec. 31. A bécsi akadémián tanult, ő készítette a schönbrunni udvari kertben levő szobrok egynémelyikét s a császári porcellángyárat mint ennek mintázó mestere nagyon felvirágoztatta. Olaszországban 1792 körül készítette a Niobe-csoportot és több mellszobrot (Canova, II. József császár, II. Ferenc, Károly királyi herceg). 1794. a bécsi akadémia tanára lett.
3. G. József, olasz festő, szül. Udinében 1756 ápr. 22. megh. Drezdában 1838 jan. 7., a bécsi akadémián képezte ki magát, aztán Varsóba ment, hol nagy hirnévre és vagyonra tett szert; később Drezdába ment, hol 1799. az akadémia tanára lett és jó viszonyba lépett Ágost szász-góthai herceggel, akinek fantasztikus műveihez képeket készített. 1816. mint az Olaszországban tanuló szász művészel fölügyelője Rómába ment, de már 1821. visszatért Drezdába. Képei annak idején rendkivüli kedveltségnek örvendtek.
1. Ármin, német matematikus és indianista nyelvész, szül. Stetinben 1809 ápr. 15., megh. u. o. 1877 szept. 26-án. Berlinben tanult eleinte hittant és filologiát, később számtudományt. 1852. a stettini gimnáziumban a számtan tanára lett, mely állásban haláláig megmaradt. Mint matematikus kiterjedéstanával megállapította hirét (Ausdehnungslehre, Lipcse 1844), melyben az n-méretü geometria tanulmányozásával oly tudományt alapított meg, melyben a közönséges háromméretü geometria mint külön eset foglaltatik. Ezt a tant az ujabb algebrával iparkodott kapcsolatba hozni (Math. Annalen 7. köt.) Neue Theorie der Elektrodynamik (Poggendorffs Annal. 64. köt., 1845) c. értekezésében az Ampere-féle elmélettől eltérő elektrodinamikai elméletet állított fel, mely szerint helytelen Amperenek azon fltevése hogy két áramelem egymásra való hatása az összekötő vonallal párhuzamosan történnék. A G.- és az Ampere-féle feltevésből kiinduló elmélet csak a nem zárt áramokra nézve ad különbséget, mire nézve azonban kisérleti vizsgálatok egyáltalában nem léteznek. Főművei: Wörterbuch zum Rig-Veda (Lipcse 1875); Rig-Veda, überzetz und mit Anmerkungen versehen (2. köt., Lipcse 1876-77), a jobb Rig-Veda fordítások egyike. Számtani munkái közül nevezetesebbek: Die Wissenschaft der extensiven Grösse oder die Ausdehnungslehre (Lipcse 1844. 2. kiad. Berlin 1862) és a Lehr buch der Arithmetik (2. köt. Berlin 1861-65). Összegyüjtött matematikai és fizikai műveit most rendezi sajtó alá Engel, 3 kötetben (I. k. Lipcse 1893). V. ö. Schlegel Viktor, Herm. Grassmann. Sein Leben und seine Werke (Lipcse 1878).
2. G. Róbert, német matematikus, G. Ármin Günther öccse, szül. Stettinben 1815 márc. 8. Egyideig tanárkodott, aztán a Stettiner Zeitung és Pommersche Zeitung szerkesztője volt. Több oldalu irodalmi munkásságot fejt ki; van könyvnyomdája és könyvkiadóhivatala is. Művei: Formenlehre der Mathematik (Stettin 1872); Die Weltwissenschaft oder Physik (u.o. 1862-73, 2 köt.); Die Wissenschaftslehre oder Philosophie (u.o. 1876, 4. köt.); Das Weltleben oder die Metaphysik (u.o. 1881); Das Pflanzenleben (u.o. 1882); Die Lebenslehre oder Biologie (u.o. 1872); Das Gebäude der Wissenschaft (u.o. 1882-84, 5 köt.).
(növ.), l. Akaroid-gyanta.
(lat.), a. m. kegyelem, kegy, hála; G. gratian parit, kegy kegyet szül, azaz: szivességnek szivesség a jutalma. Dei G., isten kegyelméből.