Károly, német protestáns hittérítő, szül. Dessau mellett Wörlitzben 1814 febr. 6., megh. Erlangenben 1864 nov. 10. Az 1844-ik évben átvette az ekkor Drezdában volt, de 1848. Lipcsébe áthelyezett evangelikus-lutheránus hittérítő egylet vezetését; 1849-53. nagy utazást tett Palesztinán és Egyiptomon keresztül Kelet-Indiába, mely utjában kiválóképen a tamul nyelv és irodalom tanulmányozására adta magát. A teologiai irodalomban nagy elismerésre találtak ily c. munkái: Unterscheidungslehren der verschiedenen christlichen Bekenntnisse (10-ik kiadás 1878) és Die chrisliche Kirche an der Schwelle des Irenäischen Zeitalters (1870); a Reise nach Ostindien c. munkája iránt már nemcsak a teologusok, de a nagy közönség is élénk érdeklődést tanusított. Tamul tanulmányainak eredményét Bibliotheca tamulica c. alatt (az 1-3 kötet 1854; a köt. 1865) bocsátotta világ elé.
(ejtsd: grolé), város Tran francia départementban, 19 km.-nyire Lavaurtól, a Dadou mindkét partján, amely alsó és felső városra osztja, (1891) 7477 lak., malomiparral, bőrgyártással és posztószövéssel.
Károly Henrik, német zeneszerző, szül. szász Wahrenbrückben 1701 máj. 7., megh. Berlinben 1759 aug. 8. Alapos zenei tanulmányai után tenorénekes lett Braunschweigben, hol dalművelet kezdett komponálni: megsimerkedett az akkor még trónörökös Nagy Frigyessel, aki zenekarához karnagyul szeződtette 81735) és trónraléptekor őt bizta meg a berlini opera megalkotásával. Egyházi jellegü művei: Jézus halála, passio-oratorium (1755), melynek évenkint való előadására örökös alapítványt tettek; Te Deum (1756, a prágai csata megünneplésére), 2 passio és sok más kántéte, motett, gyászzene nevezetesek.
János, angol demografus, a demografia megalapítója, szül. Londonban 1620 ápr. 25-én, megh. u. o. 1674 ápr. 18. A cityben kiskereskedést üzött. A londoni születésekről és halálesetekről az 1592-iki pestis óta kiadott heti jelentések és az azokból meríthető törvényszerüségek figyelmét megragadták és azon Natural and Political Observations megirására indíták, melyek a demográfia első művének tekintendők, és melyek oly nagy elismeréssel fogadtattak, hogy az igénytelen kiskereskedő magának II. Károly király ajánlatára a londoni akadémia (Royal Society) tagjává választatott. Említett művében éles szemmel kijelöli azon általános határokat, melyek közt a demográfia még ma is halad. Munkájának első kiadása a Royal Society által történt 1662. Ő maga még négy kiadást rendezett sajtó alá, mig az ötödiket 1672., G. halála után, tanítványa, Sir William Petty (később gróf Vilmose) tette közzé. G.-nak számos ellenségei később azon hirt terjeszték, mintha munkáját nem is ő, hanem Petty irta volna. Ez azonban koholmány.
(csehül: Krupka), város Teplitz csehországi kerületi kapitányságában, 7 km.-nyire Teplitztől, az Érchegységben, vasut mellett, (1890) 33004 lak., szén- és cinnbányákkal, kötöttáru-készítéssel és szalmafonással.
(ásv.), quarc, kovapala, agyagpala alkotta konglomerát, mely majd erősen csillámos, majd igen finomszemü és sokszor palás. Németország szilur, devon és némileg karbon szisztémájában is fontos szerepet játszik roppant kiterjedésénél fogva.
állatnevek után Gravenhorst (l.o.) nevének rövidítése.
(lat.), a. m. sérelem. Jogi műszóként használva, a közhatóságok által egyesek, vagy testületek jogain, avagy épp az alkotmányon ejtett sérelmeket jelenti, melyek rendszerint felsőbb hatóságok elé terjesztettek orvoslás végett. Régi közéletünkben (a XVI. sz. második felétől 1848-ig) a kormányzó hatalom által az alkotmányon ejtett sérelmeket az országgyülés tárgyalta és terjesztette a király elé. Ezek voltak a gravaminalis országgyülések. És többször előfordult, hogy az országgyülés vonakodott a királyi előadások (leiratok) fölött tanácskozni, mig e sérelmek orvoslást nem nyertek. Majd a század első felében a magyar államot a felség egyéb országaival és tartományaival közjogialg egyesíteni törekvő politika folytán szaporodtak a sérelmek. A vármegyék feliratokban küzdöttek ellenük, az országgyülések pedig a sérelmeknek ujra és ujra következetes felsorolásával törekedtek az alkotmányt biztosítani. Ezt nevezték gravaminalis, v. sérelmi politikának. Néha a sérelmi politika annyira elfoglalta az elméket, hogy a közfejlődés egyéb kérdéseire alig jutott figyelem. Széchenyi István gróf volt az, aki felhivta a nemzetet, hogy a szellemi és anyagi élet felvirágoztatásával törekedjék az ország erejét fokozni és függetlenségét biztosítani. Jelenlegi parlamentáris rendszerünkben, miután a király a többség által támogatott felelős minisztériummal kormányoz, az országgyülési sérelememelés nem igen fordulhat elő.
A régi német alkotmányban a rendek szintén többször járultak G.-nel a császár elé s igy némely régibb törvény Resolutio Gravaminum cimet visel. Továbbá a pápaság tulkapásai is gyakran megsértették a német birodalom alkotmányát ésa nemzet jogait. E sérelmeket Gravimina Nationis Germanicae nevezték és csak 1522. is 100 pontban terjesztették a pápai szék elé.
(olasz), előadási és időmértéki kifejezés a zenében, a. m. komolyan, kimérten, méltóságosan.
1. (ejtsd: hrave) megerősített város É.-Brabant németalföldi tartományban, 34 km.-nyire Bois-le-Ductől, a Maas balpartján, (1891) 2638 lak., 1586. elfoglalta Farnese Sándor, 1602. Nassaui Móric, 1672. a franciák és 1674. 96 napi ostrom után, amely idő alatt a Chamilly vezérlete alatt álló franciák hősiesen védekeztek, Orániai Vilmos. - 2. G. (ejtsd: gráv), hegyfok Gironde francia départementban, Verdon közelében, a Gironde torkolatánál; egy erősség és egy világító torony van rajta. A tenger hullámai ellen erős és hatalmas kőgátak védik.