(lat.), a. m. valamerre törekszik; hajlamból, előszeretetből, érdekből, meggyőződésből valamihez v. valakihez vonzódik. Gravitás, fontosság, melyet valaki magának tulajdonítani akar; komolyság, méltóság.
János György (tkp. Gräve v. Greffe), német nyelvész és kritikus, szül. Naumburgban 1632 jan. 29., megh. Utrechtben 1703 jan. 11. 1661. kinevezték az utrechti egyetem szónoklattani tanárává és 1667. a történelem és politika tanárává. Kiadta: Hesiodust, Cicerót, Caesart, Catullust, Tibullust, Propertiust, Suetont, Florust, Justinust stb., valamint két gyüjteményt: Thesaurus antiquitatum romanorum (Utrecht 1694-1699, 12 kötet) és Thesaurus antiquitatum et historiarum Italiae (befejezte Burmann, Lejda 1704-25, 45 kötet). Életrajzát magirta Burmann P. (Lejda 1703).
falu Ragusa dalmáciai kerületi kapitányságában, 3 km.-nyire Ragusától az Adriai-tenger mellett, (1890) 834 lak. Mivel Ragusa kikötője nem nyujt a hajóknak védelmet, G. szolgál kikötőjeül.
l. Rézmetszet.
Albert, a kassai evangelikus iskola igazgatója s képzett, de egyszersmind türelmetlen lutheránus hittudós a XVI. sz. utolsó s a XVII. sz. első évtizedeiben. A szigoruan ortodox evangelikus egyháznak hazánkban ő volt egyik vezérférfia s a kálvinista tanoknak egyik legszenvedélyesebb ostromlója. Első támadását a Bellum Calvini et Christi (Kassa 1597) c. művével intézte a kálvinisták ellen; a következő évben iskolájában a Krisztus testének élvezéséről, Krisztus kinszenvedéséről és haláláról két vitát tartott s ezeknek lefolyásáról hiveinek és a nagy közönségnek is számot adott Disputationes variae (Bártfa 1598) c. művében, melyre Gönczi István, gönci ref. lelkész válaszolt Panharmonia c. művében, mely G.-t, ki e közben Kassát elhagyta s Vittenbergába távozott, egy ujabb s még szenvedélyesebb cáfoló és gunyoló mű irására késztette, melyet Jenában adott ki 1618. ily c. alatt: Absurda Absurdorum, Absurdissima, Calvinistica absurda.
(ejtsd: gré), város és az ugyanily nevü járás székhelye Haute- Saône francia départementban, 59 km.-nyire Vesoultól, a Saône balpartján, az Ecoulettes torkolatánál, vasuti gócpont, (1891) 6908 lak., vaskohókkal, hajógyártással, szitakötéssel, gép- és táglagyártással; nyilvános könyvtárral, természetrajzi muzeummal, élénk kereskedelmi forgalommal (mintegy 20000 t. áruforgalom). Szép hid köti össze a Saône jobb partjával. A városban a XV. és XVI. sz.-ból való templomban csodatevő Mária-képet őriznek.
1. Asa, amerikai botanikus, szül. Párisban (New-York állam Oneida county), 1810 nov. 18., meghalt New-Yorkban 1888 jan. 30. Eleinte az orvosi tudományokhoz fogott, de azután Torrey vezetése alatt egészen a botanikára szánta magát. 1834. az Egyesült-Államok expediciójában Wilkes alatt mint botanikus vett részt, 1842. a termékrajz tanára a Harvard-egyetemen, New-Cambridgeben (Massachusetts állam); 1838-39. és 1850-51. Európát is beutazta. Számos tankönyvén és szakértekezésén kivül nagyobb, nevezetesebb és gyakran szépen illusztrált munkái: Elements of botany (New-York 1836), bővítve Botanical textbook (u.o. 1842, 3. kiad. 1850), a legujabb kiad. pedig gazdagon illusztrálva: Structural and sístematical botany cimü (u.o. 1879). Torreyvel The flora of North Amerika (1838-42. 3 köt.).cimü munkát adta ki. Más munkái: Choris boreali-americana (Cambridge 1846); Manual of botany for teh northen United States (Boston és Cambridge 1848, legujabb kiad. 1868); General florae boreali-americanae illustrata (Boston 1848-49, 2. köt.); Botany of the United States exploring expedition under Captain Wilkes (Filadelfia 1854); Plantae Wrightianae Texano-Neomexicanae (New-York 1852-53); A free Examination of Darwins treatise on the origin of species and of his American reviewers (New York 1861); Darwiniana, essays and reviews pertaining to Darwinism (1876); Synoptical flora of North-America (New-York 1878), Natural science and religion (1880). Engelmannal: Plantae Lindheimerianae (Boston 1845-47.). A scientific papers of Asa Grayt Sargent (London 1889, 2 kötet.) adta ki.
2. G. Eduárd János, angol zoologus, szül. a staffordshirei Wallsallban 1800 febr. 12., megh. Londonban 1875 márc. 7. 1824. a British Museumnál segéd lett, 1840. pedig őr. Eleinte növénytannal foglalkozott, de azután teljesen a zoologiára adta magát. Egyik jelesebb zoologiai munkája: Illustrations of Indian zoology (1832-34).
3. G. Róbert, angol zoologus, G. Eduárd János testvére, szül. Little Chelseaban 1808 jul 8., megh. Londonban 1872 máj 5. 1831 óta a British Museumnál tisztviselősködött; kiválóan a madarak tanulmányozásával foglalkozott s ezekről több munkát irt. Ilyenek: Genera of birds (1837-1849); Hamlist of the genera and species of birds (1870). A rovarokról is irt munkákat: The entomology of Australia (1838) stb.
4. G. Tamás, angol költő, kit a brit Pindarosznak neveztek, szül. Londonban 1716 dec. 26., megh. Cambridgeben 1771 jul 30. Ez utóbbi helyen 1768 óta az ujabb nyelvek és a történelem tanára volt. Legismertebb: Elegy written in a country churchyard (1750) c. elégiája, melyet majdnem minden európai nyelvre, sőt ó-görögre és héberre is lefordítottak. Liráját költői hév lelkesíti, nyelve képekben gazdag és zengzetes. Műveit Mitford (London 1843, 1858) adta ki. Odes and elegies c. költemény-kötete Davies kiadásában u. o. 1872. jelent meg. összes műveit: Complete works (u.o. 1884, 4 köt.) Gosse E. adta ki. Walpone Horace-szal, ifjukori barátjával 1739-41. Olaszországba tett ujtát: Letters, journal of a tour in Italy c. művében irta meg. V. ö. Gosse E., Thomas Gray (London 1882).
5. G. Johanna, angol királyné, l. Grey.
6. G. Henrik, l. Suffolk.
(ejtsd: grejszn), több county az É.-amerikai Egyesült-Államokban; és pedig Kentuckyben (1800 km2 területtel, 18688 lak., Litchfield székhellyel), Texasban (2350 km2 ter., 53211 lak., Sherman székh.), Virginiában (1165 km2 területtel, 10350 lka., Indépendence székh.).
(ejtsd: grejsz thörrokk), város Essex angol grófságban, 5 km.-nyire Gravesendtől, vasut mellett, (1891) 12217 lak., halászattal, tégla-égetéssel; belmont castle nevü gót kastéllyal; számos nyaralóval.
(Gratz, Grätz), Stiriának fővárosa, a stiriai tartománygyülésnek, a tartományi főtörvényszéknek és egy érseknek székhelye, a természeti szépségekben gazdag, tágas Mura-völgyben, melyet gyönyörü hegysor vesz körül mindenfelől, több vasut találkozásánál, (1890) 112069 lak, vasuti sinek, vasuti felszerelések, gépek gyártásával, egyéb vasmüvekkel, papir-, bőr-, nagy sörgyárakkal, loden és egyéb kapalgyártással, pezsgőborkészítéssel és mindig emelkedő forgalommal. G. a Mura mindkét partján fekszik; a folyón 3 fa-, 3 vas- és egy vasuti hid vezet keresztül; az ujabb időkben szép utcák és egészen uj városrészek keletkeztek és különösen keleti irányban a Hilmkert felé gyönyörü villa-telep alakult. A városrészek: Belváros, Jakomini, Geidorf, Lend és Gries. A szélesebb, nagyobb utcák: Ny-on az Angnen- és Keplerstrasse, K-en a Ringstrasse (Burg és Karl-Ludwigs-Ring), az Elisabeth-, Schiller-, Lessing- és Rechbauerstrasse. A belváros és a körülötte fekvő külvárosok közt van a szép ültetvényekből álló, igen terjedelmes Stadtpark és ebben a Schiller mellszobra Gassertől, az «Erdei liliom» bronzalak Rosegger Waldschulmeistere nyomán Brandstettertől, Anastasius Grün (Auersperg gróf) márványszobra Kundmanntól, a pompás Ferenc József-kut Durrenetől Párisban. Egyéb emlékek: Welden ércszobra Gassertől: a főtéren: János főherceg szobra Pönningertől és a Franzensplatzon I. Ferenc császár ércszobra Marchesitől. A várostól csaknem körülfogva áll a 471 m. magas Schlossberg, igen szép ültetvényekkel amelyeknek megteremtője Welden táborszernagy volt; a hegy tetejéről gyönyörü kilátás nyilik a Mura völgyére. Kiválóbb épületek: a gót izlésü dom, amelyet 1446. kezdtek el építeni, nyugati homlokzatán érdekes portáléval, belsejében Flurer és Peter de Pomistól való oltárképekkel és 6 kis elefántcsont-relieffel, melyek a XVI. sz.-ban készültek és Petrarca I trionfi-ja nyomán a szeretet, ártatlanság, halál stb. diadalait ábrázolják. A dom mellett van a II. Ferdinandtól épített mauzoleum II. Károly főhercegnek (megh. 1590) és nejének sarkophagjával; a városi plébánia-templom a XV. sz.-ból, Tintorettótól való főoltárképpel; a Jézus szive templom, pompás gót izlésü templom Hauberrisser tervei szerint, 109 m. magas toronnyal; az 1894. restaurált városház a főpiacon. Ebben 1671. Tattenbach grófot fejezték le, ki a Zrinyi-Frangepán-féle összeesküvésben résztvett. A landhaus 1569-ből, érdekes portáléval, szép, arkádokkal körülvett udvarral, pompás bronzkuttal; a XVI. századból való gyönyörü arany kelyhet (Landschadenbundbecher) őriznek benne; a Zeughaus 1644-ből, fegyvertáral, amelyben a belső berendezés és a fegyverek elhelyezése teljesen olyan, mint azelőtt 200 évvel volt, III. Frigyes császár szánjával, Báthory Istvánnak és nejének kettős hordószékével; a városház; az 1892. elkészült uj Joanneum természetrajzi gyüjteménnyel, érem- és régiség-gyüjteménnyel s több mint 100000 kötetből álló könyvtárral; a képtár, Cranach, Palma Vecchio, Tintoretto és más, különösen stiriai festők képeivel; a császári burg a XI. sz.-ból; 2 szinház és különböző egyetemi épületek. Az iskolák közt az első helyet foglalják el a Károly-Ferenc-egyetem, amely egy 1573. Károly főhercegtől alapított jezsuita-kollégiumból keletkezett és a politechnikum, Az előbbieknek 1863 óta megvan mind a négy fakultása (1891-92. volt 104 tanára és 1512 hallgatója). Ujabb időben fölszereléseit tökéletesítették; van anatomiai, fiziologiai, fizikai, kémiai intézete, nagy könyvtára (125000 kötet és 2000-nél több kézirat). 1894. készült el és okt. 15. nyilt meg az uj egyetemi épület. a politechnikum 1874 óta van az állam kezelésében (40 tanárral és 182 hallgatóval). 1894. tiszta renaissance-stilusban épült továbbá a Mura partján az igazságügyi palota. A számos egyesület közül a kiválóbbak: a történelmi, a természettudományi, művész-, mezőgazdasági, műiparegyesület. G.-ot egészséges klimája, olcsósága és szép környéke miatt igen sok nyugdijas választja lakóhelyéül. Innen tréfás elnevezése: Pensionopolis. Környékének legszebb pontjai: a Rosenberg (479 m.); Platte (651 m.), amelyen a Stefanie-Warteről szép kilátás nyilik: Maria-Grün, szanatoriummal, a Hilmteich és Hilm-kert, kilátási toronnyal; továbbá a Rainerkogl (501 m.), amelyről G.-ra a legszebb kilátás van; Andritz-Ursprung; Maria Trost, bucsujáróhely; Eggenberg hidegvizgyógyintézettel; valamivel messzebb vannak a Buchkogl (659 m.); Radegund (l.o.); a Schöckel (1446 m.), Stübing és Tobelbad (l.o.).
Bár G. neve csak 1129. jelenik meg az okiratokban, a Schlossbergen talált római régiségek bizonyossá teszik, hogy helyén már azelőtt is volt valmi telep. Az első városi kiváltsága 1281-ből Rudolf királytól való. Nagyobb fejlődésnek a XV. sz.-ban indult: ez időben ugyanis III. Frigyes császár gyakrabban lakott benne. 1564-1618-ig a Habsburgok azon ágának volt székhelye, amely ág II. Ferdinánddal a császári koronát is elnyerte. A török háboruk idejében innen indult ki a Habsburg-birtokok délkeleti részeinek védelme. Kőszeg ostroma alkalmával 1532. a török portyázó csapatok G. közeléig kalandoztak, 1797., 1805. és 1809. a franciák kezében volt. 1809. Hacker őrnagy 4 héten át hősiesen védte a Schlossberg erődítményeit a franciák ellen, akik még ugyanazon évben a vár birtokába jutván, annak falait lerombolták. V. ö. Schreiner, Hist.-statist.-topogr. Gemälde der Stadt G. (1843); Weidmann, Illustr. Führer durch G. (1856); Ilwof és Peters, G., Gesch. u. Topogr. der Stadt u. ihrer Umgebung (1876); G. u. seine Umgebung (1880).