Joakim, német szinműiró, szül. Zwickauban a XVI. sz. elején. 1541 óta Dessauban iskolamester volt. Halálának éve ismertelen. Plautusnak Aulularia cimü vigjátékát lefordította (Magdeburg 1535). Majd Sabinus ösztönzésére s Luther méltánylásával több bibliai tárgyu iskolai drámát irt. V. ö. Scherer, Deutsche Studien (Bécs 1878).
(ejtsd: greffjé), régebben Hollandiában az első államtitkár nve, Franciaországban a törvényszéki irnoké. megkülönböztetik a G. en chef és a Commis-G.-t Az első a törvényszéki iroda feje, az államfő nevezi ki és fizetését az állampénztárból kapja; az utóbbiak a G. en chef segédei, kik fizetésüket nem az államtól, haenm főnöküktől kapják.
György, német költő, aki műveinek egy részét Seladon v. Seladon an der Donau álnév alatt irta, szül. 1620 körül Regensburg vidékén, megh. Hamburgban 1677 körül, hol 1647 óta közjegyző volt. Szülei és testvérei a harmincéves háboruban tönkrementek; ő maga előbb a juhokat legeltette az Asch partjain, azután Regensburgban végezte iskoláit, mire tarka élmények és sokféle kalandozások után (katona is volt) Hamburgban telepedett le, hol Rist János 1653. költővé koszoruzta. Igen sokat és sokfélét irt. Legjobbak epigrammái (1645) éseleven, alaki tekintetben is sikerült dalai: Seladons beständige Liebe (1644); Weltliche Lieder (1651); Poetische Rosen und Dörner (1655); Hundert oden (1663). A harmincéves háboru történetét is versekbe foglalta: Der deutsche dreissigjährige Krieg (1657). Igen sokat fordított is, drámákat is, p. Corneille Cid-jét (1650) s Lope de Vega Verwirrter Hof (El palacio confuso) c. szinművét; Unnötige Vorsorge és Der unschuldige Ehebruch c. darabjai Scarron regényén (Roman comique) alapszanak; azonkivül átdolgozott gazdasági s történeti műveket, sőt illemtant és szakácskönyvet is. Ő adta ki a Nordischer Merkur c. folyóiratot, Németország egyik legrégibb ujságát. Életét megirta Oettingen Farkas (1882).
Vilmos Rathbone angol iró, szül. Manchasterben 1809., megh. Wimbledonban (London mellett) 1881 nov. 15-én. Munkái: Essays on political and social science (1853); Enigmas of life (1872); Literary and social judgments 81868); Political problems (1870); Creed of christendom (1883, ez legjelentékenyebb munkája); Rocks ohead, or the warnings of Cassandra 81874); Miscellaneus essays (1881-84).
l. Sporozoák.
l. Tyukhimlő.
(lat.), a. m. csoportonként, seregenként.
(franc., ejtsd: grezs) a. m. nyersselyem.
l. Gregr.
Guilbrand, ács- és faiparos, a Gregersen G.-féle cég alapítója, Norvégiából (szül. 1824. Straudban) került hazánkba, hol vasutépítésnél nyert alkalmazást; 1848-ban mint honvéd állt be a magyar hadseregbe. 1865-ben alapította ácsipari telepét, mely az épületasztalosságot s a vasut- és hidépítési vállalatokat ölelte föl; részt vett 1879. Szeged ujjáépítésében s számos jelentékeny vállalatban.