város Leignitz porosz-sziléziai kerületben, 18 km.-nyire Löwenbergtől, vasut mellett, (1890) 3460 lak., vászonszövéssel és fehérítéssel, templomában a Schaffgotsch grófok családi sirboltjával. Közelében egy bazalt hegykúpon (424 m.) állanak Greiffenstein vár romjai.
az ugyanily nevü járás székhelye Stralsund porosz kerületben, 32 km.-nyire Stralsundtól, a Ryck és vasut mellett, (1890) 21624 lak., porosz királyi vasművekkel (300 munkás), egy egy gép-, pótkávé-, ecet- és óllomcukorgyárral, 2 sörgyárral, jelentékeny halfüstölőkkel s halkonzervgyárral, gabona- és fakereskedéssel; sósfürdőkkel. G.-nak legjelentékenyebb intézménye az 1456. alapított egyeteme, amelynek fentartására főképen az egykori Eldena klastrom birtokai szolgálnak. Az egyetemi főépületben (1750-ből) kivül van anatomiai, patologiai, kémiai, fiziologiai és fizikai intézete, könyvtári épülete (140000 kötet, 800 kézirat és 200 inkunabulum). A tanárok és docensek száma: 79, a hallgatóké 874. Van azonkivül G.-nak a többféle közép- és népiskoláján kivül gazdasági iskolája, földrajzi és természettudományi társulata. G. eredetét a sósforrásoknak, első felvirágzását pedig heringkereskedésének köszönheti. 1281. tagja lett a Hanza-szövetségnek. 1627. Wallenstein csapatai, 1659. és 1678. a nagy választó-fejedelem, 1711. pedig az oroszok foglalták el. 1815. került végleg Poroszországhoz. V. ö. Gesterding, Beitrag zur Gesch. der Stadt G. (1827-29); Friedländer E., Universitäts- Matrikeln (II. köt. 1893).
város Perg felső-ausztriai kerületi kapitányságában, a Duna balpartján, (1890) 1330 lak., a Koburg hercegek tulajdonát tevő, Greinburg nevü tekintélyes kastéllyal, fölötte 1 óra járásra 468 m. magasban van Kreuzen (l.o.) hidegvizgyógyintézet. A város alatt fekszik Wörth-sziget, ennek északi oldalán a viz nagy erővel rohan alá; ez az 500 lépés hosszu és 9-13 m. széles G.-i Strudel. 1866. sziklák repesztése által a hajózásnak itt utjába gördülő akadályokat eltávolították.
Mihály, német nyelvész, szül. hesseni Willingshausenben 1825 okt. 16., megh. Hannoverában 1877 jun. 15. 1864. titkára és 1865. igazgatója volt Kasselben az őrgrófi házi és állami levéltárnak, 1870. a levéltárral együtt Marburgba költözött, itt 1873. tanár lett Főművei: Bibliothek der angelsächsischen Poesie in kritisch bearbeiteten Texten, mit Glossarium (Göttinga 1857-1864, 4 köt.); Dichtungen der Angelsachsen, stabreimend übersetz (u.o. 1857-59, 2 köt.).
Lajos, német származásu erdész, szül. Lichtentanne községben (Saafeld mellett) 1796., megh. Jolsván 1882 okt. 28. 1828 ápr. 1. lett Koburg Ferdinánd herceg magyarországi erdőbirtokainak igazgatója. Állását 1874-ig, saját kérelmére történt nyugdijaztatásáig 46 éven át töltötte be s időközben (1836-39.) ideiglenesen még a hercegi vasgyár igazgatásával is megbizatott. Több éven át Gömör, Szepes és Liptó vármegyékben magasság-méréseket is tett, melyek eredményei pontosság tekintetében a legjobbak közé sorozhatók. Königsegg gróffal, Smetacekkel, Rowlanddal és másokkal megalapítója s több éven át alelnöke volt a magyar erdészeti egyesületnek (Ungarischer Forstverein). Számos szaklapban közzzétett kisebb dolgozatai mellett következő önálló műveket irt: Beiträge zur Kenntniss des ungarischen Forstwesens und des Forstwesens im Allgemeinen (Pest 1843); Wodurch könnte dem sehr fühlbaren Holzmangel und der Waldverwüstung in unserer Gegend Zipsen am zweckmässigsten abgeholfen werden (pályanyertes mű, u. o. 1845); Forststatistik der Waldungen des Gömörer Comitates in Ungarn (1873); Grundzüge zu den Forsttaxationsverfahren und zum Zeichnen der Forstkarten auf den herzoglichen Coburg'schen Gütern in Ungarn (1873. Ebben a fatermési táblák is benfoglaltatnak); Instruktion zur Führung der Forstertragskontrolle in den Hochwaldungen der herzoglich Coburg'schen herrschaften Murány u. Kapsdorf (1882) stb.
a Cseh-erdő (l.o.) része, határul szolgál Felső- és Alsó-Ausztria közt.
az idősebb ágból való Reuss hercegek, illetőleg hercegségnek székhelye, 77 km.-nyire Lipcsétől, a Fehér-Elster és vasut mellett, (1890) 20141 lak., nagy posztógyárakkal (közel 11000 mekanikai szövőszék), gyapjufestéssel, bőr-, papir-, szivar-, sörgyártással, vasöntéssel, üstkészítéssel ésgépgyártással; az összes gyárak közel 11000 munkást foglalkoztatnak. A legjelentékenyebb épületek a hercegi palota, az idősebb Reuss-hercegek lakóhelye, a hercegi nyári kastély egy gyönyörü parkban, a gót izlésü városház és a város közelében az Ida-Waldhaus nevü vadászkastély és az uj hercegi mauzoleum. A várost Vilmos császár ércszobra ékesíti. V. ö. Wilke., G. u. seine Umgebung. (1875).
a görög és itáliai népnek s nyelvének szoros egysége, mely szerint ama két nép hosszabb időn át együtt élt és nyelvében is egy volt még azután is, hogy az indo-európai ősnépből és nyelvből kivált. Sokáig vallották a tudósok (főleg az angolok) ezt a nézetet, de ugy látszik,. alaptalanul. V. ö. Delbrück, Einleitung in das Sprachstudium (Lipcse 1884).
(gör.), előszeretet a görög világ iránt, vagyis minden iránt ami görög.
igy neveztetnek a római korban épült amaz építmények, melyek a részletek több vagy kevesebb megváltoztatásával a görög oszlopos rendszert követik.