l. Grenadine-szigetek.
granadillfa vagy piros ébenfa (növ.), különböző kemény haszonfa neve, az Ebenus Creticaé L., Kérta szigetén, a Ny.-indiai Inga veraé (kókusz-fa, kubai G.), a Couroupita nicaraguensisé DC. (igazi G.), meg a Brya Ebenusé.. A német kereskedelemben leginkább az utóbbi forog; nagyon kemény és nehéz, könnyen hasad, fuvóhangszert csinálnak belőle.
(franc., ejtsd: grenadin), francia selyemszövet, továbbá damaszkszerüen szőtt vászon is.
(Grenadille), apró szigetekből álló sor, amely Grenadatól ÉK-re St. Vincentig huzódik; a legnagyobb köztük a 13 km. hosszu Karriaku, egy másiknak, a St. Vincenttől 17 km.-nyire fekvő Bequiának K-i partján van a kitünő kikötő: Admirality-Bay. A többi jelentékenyebb sziget D-ről É-felé: Union, Little Martinique, Kannauan és Moustique. A G. területe 86 km.; pamutot és dohányt termesztenek rajtuk. Közigazgatási szempontból részint Grenadahez, részint St. Vincenthez tartoznak.
(franc., ejtsd: grenázs), szemcsés felszinü, fénylő aranyozás.
v. grenadine, vörösbarna festék, melyet a fukszingyártásnál nyernek.
község l. Szepes-Véghely.
Szepes-Véghelyhez (Grénic) tartozó telep Szepes vármegye hernádvölgyi járásában, gőzfürésszel.
Gábor József, francia zenész, szül. Bordeauxban 1756., megh. Párisban 1837 szept. 3. Akusztikus kisérletekkel foglalkozva, fedezte fel 1810. az expressziv-orgonát (a mai harmóniumot), melynél a lábbal fujtatás szabályozza a hang erősségét. Ezt fejlesztette aztán Erard odáig, hogy a billentéstől függött bármelyik hangnak erősebb vagy a többinél gyengébb a szava.
(ejtsd: grenyé) Eduárd, francia költő, szül. Baume-les-Damesban 1819., követségi titkár volt, azután költői munkásságra adta magát. Műveit kedvezően fogadták. Ilyenek: Petits Poemes (1859): Poemes dramatiques (1861); Amicio (1869); Séméia (1869); Marce (1874); Penseroso (1886); Poemes épars (1889) stb. irt egy könyvdrámát is: Jacqueline Bonhomme 81879) s lefordította versekben Goethe Reinecke Fuchs-ját (1858; a Kaulbach-féle rajzokkal 1860).