Adolf, német költő, énekes és szobrász, szül. Stuttgartban 1827 máj 2. Szegényesen nevelkedett; a plasztika iránt már korán érzett tehetséget 1845-től 1848-ig a művésziskolán fejlesztette, de mivel szép tenorhangja is volt, Münchenben Bayer A. által énekessé képeztette ki magát. 1853-ban fényes sikerrel lépett fel a müncheni udvari szinházban. Költeményeinek két gyüjteményét adta ki, a melyek sváb tájszólásban voltak irva: Mei' Derhoim (Stuttgart 1868, 4. kiadás 1884) és Lugins-Land (u.o. 1873.
grimm Jakabról elnevezett német hangtörvény, mely megállapítja az u. n. Lautverschiebung módjait, vagyisazon változásokat, melyeket a néma mássalhangzók szenvedtek a német nyelvben. Két ilyen lautverschiebung történt: egyik a germán alapnyelvben, a másik magában a németben. Az első szerint p. az eredeti d-ből t lett, v. ö. lat. dent(em), angol tooth, fog; a másik szerint ebből a germán t-ből lett a német z (vagyis c) hang: Zahn(d). A Grimm törvények első felfedezője Rask dán nyelvész volt, Grimm csak kiegészítette, tüzesen bebizonyította s alkalmazta. Azóta e törvénynek egész irodalma vans magyarul is egy jeles munka foglalkozik e kérdéssel: Grimm törvénye, Petz Gedeontól.
frank major domus, ki atyjának, Landeni Pippinnek halála után három évre 642. Ausztráziában major domus lett és Sigbert király halála után 656. saját fiát, Childebertet akarta a trónra emelni. Azonban a nemesség ellenszegült, megbuktatta s kiszolgáltatta II. Chlodwig neustriai hercegnek, ki a nagyravágyó major domust kivégeztette. - G., Gisulf fia, 647-től kezdve beneventi herceg, 662. Paviában meggyilkolta Godebert longobárd királyt, ki őt segítségül hivta; ennek testvérét, Bertharit elüzte és maga lépett a longobard trónra. Tiz évig uralkodott s erőteljes királynak bizonyult be, ki kiválóan az avarok fölött nyert győzelmeivel Itália nyugalmát egy időre biztosította.
(Great-), kikötő város Lincoln angol grófságban, 48 km.-nyire Lincolntól, a Humber-torkolat déli partján, vasut mellett, (1891) 51876 lak., kábel- és hajó-, bőr- és sörgyártással, virágzó halászattal, különösen a közeli Doggerbankon. Mióta e század közepén kikötője óriási munkálatok által a hajózásra nézve terhes akadályoktól megszabadult, kereskedeleme jelentékenyen fölvirágzott. A bevitel értéke (1892) 7,76 millió font sterling; főcikkei: gabona, magvak, vaj, fagerendák és deszkák, tojás, hal, hus és norvégiai jég; a kivitelé: pamutiparcikkek, szén, azonkivül vasuti sinek, acél és halak. 1892. a kikötőjében összesen 1822 hajó fordult meg, 817036 t. tartalommal. G.-ből rendes gőzhajójáratok indulnak Hull, London, Antwerpen, Rotterdam, Dieppe, Malmö, Göteborg és Hamburg városokba.
2165 m. magas hágó a Berni-Alpokban, Bern és Wallis kantonok határán; az Aare és Rhône völgyeket köti össze. Az ut rajta át az Aare melletti Meiringenből a Haslin (l.o.) át a Grimselgrundra (1875 m.), kopár hegyüstbe vezet, amelyben egy tó partján a Grimsel-szálló áll; itt az ut kettéágazik, az egyik a Rhône-glecserhez visz, a másik pedig a tulajdonképeni hágóra és innen a Grimselalpon át Obergestelenbe, a Rhône völgyébe. 1799. itt a franciák az osztrákokkal makacs harcot vivtak, mig végre az előbbieknek sikerült az osztrákok állását megkerülniök és őket elüzniök. Ez ütközet emlékére viseli a hágó közelében levő kis tó a Todtensee (holtak tava) nevet.
(Grünau, Grinava), kisközség Pozsony vármegye szempci j.-ban, (1891) 1034 tót és német lak., vasuti megálló.
falu bern svájci kantonban, 14 km.-nyire Interlakentől, a róla elnevezett völgyben, amelyen a Fekete-Lutschine folyik át 1057 m. magasban, (1888) 3087 lak., számos hotellel. A G. völgyet körülfogó nagyobb hegyek É-on a Faulhorn (2683 m.) amelynek csúcsán egy hotel áll; a Schwarzhorn (2930 m.), amelynek É-i lejtőjén a Giessbach ered; a Schwarzhornt a Wetterhorntól (3708 m.) a Hasliba átvezető Scheidegg (2069 m.) választja el; továbbá a Schreckhorn (4080 m.), amelyből É-ra a két G.-glecsert (l.o.) egymástól elválasztó Mettenberg ágazik ki. Kissé távolabb vannak az Eiger (3975 m.), a Mönch (4104 m.), a Jungfrau; a lauterbrunni oldalon a Tschingenhorn és a Mänlichen. V. ö. Grad, Observations sur la vallée de G. et ses glaciers (Bull. de la Soc. de Géogr. 1869).
a Finsteraarhorn lejtőjén a Grindelwald (l.o.) völgybe leereszkedő két glecser a Berni-Alpokban. A nagyobbik az Alsó-G. a Mönch, a Schreckhorn és Viescherhorn közt 37 km2 területü; 7m5 km. hosszu; a Felső-G. a Schreck- és Wetterhorn közt 14,5 km2 területü; amannak vége 1080, emezé 1320 m. magasban van. E két glecser nyulik le az Alpokban a legmélyebbre és azért a legkönnyebben közelíthető meg.
(ejtsd: gren gór, Gringoire néven is, tkp. Grigon) Péter, francia költő, szül. Caenben 1475 körül, megh. 1547 körül mint a lotaiai herceg cimernöke. Több utazást tett Európában s 1502. Párisban telepedett le, belépett az Enfants sans souci társaságba és 1502-1517. ő intézte a minisztérium előadását. Művei az 1500 körüli párisi polgári élet szellemét hűen tükröztetik vissza. V. ö. Puymaigre, Poetes et romanciers de la Lorraine (Metz 1848); Picot, Pierre G. et les comédiens italiens sous François I. (Páris 1878); Badel E., P. G. 1470-1539 (Nancy 1894)..
Henrik, amerikai kereskedő, a sarkvidékeken tett kutatások előmozdítója, szül. New-Bedfordban (Massachusetts) 1799., megh. New-Yorkban 1874 jun. 30. 1828. mint hajófelszerelő és kereskedő telepedett le New-Yorkban; 1850 a maga költségén szerelte fel azt a hajót, mely de Haven alatt Franklin keresésére indult és segítette Kanet az északi sarkon tett utazásában (1853-1855), valamint de Hayes és Hall expedicióit is. Később az amerikai földrajzi társaság elnöke lett.