az északi sarkvidék egyik része, amelyet Ny-on a Kennedy-csatorna, a Hall-medence és a Robeson-csatorna határol. Az Ellemere-földtől a Hayes-szoros választja el. 1854. Kane adta neki a nevét. 1875. aug. 25-től 1876 aug. 20-ig Nares hajói teleltek ki a partjai mellett. 1876 máj. 12-én Markham följutott az é. sz. 83° 20' 26". Lockwood pedig az é. sz. 83° 24' alá, földünkön a legészakibb pontig, amelyre európai ember eljuthatott. A G. területét 5650 km2 -re becsülik. Az állati és növényi élet még itt sem hiányzik.
(ásv.), tarka márványféleség, tkp. veresbarna vagy vereses agyagpalába ágyalt nagyobb, lencseformáju szürkés vagy sárgás mészkőtömegek. Gyakran találni benne kövületeket, nevezetesen klimeniákat, goniatitokat és orthoceraszokat. A Pireneusokban Sarrancolin vidékén bányásszák és diszítésekre dolgozzák föl, különösen Bagneres de Bigorreban. ugyancsak G.-nak vagy még kampáni márványoknak is mondják a Kampán-völgyből származó tarka követ, melyben az agyagpala zöldes, a mészkőmárványok pedog vörösek vagy fehérek. A G. d'Italie lángvörösszinü, világos foltokkal és fekete csavarvonalakkal, melyek kövületek; Narbonne vidékén (Caune) bányásszák. A Garonne vidékéről (Hérault) való rouge sanguin és a beau Languedoc nevü kövek szintén G.-k.
(gör.-lat.) a. m. háló, talányok és mindennemü fogas kérdések, minőket a görögök társas ebédjeik alkalmával egymásnak kitalálás v. megfejtés végett föladtak. V. ö. Hagen, Antike und mittelalterliche Rätselpoesie (Bern 1877).
l. Infulenza.
1879. végleg a Fokföldhöz csatolt kerülete a tulajdonképeni Kaffer-földnek. Területe a 19668 km2, lakóinak száma (1891) 152609 K-i részén a Drakenberge, D-en az Umzimkulu-magaslatok emelkednek. Sik részeiben a griquák (hollandi boerok és hottentották házasságából származó npség) földmiveléssel, a magasabb vidékeken a bazutok állattenyésztéssel foglalkoznak. 1862-ig Adam Kok's Land és azelőtt Nomansland volt a neve. Székhelye Kostad az Umzimvubu egyik mellékvizénél.
a Fokföld egyik kerülete, amelyet 1881. egyesítettek vele végleg. Az Oranje folyó választja el a tulajdonképeni Fokföldtől. Területe: 39358 km2, lakóinak száma (1891) 83115, akik közt közel 30000 fehér bőrü. Ny-i része kopár és sivatag; K-i része azonban, ahol a Val folyik, a földmivelésre alkalmas. Nem ez volt azonban az ok, amiért az angolok annektálták, hanem azon gyémántmezők, amelyek itt elterülnek és még most is évenként több mint 40 millió forint értékü gyémántot szolgáltatnak.
(franc., ejtsd: grizáj), fekete és fehér, vagy szürke szinü festékkel, vagy zománccal, v. üveggel előállított ábrázolás, mely ennélfogva hasonlít a nem szines domboru műhöz. Igy nevezik a piros, vagy bármely más, de csak egyféle szinü festékkel előállított képeket. L. Camaien, Chiar'oscuro, Cirage, Mononkrom.
növénynevek mellett Grisebach A. H. R. (l.o.) nevének rövidítése.
1. Ágost Henrik Rudolf, német botanikus, szül. Hannoverában 1814 ápr. 7., megh. Göttingában 1879 máj 9. 1832-35. Göttingában, azután 1837-ig Berlinben az orovostudományokat meg a növénytant tanulmányozta s ebben az esztendőben a göttingai egyetemen magántanár lett. 1839. Bitiniát, Trakiát, Makedóniát és Albániát botanikai szempontból átkutatta. 1842. Norvégia, 1850. a Pirenei hegység, 1852. Erdély és Krassó-Szörény vármegye flóráját vizsgálta. Már 1841. rendkivüli, 1847. pedig rendes tanár lett a göttingai orvosi fakultáson, 1875. a növénykert igazgatása is kezébe került. Szisztematikai és növény-geográfiai számos munkáiból a következőket említjük meg: Observationes quaedam de familiae Gentianearum characteribus (Berlin 1836); Genera et species Gentianearum (Stuttgart és Tübinga 1839); Smilaceae, Dioscoreae und Malpighiaceae (Martius, Flora brasiliensis-ében); Erläuterungen ausgewählter Pflanzen des tropischen Amerika (Göttinga 1860); Grundriss der systematischen Botanik für akademische Vorlesungen (u.o. 1854); Reise durch Rumelien u. nach Brussa im Jahr 1839 (Göttinga 1841, 2 kötet); Spicilegium florae Rumelicae (Braunschweig 1843-46, 2 köt.); Über die Bildung des Toorfs in den Emsmooren (Göttinga 1846); Die Vegetationslinien des nordwestlichen Deutschland (u.o. 1846); Die geographische Verbreitung der Hieracien (u.o. 1852); Systematische Untersuchungen über die Vegetation der Karaiben (u.o. 1857); Systematische Bemerkungen über die Pflanzensammlungen Philippis und Lechlers im südlichen Chile u. an der Magellanstrasse (u.o. 1854); Flora od the Britisch Westindian islands (London 1859- 1864, 2 köt.); Die geographische Verbreitung der Planzen Westindiens (Göttinga 1865); Catalogus plantarum Cubensium (Lipcse 1866); Plantae Lorentzianae (argentini növények feldolgozása, Göttinga 1874); Symbolae ad floram Argentinam (u.o. 1879); Schenk ágost würzburgi tanárral: Iter Hungaricum anno 1852, susceptum, Beiträge zur Systematik der ungarischen Flora (Wiegmann, Archiv für Naturgeschichte 18. kötetében, 1852); De Candolle Prodromusa részére a Gentiana-féléket doglozta fel. Legtöbbet lendített a növénygeográfián. Az Archiv für Naturgeschichte-ben (1840-53), 1866 óta pedig Behm Geographischer Jahrbuch-jában a növényföldrajz előhaladásáról évenkint jelentést közölt. Ilyen önálló műve: Die Vegetation der Erde nach ihrer klimatischen Anordnung (Lipcse 1872, 2 köt., 2. kiad. 1885., franciául is). Bruhns Biographie Humboldts részére a növénygeográfiát ő dolgozta fel.
2. G. Ede, az előbbinek fia, szül, 1845 okt. 9. 1874 óta a német konzulátus kancellárja Szmirnában (Kis-Ázsia), szépirodalmi iró. Atyja munkáit: Gesammelte Abhandlungen u. kleinere Schriften zur Pfalnzengeographie (Lipcse 1880) cimen adta ki. Munkái közül említendők: Der neue Tannhäuser (költemények, 1892, 17. kiad.); Tannhäuser in Rom (költemények, 7. kiadás); Die deutsche Litteratur seit 1770. Kiadott khinai fordításokat is. Ujabban mintaszerü Schopenhauer-kiadást rendezett (lipcse, Reclam).
(franc., ejtsd: grizett), fiatal leány, ki mint varrónő, pipere- v. virágkészítő, független életet folytat. Francia regényekben, különösen Kock Pál regényeiben gyakran szerepel.