Judit, olasz énekesnő, szül, Milánóban 1805., megh. Cremona melletti villájában 1840 máj. 1. Hosszabb vendégszereplés után 1832. nővérével együtt a párisi olasz operához szerződött; itt és Londonban számtalan diadalt aratván, 1833. visszavonult a szinpadtól és Barni gróffal kelt egybe.
G. Julietta, az előbbinek nővére, olasz énekesnő, szül. Milanóban 1811., megh. berlinben 1869., honnan holtestét Párisba vitték. 1832-36. Párist és Londont valósággal elragadta, többek közt Bellini és egyenesen az ő számára irta a Puritánokat; 1836. Gérard de melcyvel kelt egybe, kitől 1842. elválván, 1856. Mario tenoristával lépett frigyre. Ettől kisérve több helyen vendégszerepelt és egész Észak-Amerikáig ment; később néhány éven át ismét Párisban énekelt. Legjelentékenyebb szerepe Norma volt.
(ejtsd: griné), 50. m. hegyfok a La Manche francia partján, Pas-de-Calais départementban, az é. sz. 50° 52' 10" és a párisi ny. h. 0° 45' 15" alatt. A hullámok évenként 25 cm.-nyi területet vesznek el tőle. Elsőrangu világítótorony áll rajta. Az angol parttól csak 32 km.-nyi távolság választja el.
(a német Grünspan) a. m. rézrozsda, L. Rézacétás.
(ásv.), a kőszénszisztémából való durvaszemü homokkő Angliában.
1. Alajos (néhol Lajos), Konstantinápolyban. G. András, későbbi velencei doge, természetes fia volt. A ravasz, nagyravágyó és pénzsovár ember a padovai egyetemen végezte tanulmányait, majd Törökországba ment, hol eleinte Velence titkos ügynöke is volt. 1527. Konstantinápolyban, mint a diván titkos tanácsosa és Ibrahim nagyvezér kegyeltje, segítséget nyujtott Laszki Jeromos követnek abban, hogy Szolimán császárt rábirja, hogy János magyar királlyal véd- és dacszövetségre lépjen I. Ferdinánd ellen. Midőn a szultán 1529. őszén Magyarországba jött, vele jött G. is s egy lovascsapattal Budán maradt János király oldalán. 1530., midőn I. Ferdinánd Roggendorf vezérével megszállotta Budát, G. a magával hozott török segítséggel meghiusította az ostromot. Egyszersmind azon üzenetet vitte V. Károly császárnak, hogy a török roppant háborut indít azon esetre, ha öcsccse, Ferdinánd tovább is háborgatja János királyt. Ez utóbbi 1531. szolgálatainak jutalmául G.-t, ki magának az országban fondorlataival már meglehetősen nagy pártot tudott szerezni: Magyarország kormányzójává tette. Ezt sokan, kik méltán tarthattak attól, hogy a kevély ember maga is a koronára vágyik, hevesen ellenezték. 1532. a János királytól Ferdinándhoz pártolt Várdai Pál érseknek hatalmában levő Esztergomot ostromolta nagy ügyességgel, bár később támadását abbahagyta. Midőn Ferdinánd és Szolimán közt létrejött a béke, a szultán a feltételek foganatosításával és az ellenkirályok (János és Ferdinánd) birtokhatárainak kijelölésével G.-t bizta meg, ki János ügyeit hanyagul és önzően képviselve, már titkon értekezett Ferdinánd embereivel. 1534. a tordai gyülésen elhatározták a rendek, hogy az Erdély felé török és oláh seregével közeledő G. elé hódoló követséget küldenek, de tekintettel az álnok embernek János királyra és az országra vonatkozó gonosz terveire, csöndben sereget is szerveznek. G. nagy pompával Brassó alá szállott. De mivel a nagy népszerüségnek örvendő vajdai helytartót, Czibak (l.o.) Imrét, ellenségeinek unszolására álnokul megölette, rövid idő multán Majláth István vezérlete alatt nagy magyar és oláh sereg gyült össze ellene, mely elől két fiával és seregével Medgyesre vonult vissza. Hosszas ostrom után, János királytól nem nyervén segedelmet és bizva Péter mondlvai vajda hitlevelében, gyermekeivel az oláh táborba szökött. De innen kiadatott a magyaroknak, kik 1534 szept. 28. lefejezték. Fiait, Antalt és Pétert, később Péter vajda ölette meg. A szultán, bár tulajdonkép nem sajnálta G.-t, ez eseményt kizsákmányolni igyekezvén, Jánost és Ferdinándot is felelősségre akarta vonni. Erdélybe később Junis bég küldetett ki vizsgálat végett.
2. G. András, Alajos apja, valószinüleg keleti származásu, eredetileg Gratola nevü, régi velencei családnak sarja, mely 1819. osztrák grófi rangot is nyert. G. mint vitéz és ügyes hadvezér tünt ki Velencének a törökök ellen vivott háboruiban; majd politikai és diplomáciai képességének is tanujelét adta, midőn mint velencei doge (1523-1529) a világuralomra törekvő V. Károly német-római császár és I. Ferenc francia király versengéseinek közepette csorbítatlanul mg tudta őrizni Velence területét és jogait. Négy természetes fia volt, kik közül leghiresebb G. Alajos (l.o.).
Teodorakisz, uj-görög hadvezér és politikus, szül. Akarnániában, régi armatol családból 1800 körül, megh. Mesolongionban 1862 nov. 5. Már az 1821-iki felkelésben is volt része, és egyáltalában egyik vezérférfia volt a ruméliai pallikárok pártjának. 1825. a kormány Naupliában Kolokotronis-szal együtt elfogatta, de Ibrahim egyiptomi vezérnek fenyegető támadásával szemben megint szabadlábra helyezte. mire azután G. is hősiesen küzdött a pogányok ellen. Kapo d'Istrias elnök megöletése után összeesküvés ürügye alatt két izben fogságra itélték, de már 1834. visszanyerte szabadságát és azután messzenei felkelőkkel csatázott. Kolettisz miniszterelnök, kinek kegyét eddig is élvezte, 1844, magas katonai állással jutalmazta. 1862. résztvett a bajor Ottó elleni összeesküvésben.
(ejtsd: grivenyé), város Liege belga tartományban, 3 km.-nyire Liegetől, az Ourthe mellett, (1890) 9569 lak., szénbányákkal, vaskohókkal, olvasztókkal, vasművekkel.
l. Dara.
község Modrus-Fiume vármegye novi j.-ban, (1891) 2170 (mint politikai község 4100) lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. G. állítólag egyike volt a horvát tengerpart «septem turres»-ének; várának romjai magas sziklafalon állanak. G. vára a Frangepánok birtoka volt: 14747. Frangepán Márton a várat és a G.-i uradalmat a tersattói ferencrendi kolostornak zálogosította el, 1544. pedig Frangepán István nőtestvérének, Katalinnak és férjének, gr. Zrínyi Miklósnak engedte át.
a Volter és Grizeldisz cimü Istvánffi-féle (l.o.) verses elbeszélés hősnője. A történetet a magyar énekszerző Petrarcából merítette, aki viszont a Boccaccio Decameronjából fordította latinra. Nálunk nagyon el volt terjedve és a ponyván ma is megtalálható.