1. Gusztáv Frigyes Vilmos, német szinész és szinmüiró, szül. Berlinben 1746 nov. 30. megh. Hannoverában 1796 máj. 20. porosz követségi titkár volt Danzigban, később mint magánzó élt Berlinben, hol Lessinggel megismerkedett. Fogadásból három nap alatt megirta Die Feuersbrunst c. vigjátékát, mely nagy szinpadi sikert ért, a nyolc nap alatt kidolgozott Wilhelmine von Blondheim c. tragédiája még zajosabb fogadtatásban részesült. 1774., Gothán való átutazása alkalmával, a Seyler szintársaság kérelmére Minna von Barnhelmben Riccaut de la Marliniere szerepét játszotta, amikor oly rendkivüli tetszést aratott, hogy azontul a szinészetnek szentelte életét. 1778. a bonni szinház vezetését vette át, 1784. egy uj társasággal Németország több városában, utoljára Hannoverában játszott, amikor a francia forradalom eseményei őt a szinpadon oly szabadelvü nyilatkozatokra ragadták, hogy a kormány 6 hóra bezáratta és további föllépését megtiltotta. Darabjai közül nagyobb sikert arattak még: Nicht mehr als sechs Schüsseln (1780) c. családi életképe és Adelheid von Veltheim (1780) s Henriette (1777) c. vigjátékai. - Neje G. Karolina Zsófia Auguszta (Hartmann), született Gothában 1742 dec. 25., férjével az igazgatói teendőket vezette, rövid ideig mint szinésznő is szerepelt. Megh. 1784 márc. 28. Első férjétől, Flittnertől, leánya született, ki később Bethmann Fridrika néven nagy szinpadi sikert aratott.
2. G. Keresztély Gottlob Leberecht, német prot. teologus, született az eltenburgi hercegségben, Priessnitzben 1789 nov. 9. meghalt Lipcsében 1857 junius 29. Lelkésszé avattatott 1808., előbb lelkész és tanár volt Schulpfortában. 1823. Altenburgban szuperintendens, udvari főlelkész és egyháztanácsos, innen 1829 Lipcsébe hivatott, hol hasonlókép szuperintendens volt, egyszersmind teologiai tanár és a Tamás-templom elekésze. A Gusztáv Adolf-egyletnek (l.o.) ő volt az aapítója s hosszu időn keresztül annak elnöke, éltető lelke. Mint tudós sokat foglalkozott Philoval és az alexandriai zsidó vallásbölcsészettel; idevágó munkái: Questiones Philoinae (Lipcse 1830); Philonis anecdota (Lipcse 1856). Továbbá nagy figyelmet keltett annak idejében Über die Reformation der protest. Kirchenverfassung c. művével. (1833).
az ugyanily nevü morvaországi kerületi kapitányságban székhelye az Oslawa és vasut mellett, (1890) 5401 lak., vászoniparral, bőrgyártással, jelentékeny gyümölcs- és zöldség-kereskedéssel.
(ejtsd: moájövr), falu Lotaiai német birodalmi tartományban, a francia határ közelében, az Orne völgyében vasut mellett, (1890) 5441 lak., vaskohókkal és vasércbányákkal.
falu Magdeburg porosz kerületben, 7 km.-nyire Maagdeburgtól (1890) 6169 lak., cukor-, és téglagyártással.
falu Bautzen szászországi kerületi kapitányságban, 5 km.-nyire Pulsnitztól, a öder és vasut mellett, (1890) 5862 lak., jelentékeny vászon- és pamutszövéssel, fehérítőkkel, cérna- és szalagkészítéssel.
v. Salze város magdeburg porosz kerület Walbe járásában, vasut mellett, (1890) 3731 lak., mesterséges trágya-, gépolaj-, cikória- és szappankészítéssel; közelében van Elmen (l.o.) sósfürdő.
falu bautzen szászországi kerületi kapitányságbanban, a mandau völgyében vasut mellett, (1890) 6328 lak., pamut-, vászon- és félvászonszövéssel, fehérítőkkel, üvegcsizolással és festéssel, dohány- és sörgyártással. Bár a damasztszövés már nem oly virágzó mint volt,mégis 480 szövőszék foglalkozik vle.
az ugyanily nevü járás székhelye Oppeln porosz kerületben, 33 km.-nyire Opplentől, vasut mellett, (1890) 5112 lak., gépgyárral és mészkőégetéssel.
(ásv.), l. Gránát.
Tourn. (növ.), l. Egres. - grossulariaceae, l. Egresfélék.