l. Gránát.
fürdőhely Schönberg morvaországi kerületi kapitányságban, a Thess-völgyben, vasut mellett, 411 m. magasban, (1890) 2194 lak., több jódot és gipszet tartalmazó kénes forrással (27,5° és 12°C), amelyeket csuzos bántalmak, köszvény és görvély ellen használnak; vizgyógyintézettel; egy régi parkban fekvő kastéllyal. V. ö. Lorenz, Der Kurort G. (1886).
(lat.), a. m. garas (l.o.) G. denarius, l. Érmek.
hegy, l. Venediger.
az ugyanily nevü járás székhelye Boroszló porosz kerületben, 52 km.-nyire Boroszlótól, vasut mellett, (1890) 2385 lak., közelében Wartenburg nevü kastéllyal.
1. Albert, orvos szül. Nagyváradon 1819 jan. 12. Egyetemi tanulmányait Bécsben végezte. 1845. orovos- és sebész-doktori, szemész- és szülésmesteri oklevelet nyert. orvosi működését külföldi tanulmányutja után, Nagyváradon Grósz Frigyes kórházában kezdte meg. 1848-49 az aldunai tábor törzsorvosa, majd a nagyvéradi honvédkórháznak igazgató-főorvosa volt. 1852-1867-ig Nagyvárad város főorvosa. 1867-től kir. törvényszéki orvos, majd az országos közegészségügyi tanács rendkivüli tagja. 1858 óta a nagyváradi szemkórház igazgató-tulajdonosa. 1867. a Ferenc József-rendet kapta. Művei: Az egyiptomi szembetegségekről (1865); Az ujdonszülöttek szemlobjáról (1868); A nagyváradi szemkórház működéséről szóló jelentések.
2.G. Béla, genre- és arcképfestő, szül. Miskolcon 1835. Tanulmányait Marastoni Jakab jóhirü iskolájában kezdte, majd Komlóssy Ferenc és Waldmüller György vezetése alatt folytatta. Tanítványa volt később a bécsi és müncheni festészeti akadémiáknak. Jobb képei gróf Andrássy Gyula miniszterelnök, gr. Andrássy Gyuláné, gr. Andrássy György, gr. Károlyi István és Gyula, gr. Zichy Nep. János és Almássy Pál gyüjteményeiben láthatók. A nemzeti muzeum képtára br. Eötvös József igen sikerült miniatür-arcképét birja tőle.
3. G. Frigyes, orvos és iró, szül. Nagyváradon 1789 nov. 16., megh. u. o. 1858 jan. 3. 1816. a pesti egyetem hallgatója lett s 1819. a filozofia doktorává avatták. Orvosi képzettségét Bécsben nyerte, hol 1825. orvos- és sebészdoktorrá avatták. 1825-1829-ig Teltschben, Morvaországban Lang gyáros orvosa volt s itt kórházat létesített. Az ez idő alatt megtakarított pénzen külföldi tanulmány-utat tett. 1829. a nagyváradi zsidókórház orvosává választották, 1830. pedig megalapította a szegény vakok gyógyintézetét, mely mai napig is fennáll. Az 1836-ki tüzvész és 1846-ki árviz alkalmával kifejtett humánus tevékenységeét elismerő oklevelet nyert. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyülésén 1846. és 1847.azon buzgólkodott, hogy az ország különböző vidékein társadalmi uton szemkórházak létesüljenek. A szabadságharc alatt intézetében sebesült honvédeket ápolt. 1856 máj. 26. Ferenc József király meglátogatta a kórházat s másnap a Ferenc József-renddel tüntette ki. Arcképét a türténeti képcsarnokba helyezték el. Mint orvos igen nagy keresettségnek örvendett, mint igazi emberbarát emlékét a nép még ma is őrzi, maradó alkotása a nagyváradi szemkórház, melynek alapításával s annak humanus szabályaival (mindenki ingyen nyert felvételt) a külföldet évtizedekkel megelőzte. A szemorovoslás tudományát oly időben ritka sikerrel művelte s fejlesztette, amidőn még más államokban is csak mellékes szaknak tekinteték. Műávei: Jelentés a nagyváradi szemkórház működéséről; Die Augenkrankheiten der grossen Ebenen Ungarns. (1857).
l. Groszni,.
(Grosznaja), járási székhely Terek orosz kormányzóságban, 224 km.-nyire Georgijevszktől, a Szunya és vasut mellett, (1879) 6712 lak. Nevét (a félelmes) azon vártól kapta, amelyet itt 1819. a csecsenek ellen építettek. Környékén ásványviz- és nafta-források vannak.
(groten) a. m. garas, Brémában 1/72 tallér aranyban = 5,4 Oldenburgban 4,9, Hamburgban 5,5, Németalföldön 5,0 fillér értékü volt.
1. Jakovlevics Miklós, orosz filozofus, szül. Szt. Pétervárott 1852. tanult ugyanott. 1876-83. a njegini filozofiai-történeti tanintézetben, 1883-1886. az odesszai egyetemen a filozofia tanára volt s 1886 óta a moszkvai egyetemen tanít. Orosz nyelven irt filozofiai munkáiban önálló kriticizmus alapján pozitiv világnézetet igyekszik megalapítani, mely az érzést objektiv megismerési forrásnak tekinti s a lét végcéljául az anyagnak az akarat (szellem) által való fokozatos legyőzését tartja. G. munkái: Pszihologija csuvsztvonanij v jeja isztorii i glavnyh osznovah (Az érzések pszihologiája, ennek története és főalapjai, Szt. Pétervár 1880); Filozofija kak iszkusztvo (A filozofia mint művészet, u. o. 1880); O naucsnom znacsenii pesszimizma i optimizma kak mirovozzrenij (A pesszimizmus és optimizmus tudományos jelentőségéről, Odessza 1884); K voproszu o reforme logiki (A logika reformjához, Lipcse 1882); Klasszifikacija nauk (A tudományok klasszifikációja 1884); K vvoproszu o szvobodje volji (Az akarat szabadságának kérdése, Odessza 1884); Giordano Bruno i pantejizm (Giordano Bruno és a panteizmus, u. o. 1885); O duse v szvjazi sz szovremennimi ucsenijami o szile (A lélekről összeköttetésben az erőről szóló modern felfogással, u. o. 1886); Znacsenije csuvsztva dlja uznanija (Az érzés jelentősége a megismerésre nézve, u. o. 1889)... Sto takoje metafizika? (Mi az a metafizika? Moszkva 1890); Zadacsi pszihologii (Apszihologia feladatai u o 1890); Osznovanie morali (A morál alapja, u. o. 1892). Francia nyelven irt munkái: Nouvelle classification des sentiments (1878); La causalité et la conservation de l'énergie (1890). Ezenkivül 1889 óta szerkeszti a Voproszi filozofii (Afilozofia kérdései) c. folyóiratot. V. ö. Magyar Philosophiai Szemle (1886).
2. G. Karlovics Jakab, orosz nyelvész és történész, szül. Szt. Pétervárott 1812 dec. 15. (ó-naptár), megh. u. o. 1893 jun. 5. (ó-naptár). A carszkoje-szelói liceumban tanult, aztán államszolgálatba lépett, de itt is szorgalmasan tanulmányozta a nyelvészetet és irodalmat s 1841. az orosz irodalom és történelem tanárává nevezték ki Helsingforsba. 1853. Miklós és Sándor nagyhercegek (a jelenlegi cár III. Sándor) nevelőjévé hivták meg Szt. Pétervárra s egyuttal kinevezték a Sándor-liceum tanárává; 1855. az akadémia tagja, majd 1889. annak alelnöke lett. Munkái közül felemlítendők: Derzsavin költői munkáinak kritikai kiadása (Szt. Pétervár 1864-80, 9. köt.). II. Katalin levelezése Grimmel (u. o. 1884); Filologicseszkija raziszkanija (Filologiai kutatások, Szt. Pétervár 1885). Az orosz akadémiai nagy szótár átdolgozásából két füzet jeléent meg (1892). G. a magyarok ősi vándorlásáról stb. is irt; két ily művének ez a cime: Iz istorii Ugrii i Slavjanstva v. XII věkjě. 1141-1173. (Varsó 1889); Madjary i Slavjane v proslom (u.o. 1893).