(növ.), l. Gólyaorrképüek.
(ejtsd: hrájthájzen) Paulai Ferenc, német csillagász, szül. a lech-menti Haltenberg kastélyban 1774 márc. 19., megh. Münchenben 1852 jun. 21. Eleinte mint tábori sebész szolgált az osztrák hadseregben, azután 1801 óta Landshuton bölcsészetet és orvostant hallgatott, 1818. a fizika tanára lett Hofwylben, majd a természettan tanára Münchenben és 1826. u. o. az asztronomia tanára. Holdmegfigyelései, melyek állítólag a holdlakók biztos nyomaira vezettek, óriási feltünést keltettek. Nevezetesebb művei: Anthropologie (München 1810); Selenognostische Fragmente (u.o. 1821); Über die natur der Kometen (u.o. 1811); Analekten für Erd- u. Himmelskunde (1828-36); Der Mond und seine Natur (1844) és stb. Tőle származik különben a Civiale-től (l.o.) gyakorlatilag is megvalósított hugykőmorzsolás eszméje
(csehül Králiky), város Senftenberg cseh kerületi kapitányságban, a porosz határ közelében, vasut mellett, (1890) 2991 lak., pamutszövéssel és fafaragással, ami házi iparként üznek; Maria maggiore nevü leánynevelő intézettel és fafaragó iskolával; az közeli Marienbergen (760 m.) látogatott bucsujáró-templommal.
Vilmos, frank származásu nemes, szül. 1503 jun. 1., kivégeztetett 1567 ápr. 18. 1557. II. János Frigyes szász herceg szolgálatába állott. Több elszegényedett frank lovaggal folytatott alkudozásokat, hogy ezek vele a lovagság közvetlen birodalmi állásának és kiváltságainak visszaszerzésére szövetkezzenek. Azután néhány elzüllött lovag kiséretében és 1300 zsoldos élén Würzburg városába rontott (1563 okt.), ahol a kanonoktól nagyszámu birtokot és tetemes pénzösszeget kicsikart. I. Ferdinánd császár átokkal sujtotta G.-ot és rabló cimboráit. Ezek erre Gothába vonultak és Brück kancellár révén az elégületlen és szeszélyes herceget (II. Frigyest) többrendbeli kalandos terv kivitelére sikerült megnyerniök. Ezen ármányok azonban nemsokára kiderültek és ekkor Ágost szász választó-fejedelem II. Miksa császárt arra birta, hogy a rendbontókat a birodalmi átokkal sujtsa. Ágost azután sereg élén a Gothába szorult forradalmárokat megadásra kényszerítette (1567 ápr. 13.). János Frigyes herceget Bécsbe vitték fogságba, Brücket és G.-ot felnégyelték, cinkostársaikat pedig lefejezték. Ez volt vége az u. n. Grumbach-féle zavargásoknak. V. ö. Ortloff, Gesch. d. G.-schen Händel (4 köt., Jena 1868-70).
Frigyes Vilmos, porosz államférfiu, szül. Berlinben 1678, megh. u. o. 1739 márc. 18. Előbb a brandenburgi seregben a franciák ellen harcolt, azután I. Frigyes Vilmos kegyence lett, ki a honvédelem és az adóügy terén első sorban G.-ra hallgatott. E téren, nemkülönben az ipar és a gyarmatosítások terén, G. számos üdvös reformot létesített. A «General-Directorium» alapításakor (1723) a király az első osztály főnökévé és egyuttal tábornaggyá tette. A külpolitika terén a Seckendorff osztrák követtől ajándékokkal lekenyerezett G. az osztrák udvarral való szövetségnek és barátságnak volt szószólója és Frigyes trónörökösnek egy angol hercegnővel való eljegyzését is (Ausztria meghagyása folytán) ellenezte.
város Bari olasz tartományban, 26 km.-nyire Altamurától, vasut mellett, (1881) 9303 lak., élénk borkereskedéssel.
(lat.), széles leterjedésü tolvaj-babona cimszava, amelyen a néphit lajstromozásánál a Bakter szó alatt említett tolvajfétist szokás érteni. Az erdélyi cigányoknál (V. ö. Wlislocki, Volksglaube u. rel. Brauch der Zigeuner 50) feris, vagyis «pásztor» a neve, mert ők is azt tartják, hogy amig a G. füstöl, illetőleg ki nem hül, addig a tolvaj garázdálkodása szinterén biztonságban van.
növénynevek mellett Grunow A. osztrák moszattudós nevének rövidítése. Az osztrák Novara-expedició gyüjtötte moszatokat ő dolgozta fel (Bécs 1868). Róla nevezte Rabenhorst a Grunowia édesvizi moszatot.
város Hildesheim porosz kerületben, 2 km.-nyire a braunschweigi határtól, a Harz Ny.-i végében egy mély völgyben, vasut mellett, (1890) 1958 lak., közelében a Harz leggazdagabb ezüstbányáival (Hilfe Gottes és Knesebeck). Mint nyári üdülőhelyet is sokan fölkeresik. V. ö. Trenkner, Der Kurort G. (1885).
1. Ferenc Frigyes Sándor, német mérnök, szül. a heinrichaui kolostorban (Szilézia) 1814 máj. 5., megh. 1892 máj. 16. Volt vizépítészeti inspektor a Rajna-vidékén (1854). A Wupper szabályozása Barmen és Elberfeld városok mellett az ő mesterműve. 1860. stettini vizépítészeti tanácsos, 1862. pedig miniszteri tanácsos és előadó lett. 1873- tól kezdve csak a minisztériumban működött s ebből az időből valók a Rajna-Maas-csatorna s a ruhrorti kikötő kibővítési tervei stb. Miután titkos főépítési tanácsosi rangra emelkedett, 1887. nyugalomba vonult.
2. G. János, osztrák festő, szül. Bécsben 1808 máj. 19., megh. mint badeni nagyhercegi udvari festő prófétanő népe pusztulása feletti panasza (1861, a karlsuhei műcsarnokban); Hagar és Ismael a pusztában (1867); Eszter; Bünbánó Magdolna; Rebeka a kutnál; Pihenő az Egyiptomba való menekülés alatt (a karlsruhei műcsarnokban); továbbá: Medea, amint gyermekeit meg akarja ölni (1855); Diana és Endymion. Festett genre-képeket is.