növénynevek mellett Guenther v. Günther J. C. sziléziai florista nevének rövidítése. Szül. Jauerban 1769., megh. Boroszlóban, mint orvostanár, 1833-ban Szilézia flórájának alapos ismertetője.
orvosi rendeléseken gutta (csepp) rövidítése.
Steatornis Humb. (állat), L. Lappantyu-félék.
(növ.), l. Mikania; - Guakofa, l. Crataeva.
(ejtsd: -danyi) Kajetán, olasz énekes, szül. Lodiban 1725 táján, megh. Padovában 1797. Gyermekkorában megcsonkították (kasztrálták); először 1747. Parmában lépett föl. Az opera történetében az tartotta fenn nevét, hogy ő énekelte először Gluck Orfeóját. Velencében lovagi cimet kapott.
Antal, olasz költő, szül. Arezzóban 1789., megh. Contonában 1858 febr. 21. Költeményei könnyed, vidám modorban vannak irva, szellemesek, élcesek és noha szatirikusak, mégsem sértők. Széltében ismert költeménye a Ciarla cimü. Raccolta di poesie giocose (Firenze 1838) c. költemény gyüjteménye teljesebben Raccolta completa delle poesie giocose edite ed inedite (Milano 1872, 1880) cimmel jelent meg.
(ejtsd: gvadáhoc), 120 km. hosszu folyó, Jaen és Cordova spanyol tartományban, az Alcala la Real nevü hegységben, több patakból ered, fölveszi a Marbellát; a Castro del Rio nevü szép huerta öntözésére használják; Cordova alatt a Guadalquivirbe torkollik.
(ejtsd: -hára), 1. spanyolországi tartomány Madrid, Segovia, Soria, Saragossa, Teruel, Cuenca és Toledo közt, 12113 km2 területtel, (1887) 201518 1 km2-re 17 lak. A kasztiliai fensikon fekvő tartomány, amelyet részben hegyek: A Cebollera (2127 m.), a Parameras de Molina és a Sierra de Albarracin takarnak és amelyet a Jarama, Henares, Tajuna, a Tajo, a Guadiela és a Jalon öntöznek, aránylag hüvös klimáju. Földje sik, különösen az Alcarria nevü részében termékeny; főképen gabonaféléket terem; az állattenyésztés virágzó. Setilesben vasérceket, Hiendelaencina-nál ezüsttartalmu galent bányásznak. Isabella és Trillo a fürdőhelyei. 9 járásra (G., Atienza, Brihuega, Cifuentes, Cogolludo, Molina de Aragon, Pastrana, Sacedon, Siguenza) oszlik.
2. G. az ugyanily nevü tartomány székhelye. 56 km.-nyire Madridtól, a Henares balpartján. 641 m. magasban, vasut mellett, olajfákkal és szőllőkkel beültetett dombok lábánál (1887) 11243 lak., serge- és flanellszövéssel. Az Academia de Ingenieros (mérnök-akadémia) V. Fülöp idejéből való. Az 1461. megkezdett, gót izlésü palotája az infantadoknak nagyon elhanyagolt állapotban van. A téglából készült vizvezeték állítólag a rómaiaktól ered. A Szt. Ferenc-kápolnában látható a Mendozak kriptája. Legszebb sétahelye a Concordia nevet viseli.
3. G., város Mexikóban, l. Guadalaxara.
(Turia v. Rio Blanco), közel 300 km. hosszu folyó Spanyolországban, Teruel tartományban, a Muela de San Juanon (1610 m.), a Tajo forrása közelében ered; eleinte K-nek folyik, 250-300 m. mély szakadékban, a Montes Universales északi lábánál; Teruelnél fölveszi az Alfambrát és D-nek fordul, azután átlép Valenciába a sikságra, DK-i folyásuvá lesz; vizei öntözik a valenciai huerlát és végül a Valenciai-Graoba, a Földközi-tenger kis öblébe torkollik. Vizterülete 8000 km2.
(Guadalajara, ejtsd: -hára), Jalisco mexikói állam fővárosa és érseki székhely, 460 km.-nyire Mexikótól, a San Juan de Dios mindkét partján, vasut mellett, 1567 m. magaságban, (1892) 95000 lak., virágzó pamutiparral és cserépedény-készítéssel, bőr- és papirgyártással; egyetemmel, festő-akadémiával, nagy kórházzal, nyilvános könyvtárral (30000 kötet), papnevelő intézettel és többrendbeli egyéb iskolával; nagy pénzverővel. A szabályosan, sakktáblaszerüen épült városban az élénk forgalom a Plaza Mayor körül pontosul össze: itt van az 1618. épült szép nagy székesegyház, amelynek két tornyát az 1818 máj. 31-iki földrengés megrongálta, a Palacio de Municipio és a nagyobbszerü Palacio de Gubierno. Több szinházon (legszebb a Teatro Degollado) kivül van a bikaviadalnak szánt cirkusza, 29 temploma. Az 1542 alapított városban, amely egykor Uj-Spanyolország második fővárosa volt, a hőmésékleti különbségek igen nagyok (+29 és -5° közt).