város Sevilla spanyol tartományban, annak É-i végében, a Sierra Morena magas fekvésü völgyében, vasut mellett, (1887) 6242 lak., olaj- és bortermeléssel; közelében a vasut áthalad a Puerto de Sevilla nevü fontos hágón.
6500 km2 területü sziget a Salamon csoportban 60 km.-nyire Malayta-szigettől. Számos hogy takarja, amelyek némelyike a 2600 m.-nyi magasságot is eléri, működő vulkán is van rajta.
város San Luis Potosi mexikói államban, 65 km.-nyire San Luistól, 1640 m. magasban, mintegy 9000 lak., kénesőbányászattal. Az ezüstbányászat, amely egykor jelentékeny volt és amelynek 1614. való alapítását köszönhette, nagyon hanyatlott.
120 km. hosszu folyó Andalusiában; a Sierra de San Cristobalban (1716 m.) fakadó Rio de Arcos és a Majaceite összefolyásánál Arcos de la Frontera közelében és a Cadixi-öbölbe, Puerto de Santa Mariánál torkollik.
135 km. hossz parti folyó Andalusiában. Granada tartományban az Alazores-hágón ered, átlép csakhamar Malagába; átfolyik először a de las Yeguas-fensikon, a természeti szépségekben oly gazdag los Gaitanes nevü szük völgyön és az Alora-völgyön és végre két ágban, Malaga közelében a Földközi-tengerbe torkollik.
150 km. hosszu folyó albacete spanyol tartományban. A Sierra d'Alcaraz (1802 m.) lábánál ered, átlép Jaen tartományba, fölveszi a Guadarmenát, azután a Guadalent és Jabalquinto közelében a Guadalquivirbe torkollik.
(az arab Uad-al-Kebirből a. m.a Nagy-folyó), az ókoriak Baestise, Spanyolország nagy folyóinak egyike Jaen, Cordova, Sevilla, Cadix és Huelva tartományokban. 481 m. magasban, Canada de las Fuentesnél, a Sierra del Pozo É-i lejtőjén ered: eleinte ÉÉK-nek a Sierra del Pozo és de Cazorla közt folyik, a Tranco de Monzoque csakhamar Dny-nak szorítja; itt fölveszi a Guadacebast, utána balról a nálánál hosszabb Guadiana Menort, a Guadalimart és Guadalbullont. Andujarnál medre már csak 200 m. A Sierra Morena végső kiágazásai közt nagy kanyarulatokat tesz, fölveszi a Jandula, Yeguas, Cuzna, Guadajoz, Guadiato, Bembezar, Viar, stb. nevü folyókat; mindamellett alacsony vizállás esetén csak 26 m3 vizet hömpölyögtet medrében, midőn Palma del Riónál fölveszi fő mellékvizét, a Cenilt. Sevillánál 150-200 m. szélessége. itt már érezhetővé válik a tenger áradása is, amiért e nagy városig 100-200 t. tartalmu hajók fölevezhetnek rajta, 60 km.-nyire torkolatától 2 ágat bocsát ki, amelyek miután az Isla-Mayort és Isla-Menort alkották, Tablazonál ismét egyesülnek. A G. Sanlucar de Barramedánál torkollik a Földközi-tengerbe. Hossza: 500 km., vizterülete: 55600 km2. A hajózás tekintetében a Pireneusi-félsziget legfontosabb folyója. V. ö. Mesa. Valle del G. (Madrid 1864).
1. sziget (28 km. hosszu) a Nagy-oceánban, az é. sz. 29° alatt, 260 km.-nyire Kalifornia-félszigettől; magas és hegyek takarta lakatlan föld.
2. G., 500 km. hosszu folyó Texas É.-amerikai államban. A texasi Dny-i fensikon ered; felső részében hegyes vidéken, alsó részében nagy alföldön kanyarog K-nek és későbben D-nek, hogy a San Antonióval egyesülve a Mexikói-öbölbe torkolljon.
3. G., hegység Caceres spanyol tartományban; a Tajo és a Guadiana közt vizválasztóul szolgál. K-en a Toledói hegyekhez van csatolva. Ny-on a Sierra Morenahoz és a Dierra de San Pedro által az Alemtejói-magaslatokhoz csatlakozik. Legmagasabb csúcsa a Cabeza del Moro (1558 m). Mindenütt erdők, gyümölcsfák és szép rétek takarják.
4. G., county Texas É.-amerikai államban. 2175 km2 területtel, 15217 lakossal, Seguin székhellyel.
5. G., város Caceres spanyol tartományban. 90 km.-nyire Cacerestől, a Guadalupejo közelében, a G. lábánál (1887) 2964 lak., hieronimitáknak a XIV. században alapított hires és egykoron hatalmas klastromával, amelyben szüz Máriának nagy tiszteletben álló képe látható; a pompás sekrestyét egész Spanyolországban a legszebbnek tartják; a három hajóból álló templomban gazdag kápolnák, több hires spanyol férfiu siremléke és Zurbarannak szt. Jeromos életét ábrázoló nyolc szép képe látható.
község Mexikóban, a fővárostól 5 km.-nyire, 4500 lakossal, nagy tiszteletben álló templommal és szentéllyel (Colegiata de Nuestra Sen ora de Guadalupe). 1848 febr. 2. itt irták alá Mexiko és az É.-amerikai Egyesült Államok azon szerződést, amelynek értelmében az előbbi területének egy részt az egyesült-Államoknak engedte át.
mexikói érdemrend, melyet eredetileg Iturbide császár alapított e név alatt, később a Notre Dame di G. nevet kapta s jelenleg is ezen név alatt ismerik. 1853. nov. 11-én Santa Anna mexikói elnök uj alapszabályokat adott ki. Kiváló szolgálatokat és polgári érdemeket jutalmaznak meg vele. Tagjainak száma volt: korlátlan számu lovagok, 500 tiszt, 200 parancsnok, 100 főtiszt, 30 nagykeresztes; a külföldieket e számba nem számítják. Ünnepe dec. 12. Jelvénye: sötétvörös zománcu nyolcágu kereszt, mindkét oldalról arany szegélyü, fehér széllel, ágain arany golyócskákkal, négy szögletében arany sugarak. A kereszt középpajzsa tojásdad, fehér, melyen a Mi-Asszonyunk képe látható zöldzománcos keskeny aranyszegélyü gyürüvel körülvéve, melyen aranyban a felirat: Religion, Independencia, Union. Hátlapján hasonló medaillion, a zöld gyürü felirat nélkül; a medaillonban: Al patriotismo heroico, felirat. A nagykeresztesek nyaklánca a mexikói sasból és egy pálma- és babérlevélből álló koszoruból, melyben A. I. monogramm van, állott. A monogramm Augustin Iturbide császár, a rend megalapítójának nevét jelenti. A császárság bukása óta nem osztogatják.