v. Góry-kódex, nagybecsü magyar nyelvemlék 1483-ból. a kézirat az akadémia könyvtáráé. 1835. födözték föl Guary Miklós birtokában. Először Horvát István ismertette. 1846. egy értekezés és rövid szótár kiséretében kiadta Döbrentei Gábor az akadémia Régi M. Nyelvemlékek c. gyüjteménye 4. kötetében.
Ferenc, olasz zeneszerző, l. Gasparini.
egykoron külön hercegségnek, jelenleg Reggio nell' Emilia olasz tartomány ugyanily nevü járásának és egy püspöknek székhelye, 27 km.-nyire Reggiótól, a Po és vasut mellett, termékeny, de mocsaras sikságon, (1888) 2648, mint község 10369 lak., selyemfonással és vászonszövéssel; a főtéren I. Gonzaga Ferdinándnak Leone Leonitól való bronzszobrával. A középkorban Vardistalla nevü városban II. Pascal pápa 1106-ban zsinatot tartott. G. területe a középkorban eleinte Reggióhoz, a XIV. sz. óta Cremonához, későbben Milanóhoz tartozott. 1406. Visconti Mária milanói herceg grófságra emelte és Torelli Guiódnak adta hübérül. 1538. a Torelliektől magának megszerezte Gonzaga Ferrante, V. Károly vezére, akinek utódai 1621-ben hercegséggé alakították. 1708. Gonzaga Vincenzo hozzácsatolta a kis Sabbionetát és Bozzolót. 1746. a Gonzaga-család kihalta után Mária Terézia mint megüresedett császári hübért elfogadta, de az 1748-ki aacheni béke átadta Don Fülöp spanyol infansnak. 1796-ban elfoglalták a franciák. 1805 I. Napoleon testvérének, Borghese Paulinának adományozta. A bécsi kongresszus Sabbioneta és Bozzolo kivételével Parmával és Piacenzával együtt Mária Lujzának juttatta, akinek halálával 1847. Luccához és 1848. Modenához csatoltatott.
l. Angelikák.
város Cundinamarca kolumbiai departementoban, 40 km.-nyire Bogotától, 2596 m. magasban, a Cerro Carbonera lábánál, mintegy 5000 lak. Midőn 1537. Gonzalo Jimenez de Quesada elfoglalta, az indusok egyik legjobban megerősített városa volt, amelyben a muiszka-törzs egyik hercege lakott. Mintegy 10 km.-nyire van az érdekes G.-tó, amelynek partján egy indus templom állott és amelybe a benszülöttek nagy kincseket és massziv aranyszobrokat dobtak bele. Többször megkisérlették már a tavat kiszárítani, ez ugyan nem sikerült, de az elmerített kincsekből mégis már sokat a felszinre hoztak.
1. Közép-Amerika legjelentékenyebb köztársasága Mexikó, Brit-Honduras, Honduras, San-Salvador, a Nagy- és Atlanti -oceán közt, 125000 km2 ter., (1892) 1510326 lak. (12 esik 1 km2-re). G.-nak körülbelül 280 km. hosszu partvidéke a Nagy-oceán mellett alacsony, homokos terület, számos lagunával. E sikságból meredek falként emelkedik ki azon fensik, amely a köztársaság tulnyomó nagy és egyedül népes részét alkotja. A fensik szélén hatalmas vulkánok emelkednek ki, az Atitlan, a Fuego, a Pacaya még most is működők. Mig a G.-i fensik a Nagy-óceán felé meredeken ereszkedik le, az Atlanti-oceán felőli lejtője, amely 3- v. 4-szer hosszabb, szelidebb, de a folyók által mélyen meg van szaggatva és itt a hegyek valódi utvesztője terül el; ezek közt a legjelentékenyebbek: az Espiritu Santo és a Grita a Motagna völgyétől K-re, a del Mico és de las Minas amattól É-ra, végre Ny-on a Vera Paz, amelyben G. három legnagyobb folyója ered. Az é. sz. 16° alatt a Chisec-hegység vonul át; ennek az Escurrucban nevü tömegéből ÉK-felé a Chama és a Cockscomb hegyek ágaznak ki. Tőlük É-és Ény-felé sik és dombos vidék terül el egészen Yukatanig. A hosszabb folyók a fensik hosszabb lejtőjét követik és mind az Atlanti-oceánba torkolnak. Az 550 km. hosszu Motagua Sofalától É-ra az Altosban ered, fölveszi a Gualant, de a nagyobb bárkák is csak 200 km. hosszuságban járhatnak rajta. A 250 km.hosszu Polochic, amely a Cajabonnal bővül, vizben gazdagabb. leghatalmasabb az Udsumacinta, amely a Lacandonest, e la Pasiont és a San Pedrót veszi föl. A Nagy-oceán vizkörnyékéhez tartozik a Guacalete, a Michatoya és a Rio de los Esclavos. San Salvadorba, a Lempába folyik az Ayarzatóból kiömlő Ostua. Lefolyás nélküli tavai az Atitlan és a Peten vagy Itza. Jó kikötőkben G. hiányt szenved. Legjelentékenyebb az Atlanti-oceán mellékén: Santo Tomas. A különböző magasságok szerint a hőmérséklet is különböző. Általában csak két évszakot különböztetnek meg: az esőset, amely májustól decemberig tart és augusztusban rövid megszakítást szenved, meg a szárazat, amelyben azonban néha szintén esik. Hó csak a magas hegyeken esik, de csakhamar megint elolvad. G.-ban 180 m. magasban az évi középhőmérséklet 17,8°, a leghidegebb hónapé (jan.) 16,4° és a legmelegebbé (máj.) 19,3°; ugyanitt az évi esőmennyiség: 1371 mm. A növényzet és állatvilág olyan, mint Közép-Amerikáé. A partokon a bambusz 30 m. magas, sürü erdőket alkot; ugyanitt egyéb tropusi növények is orrhonosak. A lakosság főtápláléka a kukorica és csekélyebb mértékben a buza, a partokon pedig a banána. Legnagyobb kiviteli cikk azelőtt a kosenill volt, de ennek tenyésztése és szedése nagyon megcsökkent; jelenleg helyét a kávé foglalja le és ez az országnak legfontosabb terméke és fő kiviteli cikke; termesztenek azonkivül cukornádat (25560 acre), kaucsukfát, kakaót (5161 acre), dohányt (2520 acre), vaniliát, indigót, csekély mennyiségben pamutot, sőt ujabban cinkonia-fát is. Az állattenyésztés alig elégíti ki a szükségletet. Ércekben G. szegényebb, mint a szomszéd Mexikó; csakis Izabal környékén bányásznak aranyat (évenként mintegy 150000 frank értékben). A lakosok, akik közt mintegy 900000 indus, az aztek, toltek és maja törzsek utódai, gyorsan szaporodnak, bár a bevándorlás elenyészően csekély (a születések száma évenként több mint 30000-rel mulja felül a halálozásokét). Az ipar nagyon jelentéktelen. A fennálló alkotmány 1879-ből való; 1889-ben módosították utoljára. E szerint a végrehajtó hatalmat a néptől közvetlenül 6 évre választott elnök gyakorolja, az államtanács és 6 minisztere (kül-, bel-, közmunka-, had-, pénz- és közoktatásügyi) közbenjárásával. A törvényhozó testület 69 tagból áll, akiknek fele minden két évben kilép. Közigazgatási szempontból G. 23. departementóra van fölosztva. A főváros G. A vallások egyenlő joguak. 1892-ben 1288 iskola állott fenn 65322 tanulóval, de az iskolakötelesek száma 143543-at tett ki.
Az állam bevétele volt pesókban 1892-93-ban: 8760578 (ebből esett vámokra 4,5 egyedáruságokra 3 millió), a kiadás 8704347 (pénzügyi kiadások 2,9 hadügyiek 1,9 közoktatásügyiek 1 millió, a többi mind kevesebb). A kereskedelmi forgalomnak nagy akadálya az utak hiánya, ami a hegyes országban annál inkább érezhető. 1892. még csak 190 km. volt a forgalomban levő vasutak hossza. A külkereskedelem volt 1000 pesóban:
|
1888. |
1889. |
1891. |
1891. |
1892. |
|
|
Bevitel: |
5460 |
7587 |
7640 |
7807 |
6010 |
|
Kivitel: |
7240 |
13248 |
14402 |
14175 |
14869 |
A fő kiviteli cikkek: 1892. kávé 13765983, banána 398741 peso, továbbá cukor és bőrök. A hajóforgalom volt 1892. San José, Champerico, Ocos és Livingston kikötőkben: 469749457 t. tartalommal. A törvény szerint minden fegyverfogható polgár 18. évétől az 50-ikig katonaköteles; ez alól azonban kiválthatják magukat, akik évenként 50 piasztert fizetnek. Az állandó hadsereg 3718 főből áll.
Történelem. G.-t 1524. Pedro de Alvaredo hódította meg és az uj-spanyolországi alkirálysághoz csatolta. 1821. Mexiko példáját követvén, kivivta függetlenségét. 1824. pedig a többi középamerikai állammal együtt federativ köztársasággá alakult. 1839. az indus Carrera biztosította teljes önállóságát, legyőzvén Morazant, a federativ állam elnökét és az ennek pártjára álló San Salvadort, 1840-ben átvette G.-ben az elnökséget és 1865-ig diktátori hatalommal kormányzott. Halála után Vincente Cerna lett elnökké, akit 1871 május havában Granados hatalmától megfosztott. Granados a kat. papság ellen fordult és a jezsuitákat kiűzte, javaikat elvette és párthiveinek osztogatta szét. Ebbeli munkáját folytatta Rufino Barrios, aki 1885-ben a Chelchuapa melletti ütközetben elesett. 1892 óta az elnök J. M. Reyna Barrios. 1894 febr. a kormány az ezüstárfolyam hanyatlása következtében kénytelen volt kimondani az állami csődöt és beszüntetni a kamatok fizetését.
2. G. (Santiago de G. v. Nueva), az ugyanily nevü közép-amerikai köztársaság fővárosa, érseki székhely, 80 km.-nyire a Nagy-oceántól, 1481-1529 m. magasban, vasuttal (1892) 73000 lak., jelentéktelen posztó- és agyagiparral. Az egyenes utcákból és nagyobbára alacsony házakból, kietlen környéken épült városnak jelentékenyebb épületei: az egyetem, a cabildo azaz városház, a San Juan de Dios-kórház, az egykori jezsuita klastrom, a politechnikum, számos templom, a szinház és két erősség. A száraz évszakban, midőn poros volta egészségtelenné teszi, jobb módu lakói elhagyják, hogy a közeli vidékeken nyaraljanak. G. a negyedik főváros. Az indusoké, lximché, a jelenlegitől 60 km.-nyire volt; 1524. Alvaredó az Agua lábához tette át, ahol Ciudad Vieja áll, 1541. az Agua kitörése miatt a fővárost 5 km.-rel odább helyezték Antigua G. helyére. 1776 óta a mai város a kormány székhelye.
gujava, goyava v. guajava-fa (növ.), l. Psidium.
az Orinokónak 1000 km. hosszu mellékfolyója Kolumbiában és Venezuelában. A kolumbiai Andokban, Neivától K-re Balsilla néven ered, átfolyik a Hanok egy részén, fölveszi az Iniriát és az Atabapot és San Fernando közelében torkollik.
(ásv.), a. m. enargit (l.o.).
kikötőváros Puerto-Rico spanyol szigeten, 54 km.-nyire San Juantól, 81887) 14473 lak., cukorfőzéssel, rumkészítéssel.