l. Gujana.
(növ.), l. Gustavia.
(ejtsd: guajakil), 1. Dél-Amerikának a Nagy-oceán mellékén fekvő legnagyobb öble Santa-Elena és Blanco v. Parin as-fokok közt. A külső részében 225 km. széles öböl K-felé a Puna-szigetig keskenyedik. Innen a keskeny és csak kis hajóknak járható Morro- és a szélesebb Jambeli-csatorna vezet tovább a Rio G. torkolatához. Nagyobb része Ecuadorhoz, a Rio Tumbez torkolatától D-re fekvő rész pedig Peruhoz tartozik.
2. G. v. Santiago de G., kikötőváros és Guayas tartományban székhelye, a G. torkolatának jobb partján, (1890) 44772 lak. Az ó-város (ciudad vieja) a Santa Ana domb alján fekszik és a szegényebb osztályok lakóhelye; az uj-város (ciudad nueva) a viz mellett 5-6 km. hosszu és számos rövidebb keresztutcából áll. Kiválóbb épülete a hajógyár (Astillero), mely D.-Amerika Ny-i partján a legjobb. Fontosságát kereskedelmének köszönheti. Egész Ecuadornak és Peru egy részének külkereskedelme ebben a városban bonyolódik le. Rendes hajójáratok kötik össze Panamával és Amerika Ny-i partján fekvő és az európai nagyobb kikötőkkel. 1890. a hajóforgalom 896 volt 642072 tonna tartalommal, ugyanazon évben a forgalom értékét 60000000 frankra becsülték. A kivitel főcikkei kakao, azután kaucsuk, tagua, szalmakalapok és ujabban khinafahéj.
(növ.), l. Carludovica.
Ecuador tengermelléki tartománya a Guayaquil-öböl, los Rios, Chimborazo, Azuay és Loja tartományok közt, 21278 km2 területtel, 98100 lak., Guayaquil fővárossal. A nagyobb részében sik és jól öntözött, de forró klimáju tartomány kitünő kakaót, gyümölcsöket, dohányt és rizst terem. Ecuador leggazdagabb tartománya.
indus törzs Argentiniában, nyelvre és szokásokra rokon az Abipon (l.o.) törzzsel.
(San José de G.), kikötőváros Sonora mexikói államban, a Kaliforniai-öbölnél és a kis G. torkolatánál, hegyektől körülvéve mintegy 4000 lak., közelében két ezüstbányával. 1886. kereskedelmi forgalma 5756000 frank volt.
(La G.), l. Guaira.
a Chonos-szigetek (l.o.) legészakibbja, Melinca kikötővel, amelynél a chileiek egy telepe van.
(növ.), l. Bhang.