vagy gubaszabó, ruházati iparos, aki a köznép által viselni szokott gubát készíti. Legnagyobb mértékben vannak elterjedve a magyar s tót vidékeken, ahol t. i. a nép gubát visel. Az 1890. évi iparstatisztika szerint Magyarországon 479 önálló gubás van, nagyobb számban Hajdu, Bihar, Szatmár, Borsod és Zemplén vármegyékben. Nagyobb jelentőséggel ezen iparág hazánkban már nem bir, az összes segédszemélyzet száma ebben 247, kik 426 mesternél vannak alkalmazva, mig 314 mester segédek nélkül dolgozik. Némely vidéken háziipar.
János, kalocsai érsek, megh. Bécsben 1686 ápr. 10. 1655. az esztergomi főkáptalan őrkanonokja volt, innen 1668. pécsi, 1676. váci, 1680. nyitrai püspök s egyuttal m. kir. kancellár lett. 1685. a nyitrai püspökség megtartása mellett kalocsai érsek lőn. Áldozatkész főpap volt, ki a nyitrai püspöki székházat megujította, a székesegyházat dusan megajándékozta, különféle alapítványokat tett, legfőképen 12 növendékpap részére a pesti központi papneveldében stb. Emlékét történelmünkben hazafiassága örökítette meg, midőn I. Lipót alatt a magyar nemzet elnyomása és az alkotmány megsemmisítése volt tervbe véve. G. nem élte meg üdvös tanácsainak elfogadását. V. ö. Eppatus Nitr. Memoria; Katona, Hist. Aepp. Coloc. F. V.
l. Görbedés.
város Perugia olasz tartományban, 39 km.-nyire Perugiától, a Monte Calvo lábánál, a Camignanótól öntözött gyönyörü völgyben, vasut mellett, (1891) 5540, mint község 23316 lak., a XIII. sz.-ból való dommal és több értékes festményeket tartalmazó templommal, szép gót palotával (dei Consoli), amelyet a XIV. sz.-ban Maffei Giovanelli épített. A residenza municipaleban őrzik egyéb értékes gyüjteményeken kivül az 1444. a városban föltalált hires eugubiumi táblákat (l.o.) A XV. sz.-ban a majolikái voltak nagyon hiresek. Különösen nagy hirüek voltak a fémfényü s azok között az aranyos és rubinvörös mázu edények. (Egynek szines ábráját l. a Keramika képmellékleten). Majolika-gyár még most is van néhány működésben, amelyek a régi szép majolika-gyártmányokat sikerrel utánozzák.
Mátyás, azon parasztlázadók vezére volt, akik 1572. Szlavoniában (a mai Horvátországban) Tahy Ferenc, szomszédvári birtokos és más főurak ellen fellázadtak. G. az urak birtokait más főurak ellen fellázadtak. G. az urak birtokait tüzzel-vassal pusztítván, Drasković György, az akkori horvát bán, sereget küldött ellene, mely G. csapatait egészen szétverte és ő maga fogságba kerülvén, a zágrábi Márktéren iszonyu kinzás után felnégyeltetett.
az ugyanily nevü járás székhelye Frankfurt porosz kerületben, 48 km.-nyire Odera-Frankfurttól, a Lubis és Neisse összefolyásánál, vasut mellett, (1890) 29328 lak., posztószövéssel és festéssel, bőrgyártással, cserépedénykészítéssel, fürész-, gőz- és vizimalmokkal, gép-, kalapgyártással; közelében barnaszénbányákkal. 1462 jun. 5. II. Frigyes brandenburgi választó és Podiebrad György itt kötöttek egymással békét. 1815. került Poroszországhoz.
A kártya v. ehhez hasonló játékoknál használt különös kifejezés. Jelzi azt, midőn a tét ellen az ellenértéknek tényleges kitevését - guberálását.
(lat.), kormány, kormányrud, gubernátor, kormányzó, kormányos is; gubernium, a tartományi központi kormányszék, igazgatóság
Angelo gróf, l. De Gubernatis.
Frigyes Vilmos, német iró, szül. Lipcsében 1786 febr. 27., megh. Berlinben 1870 jun. 5. Teologiát tanult, de nemsokára a fametszésre adta magát és már 1805. a berlini műakadémián tanár volt. Ungerrel ő élesztette föl Németországban a xilográfiát. 1817. alapította meg a Gesellschafter c. folyóiratot, melyben Heine első versei jelentek meg. Hosszu időn át a Vissosche Zeitung szinházi birálója volt és kiadta Jahrbuch deutscher Bühnenspiele (1835-1867) cimü folyóiratot. A Deutscher Volkskalender (1839-69) megállapította népirói hirnevét. Nevezetesebb még Erlebnisse c. munkája, mely korára vonatkozó sok érdekes adattal szolgál (Berlin 1869, 3 köt.).