Jylland (Jütland) dán félsziget legnagyobb folyója. Veile járásban ered, a Mos és több kisebb tavon átfolyik és Randersnél a Randersfjordba torkollik. Hossza 150 km. Silkeborgtól kezdve 83 km.-nyire hajózható.
Lipót báró, szül. Bécsben 1843 szept. 15. Előbb a diplomáciai pályán működött és követségi titkár volt Szt. Pétervárott, majd (1884) alsó-ausztriai birtokait vette át, azonfelül pedig a birodalmi tanácsnak és az alsó-ausztriai tartománygyülésnek volt tagja. Cs. kir. kamarás és a vaskoronarend tulajdonosa. 1894. nov. 17. Stefánia főhercegasszony özv. trónörökösné főudvarmesterévé és titkos tanácsossá nevezték ki.
(ejtsd: güden) Tivadar, francia festő, szül. Párisban 1802 aug. 15., megh. Boulogne sur Seineben 1880 ápr. 11. Eleinte Girodot tanítványa volt, de csakhamar teljesen szakított mestere irányával és egészen tengeri képek festésére adta magát. Ilyenek: A Kent hajó égése (1827, Páris, Luxembourg muzeum); A Kolombus hajó utasainak megmentése (1831, Bordeaux muzeum), mellyel rendkivüli sikert aratott; Szélroham az algériai révben (1835, Luxembourg, muzeum). 1838. a francia kormány megbizta a francia hajóhad tetteinek megfestésével. A 90 festmény között, melyet G. ez alkalommal festett, 67 a versaillesi történeti muzeumban van.
orosz huris hangszer, melynek alakja hasonló a rendes hegedüéhez, csakhogy durvábban van formálva és kiállítva. Három bélhurja van ötödközökre hangolva s a nagybőgő vonójához hasonló - felső végén görbére hajló - sulyos vonóval kezelik. Ugy van szerkesztve, hogy ha a legfelső hurnak jut a melódia, a többi kettő hangnemileg hozzáillő bugó basszust képezhet.
község Belovár-Kőrös vármegye belovári j.-ban, (1891) 798 (mint politikai község 9334) horvát-szerb, cseh és magyar (522) lakossal.
l. Kudrun.
(Gudsrat, nag. Goojrat, Gujerat, Guzerate), 1. Bombay brit-indiai presindency egyik tartománya, amely magában foglalja Kattivar-félszigetet és a vele határos részeket, a tenger Radsputana, Malva, Kandes és Kokan közt, 26309 km2 területtel és (1891) 3097540 lak., Kattiavar-félsziget, amelyet 110 km. széles földszoros köt Elő-Indiához, a Rann és a Cambayi-öböl közt fekszik. A szárazföldi részt a Mahi folyó osztja ketté. Az északi részeken az éghajlat forró, az esők gyérek; a déli rész hüvösebb, a juliustól októberig tartó musszon enyhíti a hőséget. G. egyike India legtermékenyebb részeinek; D-en a rizs, É-on és a belsőbb részeken a buza, a holcus sorghum, a holcus spricatus a nép főtápláléka. A kókuszdió és a palmirapálma a partok közelében nagy mennyiségben található; az artocarpus integrifolia, a banána, a bassia latifolia bőven terem; a cukornádat és pamutcserjét nagyban termelik. A fauna is igen gazdag. A legelterjedtebb háziállatok a ló, a bivaly, a zebu és a szamár. Az ipar 1872 óta némi lendületet vett; Brothban, Surateban, Ahmedabadban a pamut-, selyem- és szőnyegszövés elég jelentős. A lakosság uralkodó része mahratt; azonkivül számos különböző hindu-törzs (radsput, bania, kunbi, stb.), parszik, azután kolok, bhilek, maharok stb. laknak G.-ben. G. csak részben brit birtok (az egyes disztriktusok, kerületek: Ahmedabad, Kheira, Baroth, Surat és Pandch-Mahal), részben hűbéres fejedelemségekből áll, amelyek közt a legjelentékenyebbek: Baroda, Dharampur, Palhanpur stb. G., Ptolemaios Szurasztrene-je, 1294. lett része a delhii nagy mogul birodalmának. 1563. fordult meg benne az első európai, egy velencei kereskedő. 1611 után több európai telep keletkezett rajta. 1720. Gaikovar Piladsi önálló mahratt állammá tette. 1802. nyertek rajta az angolok először nagyobb területeket, amelyeket azóta több izben kiterjesztettek.
2. G., Ravalpindi egyik kerülete a Pendsabban (l.o.); Kasmir, a Dsilam, Sahpur, és Csinab folyók közt, 5110 km. területtel, 689115 lak., akiknek tulnyomó nagy része mohammedánus.
3. G., az ugyanily nevü pendsabi kerület fővárosa, a Csinab egy kis mellékfolyója és vasut mellett, (1881) 18743 lak., szőnyegszövéssel, aranya- és ezüst ékszerkészítéssel. 1849. közelében az angolok legyőzték a szikeket és ezzel a második pendsabi háborunak véget vetettek.
a modern árja, azaz indogermán eredetü ind nyelvek egyike, Gudserát tartományban mintegy 7 1/2 millió ember beszéli. Irodalma elég terjedelmes. A Zarathustra hitét valló párszok ujabbkori iratai is ezen a nyelven vannak irva. Ez okból a zend tanulmányokkal foglalkozókra nézve meglehetősen fontos. G. nyelvtant irtak Shapurji Edalji, Grammar of the Gujarati Language (Bombay 1867); Kaikobad, Mancherskáv Palanji, The principles of Gujarati Grammar in English (Surate 1890); Tisdall, A simplified grammar of the Gujarati (London 1892.). Szótárt irtak, Shapurji Edalji, Gujarati and English Dictionary (Bombay 1868); Robertson, Dictionary, English and Gujarati (Bombay 1854).
falu Veile dán j.-ban (Jütland). 1849 máj. 3. s 7-én itt a slezvig-holsteiniak Bonin vezérlete alatt visszaverték a Bülow vezérlete dánokat.
l. Gudserat.