Guimpe

(franc., ejtsd: genp), az apácák mellfátyla; továbbá a nőknek ruha alatt hordott ujjnélküli mellénye.

Guinea

(angol, ejtsd: ginni, franc. guinée), volt angol aranypénz, melyet 1662. először a Guinea partvidékéről hozott aranyból vertek. Sulya 8,3879 g.. 22/24 finomság mellett, értéke 21 shill. = 25,21 korona. 5-szörös, 2-szeres, 1/2-es, 1/3-as és 6/4-es G. darabokat is vertek. 1816. a G. helyét a 20-shillinges sovereign foglalta el.

Guinea

(ejtsd: ginea), 1. Afrika Ny-i részének tengerparti vidéke. E néven szükebb értelemben a Sierra Leone öböltől, illetőleg a belé torkolló Szeli folyótól a Gabon torkolatáig terjedő, tehát 3300 k. hosszu partvidéket, tágabb értelemben pedig a Kongón tulig, a d. sz. 18°-ig terjedő területet értik. Ez utóbbi esetben az egész vidéken Felső G.-t (az egyenlítőig) és Alsó-g.-t (az egyenlítőtől D-re) szoktak megkülönböztetni. Mivel az előbbi az elterjedtebb, e cikkben csak arról lesz szó. A partok egész G.-ban rendkivül egyhanguak, az egyedüli bemélyedések a folyó torkolatai. A meleg igen nagy; az esős évszakban, mely általában juliustól októberig tart és némely helyen évenként kétszer is megjelenik, valamivel csekélyebb. A növényzet tropusi és legbujább a Niger és Gabon torkolatok közt. A lakosok négerek és számos törzsre oszlanak. A partmellékiek az európaiakkal való érintkezés folytán satnyábbak; akik beljebb laknak a szárazföldön, erősebbek és harciasabbak és néhány nagyobb országuk s van (Asanti, Dahomey, Benin és Joruba). A XIV. században kezdett Európában elterjedni a móroktól forgalomba hozott azon hir, hogy Marokkó karaván-kereskedést üz egy Ginija vagy Ginöa nevü közép-afrikai, aranyban gazdag országgal. Leo Africanus ezen országot le is irja olyképen, hogy belőle Afrika azon része ismerhető föl, ahol Dsenne városa van (G. tehát valószinüleg a Dsenne név korrumpálásából eredt.). Ez országnak hirét hallhatta henrik portugál infans is 1415. Ceuta elfoglalása alkalmával és ez birhatta őt rá, hogy hajósait a fölkeresésére kiküldje. 1446. Diniz Fernandez volt az első, aki elhagyva a Szenegal torkolatát, a Verde-fokig nyomult; a következő évben Nuno Tristao eljutott e folyóig, amely róla kapta nevét. Kevéssel későbben Pedro de Cinta és Soiro da Costa Sierra Leoneig s az utóbbi még tovább az Isszini folyóig hajózott. 1471. Joao de Santarem és Pero Escovar fölfedezték a Szt. Katalin fokot. 1484. Diogo Cam megtalálta a Kongó torkolatát és 485. a Negro-fokig jutván, végig hajózott G. partján V. ö. Chenery, The west coast of Africa (Washington 1874-75).

2. G. (Francia G., Guinée française), 1892 óta hivatalos neve Riviéres du Sud (l. Szenegambia), Nagy-Basszam és a Benin-öböl mellékén fekvő francia gyarmatoknak.

3. G. (Portugál-G.) Cacheo, Bissao és Boloma járásokból álló portugál tartomány Casamance és Compony közt Ny.-Afrikában 37000 km2 területtel, Bolama fővárossal.

4. G. (Uj-G.), l. Uj-Guinea.

Guineabors

szerecsen- v. négerbors (növ. piper Aethiopicum). A kayennai borsot, vagyis a paprika bizonyos alakjait, sőt a paradicsommagot v. kardamómumot is nevezik G.-nak L. Habzelia.

Guineaféreg

v. medinaféreg (Filaria medinensis Gm. v. Dracunculus medinensis L.), a fonalférgek Filaridae családjába tartozó élősdi állatfaj. teste fonalforma, 60-80 cm. hosszu, fején két nagyobb és két kisebb szemölcs van. A nőstények ivarnyilásnélküliek, eleveneket szülnek. Különösen a forró öv alatt gyakori s leggyakoribb Afrikában az Aranyparton. Az emberi testben a bőr alatti kötőszövetben él és ivarérett korában a testen nagy daganatokat okoz, az ugynevezett Dracontiasis betegséget. A daganatok kifakadása alkalmával lárvái kiszabadulnak s a seb kimosásakor a szabadba, pocsolyákba, a földbe stb. jutnak s vagy kis közti gazdaállat közvetítésével, vagy pedig a rossz viz ivásával egyenes uton ismét az emberbe jutnak. A bevándorlás után 9-11 hónapra a lárvák kifejlődnek s az illető emberen kiüt a Dracontiasis, a mely néha halálos végü is lehet. L. még Filaria.

Guineai fű

v. köles (növ., a benszülöttek közt moha), a Panicum jumentorum pers. (P. maximum Jacqu) amerikai másfél méternyi pázsitkóró.

Guineai-öböl

az Atlanti-oceán azon része, amely Felső- és Alsó-Guinea (l. Guinea) között terül el és amely K-i végében a Niger torkolata által egymástól elválasztott Benini- és Biafrai-öblöket alkotja. Ez utóbbiban a kontinenshez közel fekszik Fernando Po spanyol sziget és valamivel távolabb Dny-felé Pincipe, Sao Thomas és Annobon portugál szigetek. Számos, vizben gazdag folyó ömlik belé (l. Afrika folyói). Benne egy tengeráramlatot is megfigyeltek. Ez a Bisszagosz szigetek közelében válik észrevehetővé, elhalad a Palmas-fok mellett és innen K-nek tart; a Biafrai-öbölben enyészik el.

Guinealáz

s sárgaláz egy változata.

Guinée

l. Guinea.

Guinegate

(ejtsd: gingat) v. Enguinegatte, falu Pas-de-Calais francia départementban. 1479- aug. 17. itt l. Miksa a Philippe de Crevecoeur vezérlete alatt álló franciák ellenében megtartotta hadállásait; 1513 aug. 16. pedig VIII. Henrik és I. Miksa győzedelmeskedett a francia hadakon.


Kezdőlap

˙