(növ.), l. Félszeglomb.
(növ. tuberogemma), apró gumóforma rügy; némely növény levéltövében keletkezik, egy ideig ott növekszik, de azután lehull, meggyökeresedik s a földben uj növény lesz belőle.
(növ.), l. Élősködő.
l. Eritéma.
a fák alvó rügyeinek abnormis fejlődése következtében a törzsön v. az ágakon gömbölyded, fás, kéreggel bevont dudorok keletkeznek s e jelenséget nevezik G.-nak (Knollenmaser). E gumók gyakoriak a gyümölcsfákon s a törzsről könnyen leválnak.
(növ.), töve szokott megvastagodni s főleg a homokpusztákon nevezetesek, mert belőle homokjavító hulladék támad. Ilyen a Poa bulbosa L. (gumós perje), a Phleum pratense L. var. nodosum L. (gumós lóperje). Ilyenek tovább a Koeleria crassipes Lange, a Poa silvicola Guss., a beckmannia stb.
(ejtsd: -vics) Lajos, lengyel jogtudós és nemzetgazdász, szül. Krakóban 1838 márc. 8. Tanult ugyanott és Bécsben. Ügyvédkedésén kivül hirlapirással is foglalkozott s a Kraj hirlapot 1871-74. szerkesztette. 1875. Grazban az államjogból habilitáltatta magát s 1882. rendkivüli, 1893. rendes tanárrá lett. Több lengyel munkán kivül tőle valók: Faj és állam (Bécs 1875); Filozofiai államjog (u.o. 1877); Jogállam és szocializmus (Innsbruck 1881); A faji küzdelem (u.o. 1883); a szociologia alaprajza (Bécs 1885); Osztrák államjog (u.o. 1890); Szociologia és politika (Lipcse 1892); A szocilogiai állameszme (Graz 1892) stb.
község Baden alsó-ausztriai járásban, 23 km.-nyire Bécstől, az Anninger lábánál, vasut mellett, (1890) 2105 lak. Ismeretes fehér boráról, amelyet a legjobb osztrák borok közé sorolnak.
Ottó, német zenei iró, szül. Erfurtban 1823 ápr. 4. Jogtudorrá lett s 1849. a berlini Nationalzeitung zenei rovatvezetője, a 80-as években megvakult. Nagy tekintélyt vivtak ki könyvei: Misukalische Charakterbilder (1869); Neue musikalische Charakterbilder (1876); Wagner und dessen «Ring der Nibelungen» (1873); Unsere klassischen Meister (2. köt., 1883-85); Neuere Meister (2. köt., 1883).
v. Gumri, igy nevezték régebben Alexandropol orosz erődöt Transzkkaukáziában.