kisközség Bihar vármegye kisközség Bihar vármegye belényesi j.-ban, (1891) 946 oláh lakossal; görléc- és furnirgyára van, vasércbányái nincsenek művelés alatt.
(Gura-Riului), nagyközség Szeben vármegye szelistyei j.-ban, (1891) 2507 oláh lakossal; a nagyszebeni posztó ipartársulatnak itt nagy fonódája van. A Szeben folyó itt nagy zuhatagot képez.
kisközség Hunyad vármegye marosillyei j.-ban, (1891) 598 oláh és magyar lak., van vasuti állomása, postahivatala és postatakarékpénztára. G. mellett román stilü templom eltorzított maradványai láthatók.
kisközség Arad vármegye borosjenői j.-ban, (1891) 1884 oláh lakossal.
a diverticulum (l.o.) magyar neve.
persa földrajzi iró a XI. században. Mint azt neve is mutatja, Gurdézben, Ghaknitól vagy ötven mérföldre fekvő városban született. Fr. u. 1051. v. 1052. irta földrajzát, melyben kissé bővebben emlékezik meg a magyarokról, mint Ibn Roszteh az arab geográfus, ki őt több mint egy századdal megelőzte. Műve, mint a legtöbb keleti tudományos munka, mások kutatásain alapszik. Ibn Rosztehhel együtt Dsaiháni szamanida nagyvezér Maszalik v'al Manalik (utak és országok) cimü reánk nézve elveszett művéből vett át sok adatot. V. ö. Gr. Kuun Géza, G. szövege a magyarokról (Akad. Ért. 52. 1894 ápr.).
(növ.), a Cirsium lanceolatum (l. Aszott), néhol az Onopordon népies neve; l. Szamárbogács.
Georgia (l.o.) persa neve.
jelentése: idegenek s mint ilyen az arab garib (idegen) szónak a többes száma. Voltak: gureba-i jemin (jobbszárnyi G.) és gureba-i jeszár (balszárnyi G.). A zsoldos lovasság két hadteste, mely onnan vette nevét, hogy eredetileg átszökött arabokból és persákból állott. Csatában a szent zászlótól jobbra és balra foglaltak állást, az ulufedsik mellett. V. ö. Thury, Tört.
(ejtsd: gurgeia), a Parnahybának legnagyobb, 600 km. hosszu jobboldali mellékfolyója Piauhy braziliai tartományban. A Serra do Piauhyban több forrásból ered; D-ről É-nak folyik. Felső folyásában a nagy Parnagua-tavat alkotja.