gyapotmagpogácsa (takarmány), hámozott v. hámozatlan gyapotmagvakból nyerik. Utóbbi csak fél annyi táplálékot tartalmaz, és gyapottartalma miatt gyakran káros. A hámozott Gy. élénksárga szinü, kellemes szagu, s a dióra emlékeztető izü, a hámozatlan gy. sötétszinü maghéjakat és fehér gyapotszálakat tartalmaz; előbbiben 43, utóbbiban 23 százalék fehérje van átlag. Főleg a hizlalásnál használják.
(növ.), l. Gyapjusás.
A gyár fogalmának meghatározása igen nagy nehézséggel jár. Majd a termelés módját, a használt eszközöket, a munkások számát, az eladás rendszerét, a tőke nagyságát tekintik a meghatározásnál. Ahol könnyebben vagy statisztikai felvételek céljából szükségessé vált a fogalom meghatározása, leginkább a munkások számából indultak ki, mint a legkényelmesebb meghatározási módból, azonban a munkások számát tetkintve ismét nagy eltérés van a felfogásban; majd 20-, majd 50-nél stb. kezdődik a gyár. Nagy gyárnak neveztek olyan üzemeket, melyekben gépek használtatnak. Összefoglalva a gyár üzemekre nézve legfontosabb elemeket, azt mondhatjuk, hogy a gyár nagyobbszámu munkásoknak egy megfelelő nagyobb helyiségben (tehát nem otthon) iparcikkeknek gépek segítségével nagyban és kiterjedtebb piac számára való előállítás céljára szolgáló egyesítése oly vállalkozó részéről, ki mint tőkés a vállalathoz szükséges termelési eszközökkel rendelkezik, maga csak a vezetésre szorítkozik, a technikai munkában azonban ritkán vesz részt. Magyarországban a kereskedelemügyi minisztérium által 1893-1894. eszközölt felvétlek szerint jelenleg 3713 gyár van, nem számítva ide a szélmalmokat és a 10 lóerőnél kevesebb erővel biró kis vizi malmokat és fürésztelepeket.
község, l. Erdő-Gyarak.
v. gyaratolás, l. Fésülés és Fonás.
l. Gyapju.
győri püspök volt 1158., s II. Géza király Henrik udvarbiróval együtt őt küldte Barbarossa Frigyeshez, hogy felvilágosítsa a császárt, mily méltatlanul vádaskodik ellene öccse, István herceg. Sikerült is kibékítenie Frigyest a királlyal, ki azután Milano ostromához magyar segítőhadakat küldött. (Freisingeni Ottó, gesta Friderici, III. 12.)
1. István, jogi és történeti iró, szül. Halason 1822 jul. 21., megh. 1883 jul. 16. 1846. ügyvéd, 1847- jászkun-kerületbeli tiszteletbeli jegyző, 1848. halas város aljegyzője, 1850. a jászkun-kerületi törvényszék jegyzője, 1851. halasi járási alkapitány, 1854. a gödöllői járás alszolgabirája; 1862. jászkun-kerületi törvényszéki ülnök, 1872. kir. ügyész Szabadkán, 1875. budapesti kir. táblai biró. Az akadémiának levelező, a történelmi társulatnak választmányi tagja. hazai folyóiratokban megjelent nagybecsü, a jászkunok jogára vonatkozó dolgozatain kivül, melyek közül a legjelentékenyebbnek egyike a Magyar Igazságügyben megjelent: A jászkunok személyes és birtokviszonyainak történelmi és jogi fejtegetése (19 és 20. kötetekben) nagy munkája: A jászkunok története.
2. G. Jenő, genrefestő, szül. Sepsi-Szent-Györgyön 1857., hol iskoláit is végezte a székely Mikó-főtanodában. Nagy vonzalmat érezvén a festészeti pálya iránt, az országos mintarajz-tanodába iratkozott be, s miután itt általános érdeklődést keltett tehetsége iránt, a rajztanári oklevelet is megszerezte. Ezután három évet töltött a müncheni festészeti akadémián s nemcsak az akadémiai versenyeken nyert érmeket és dijakat, hanem a kiállításokon is föltünt műveivel, melyek közül néhányat elsőrangu francia és német képes lapok közöltek sikerült másolatokban. hazatérve Sepsi-Szent-Györgyre, Arany János balladája után megfestette a Tetemrehivás-t, első nagyobb kompozicióját. A kép ritka jellemzési erőről, a rajz nagy biztosságáról s a szinezés föltünő gazdagságáról tesz bizonyságot. Mindenki nagy várakozással nézett a fiatal művész jövője elé s a kritika rég fogadott festeményt oly általános elismeréssel, mint Gy. művét, mely később - szerző ajándékából - a nemzeti muzeum képtárába került. Később megfestette a Disznótor-t, mely a korareggeli hangulat élénk visszatükrözésével és nehány falusi alak sikerült jellemzésével vonta magára a figyelmet. Gy. ujabb időkben egészen elvonulva él vidéki magányában. nagy veszteségére a művészetnek, mely tartalmas alkotásokat várt tőle.
A gyári v. munkásvédő törvények munkások érdekében történt létesítésével az a szükség is éreztette magát, hogy e törvények alkalmazása és megtartása külön erre hivatott közegek által ellenőriztessék. Igy keletkezett a gyári felügyelet intézménye, Factory Inspectors, mint Angliában nevezik. A gyárfelügyeletről intézkedik nálunk az 1893. XXVIII. t. c.
azon állami közeg, aki a gyárvizsgálatokat eszközli. Némely államban Gy. a neve, másutt - mint nálunk is- iparfelügyelő, másutt ismét munkafelügyelő, akinek ügyköre csak a nő- és fiatal munkásokra terjed ki. Magyarország és Württemberg kivételével a Gy. csak gyárvizsgálatokkal foglalkozik, mig ezekben egyuttal iparfejlesztési hivatással is bir. Mindenütt kerületében székel a Gy., csak nálunk van ez intézmény központosítva a kereskedelemi minisztériumban. Ez időszerint Magyarországon hat felügyelő és hét segédfelügyelő van, kiknek száma 1895. két felügyelővel fog szaporíttatni.