(növ.), l. Madárlép.
község l. Csik-Gyimes-Bükk.
és Gyimes-Közép-Lok, Községek, l. Csik-Gyimes-Felső-Lok és Csik Gyimes-Közép-Lok.
Erdélynek Románia felé egyik nevezetes szorosa, melyen át az ut a Felcsikről Romániába vezet. Csik-Szépviz felől az ut a Tekerőhágón (1020 m.) átkel a csiki-hegycsoport gerincén s a Tatros völgyébe vezet le: ez képezi a Gyimesi völgyet, mely eleintén ÉÉK-felé huzódik, majd Gyimes-Bükknél DK-re fordul s az ehhez tatozó gyimesi mellékvámhivatalnál és vesztegintézetnél éri el (720 m. magasságban) Románia határát. A Tatros völgye a Csiki-hegység egyik legnagyobb völgye, melytől Ny-ra a Kerekhavas (1376 m.), K-re a Bothavas (1374 m.) emelkedik; mig a gyimesi vám fölött a Tarhavas (1662 m.) tornyosul, természeti szépségeiből azonban e szoros az erdők letarolása által sokat veszített. Benne Csik-Gyimes-Felső-Lok, Csik-Gyimes-Közép-Lok és Csik-Gyimes-Bükk községek (l.o.) feküsznek.
(Jormannsdorf), kisközség Vas vármegye felsőőri j.-ban, (1891) 314 német lakossal; ifj. gr. Batthyány Károly kastélyával.
kisközség Bihar vármegye központi j.-ban, (1891) 1543 oláh és magyar lak., vasuti állomással és táviróhivatallal.
kisközség Győr vármegye sokoró-aljai j.-ban, (1891) 638 magyar lakossal; hajdan német község volt, most egészen elmagyarosodott.
nagyközség Temes vármegye központi j.-ban, (1891) 2022 oláh lakossal.
(növ.), a. m.a hóvirág (l.o.).
község l. Fel-Gyógy, Feredő-Gyógy és Al-Gyógy-Alfalu. - Gyógyvölgye Hunyad vármegyében, a Csetrás hegységből a Marosra lehuzódó nagy völgy, melyben az említett községek feküsznek. Geologiai és tájképi szempontból egyaránt nevezetesek, különösen sziklaszorosai. V. ö. Téglás Gábor, A Gyógyvölgy és annak sziklaszorosai (Földrajzi közlemények, XV. évf., 1887, 401-418 l.).