(növ. radicula) a növények csirájában a tengely alsó része s a leendő gyökérképletnek fiatal alakja.
l. Algebra.
(növ.), Diószegiék igy nevezték a Valerianát; l. Macskagyökér. - Gy. félék, l. Macskagyökérfélék.
(növ.), l. Vizi harasztok.
(növ., fibrilla), l. Gyökér.
gyökvért v. gyökföveg (növ., spongilla v. calyptra), a gyökérnek leghegyén levő s a tenyészőkúpjából származó, korán elhalt sejteknek süvegszerü halma, mely a gyenge tenyészőkúp tovább képződő sejtjeit hüvely módjára takarja és a földben lenövésekor is védelmezi. Az arankának Gy.-e nincs. Azt a merisztema-szövetet, amelyből a Gy.-lesz, kaliptrogeniumnak (gyökvért-fejlesztő) nevezzük.
(növ., Rhizopogon Tul), a hasas gombák génusza. Peridiumát a telepfonalak hálózatosan vonják be. A R. rubescens Tul. hazánkban (Szepesség fenyveseiben) is terem; mogyoró- v. diónagyságu, hosszas gömbölyded, szabálytalan gumóalaku, eleinte fehéres, a levegőn pirosodik, a belseje később szürkezöld, éretten olajszinü masszává folyik, csaknem szagtalan. Sziléziában, Csehországban és Karintiában eszik.
(növ.), l. Gyökér.
v. gyökszivacs (növ., spongiolae, papillae radicales), bizonyos gyökérszál (p. a békalencséé) végén levő sejtes vagy szivacsos megvastagodások.
oly szó, melyhez semmi képző nem járult, p. ó, uj, ad, ir, ül, ég, te, ő.